Kolozsváron az Erdélyi Kör (az Erdélyi Párt értelmiségi klubja) Fő téri helyiségében ismert kolozsvári magyar polgári és baloldali személyiségek aláírnak egy memorandumot, melyben kérik Horthy Miklós kormányzót, hogy nyomban kezdjen fegyverszüneti tárgyalásokat a Szovjetunióval. A memorandum megszövegezésében Mikó Imre, Szabédi (Székely) László, Tamási Áron és Nagy István írók vettek részt, melyet gr. Teleki Géza 15-én átnyújt a kormányzónak. A memorandum aláírói: Tavaszy Sándor (református püspökhelyettes), Sándor Imre (római katolikus püspöki helytartó), Vásárhelyi János (református püspök), Józan Miklós (unitárius püspök), Maksay Albert (református teológiai igazgató), Boga Alajos (római katolikus prelátus, kanonok), Járosi Andor (ágostai evangélikus esperes), gr. Teleki Béla (az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület és az Erdélyi Párt elnöke), Mikó Imre, Vita Sándor (országgyűlési képviselők), Haynal Imre (orvosprofesszor), Tamási Áron (író), Venczel József (az Erdélyi Tudományos Intézet üv. igazgatója), Jordáky Lajos, (a szociáldemokrata párt részéről) Nagy István (kommunista író), Szabédi László (író), Csifó Nagy László (unitárius püspöki titkár), Nagy Géza (az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkára), Kiss Jenő (író). A Memorandumot gr. Teleki Géza egyetemi tanár, a tragikusan meghalt gr. Teleki Pál fia adja át 14-én Horthy Miklósnak. // Hans Friessner vezérezredes, a Dél-Ukrajna Hadseregcsoport parancsnoka kieszközli Horthy Miklósnál, Magyarország kormányzójánál a Székelyföld katonai kiürítését. (A polgári kiürítés tulajdonképpen hamarább megkezdődött, ugyanis a MÁV már 3-án kiürítette a Csíkszereda–Brassó vasútvonal Sepsibodoktól délre eső részét. A polgári kiürítés következményeképpen a civil lakosság döntő része vagy önként elmenekül, vagy kényszerrel bírják távozásra.) ? 1945. január 1.

Kolozsváron megnyílik az 1848–49-es Ereklyemúzeum. (Az anyagot Kiss Jenő és Bözödi György gyűjtötte össze.) // A Magyar Népi Szövetség helyi szervezete az Országos Demokrata Arcvonal ülésén emlékiratot ad át a Marosvásárhelyre érkező Gheorghe Vlădescu-Răcoasanak, melyben többek között a következőket kérik: ahol legalább 10% magyarság él, csak magyarul tudó köztisztviselőket nevezzenek ki, Marosvásárhelyen állítsanak fel magyar mezőgazdasági főiskolát és műegyetemet, az ODA Központi Tanácsadó Testületének februárban hozott nyelvrendeletét terjesszék ki Észak-Erdélyre is. ? 1945. június 19.

A zalaegerszegi pályaudvaron egy szovjet légitámadás következtében megsemmisül a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum kimenekített anyaga. (A múzeum állományának kb. a kétharmadát 1944. szeptember 2-án szállította el a kiürítési rendeletnek engedelmeskedve Herepei János múzeumigazgató.)   ? 1945. szeptember 15.

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatóválasztmánya – a Magyar Népi Szövetség kolozsvári kiküldöttei: László Gyula és Balogh Edgár ajánlatára – igazgatóőrnek (múzeumigazgatónak) megválasztja Szabédi László költőt. (Mivel a korábbi igazgató, Herepei János, – akit többen azzal vádolnak, hogy felelős a múzeum anyagának Zalaegerszegen történt pusztulása miatt – nem mert visszatérni Erdélybe, 1945 elejétől ideiglenesen Gyárfás Albert ügyvéd volt az intézmény vezetője.) Szabédi 1947 októberéig tölti be a tisztséget, amikor is meghívják a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem esztétika tanszékére. Utóda Székely Zoltán régész lesz.   ¬ 1945. március 29.

Nékám Sándor, a bukaresti Magyar Misszió (az ideiglenes diplomáciai képviselet) vezetője felkeresi Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspököt, és tájékoztatja arról, hogy a Nagy Ferenc-vezette magyar delegáció milyen határmódosító elképzelésekkel utazott ki a moszkvai tárgyalásokra. Márton Áron megígéri, hogy azonnal érintkezésbe lép az erdélyi magyarság valódi vezetőivel és megbeszélésük eredményéről rövidesen tájékoztatni fogja a magyar diplomatát. Néhány nappal későb a püspök kezdeményezésére Kolozsvárott, Venczel József lakásán megbeszélést tartanak, amelyen Szász Pál, (akkor az EMGE elnöke), Korparich Ede, (a Kaláka, korábban Hangya Szövetkezeti Központ vezetője), Lakatos István, (a Romániai Szociáldemokrata Párt Országos Magyar Bizottságának elnöke, a „Szövetség” Szövetkezeti Központ vezetője), Buza László, (a Bolyai Tudományegyetemen a nemzetközi jog magyar állampolgárságú professzora), Juhász István, (az Erdélyi Tudományos Intézet vezetője), Nagy Géza (az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkára) és Venczel József, (a Bolyai Tudományegyetem statisztika tanszékének vezetője) vesznek részt. A tanácskozás végén megbízzák Buza Lászlót, hogy a vitában elhangzott vélemények alapján szerkesszen egy memorandumot, amelyben „bizonyítsa be, hogy a Magyar Népi Szövetség csak a magyar nyelvű kommunisták nevében nyilatkozhat, és az erdélyi magyarságot nem képviseli. Másodszor indokolja meg, hogy közel kétmillió magyar sorsát nem lehet ígéretekkel megoldani.” Ezen kívül megbízzák Venczel Józsefet, hogy készítsen el a memorandum mellékleteként egy olyan térképet, amelyen oly módon húzza meg a határokat, hogy mennél kevesebb magyar maradjon román fennhatóság alatt, és ugyanakkor mennél kevesebb román kerüljön Magyarországhoz. (Lakatos István emlékezete szerint a fenti elvek alapján megrajzolt államhatárok következtében mintegy 1,35 millió magyar és közel 850 ezer román került volna magyar fennhatóság alá.) Végezetül pedig – mivel nem bíznak Gyöngyösi János külügyminiszter tudásában – a tanácskozás résztvevői elhatározzák, hogy megbízzák gr. Teleki Gézát, (gr. Teleki Pál fiát, volt egyetemi tanárt), hogy ő képviselje Párizsban az erdélyi magyarság érdekeit.

Aradon megnyílik az 1848-as Ereklyemúzeum. (A gyűjteményt az ötvenes évek elején ismét bezárták.)

Kolozsváron tartja közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. A Sándor József halála miatt megüresedett elnöki székbe Tavaszy Sándor rangidős alelnököt, főtitkárrá Nagy Gézát választják. A tudományos egyesület igazgatóválasztmánya tagjai sorába választja Balogh Edgárt, Brüll Emánuelt, Csőgör Lajost, Gaál Gábort, Jancsó Elemért, Kiss Elek unitárius püspököt, Kós Károlyt, Kurkó Gyárfást, Lakatos Istvánt, Pásztai Gézát, és Venczel Józsefet.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület igazgató-választmányi ülésén (a Román Munkáspárt ill. a Magyar Népi Szövetség nyomására) lemond gr. Bánffy Miklós, és Tavaszy Sándor. Az elnökség szerepkörét az ún. „hetes bizottság” veszi át: dr. Csőgör Lajos, Gaál Gábor, Jakó Zsigmond, László Gyula, Szabédi László, Balogh Edgár és Török Zoltán. (A bizottság Szabédit választja főtitkárrá.) Az EME megszűnéséig irányítják az egyesületet.   ? 1949. július 28.

kiadják a – nyilvánosságra nem hozott – 86.311/49. sz. igazságügyi miniszteri rendeletet. Ebben minden társadalmi szervezetet feloszlatnak. Ekkor szűnik meg az erdélyi magyar egyesületek közül az Erdélyi Múzeum-Egyesület, Petőfi Közművelődési Egyesület (volt EMKE), az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület intézőbizottsági ülésén bejelentik az egyesület megszűnését.

Nagyváradon a háború előtt „Müllerei” néven ismert cukrászda épületében – a 27-i Előre szerint – több éves huza-vona után megnyílik az Ady Endre Emlékmúzeum, amely a zilahi Wesselényi Kollégium megmaradt gyűjteményéből és a nagyváradi Rozsnyai Kálmán-féle Ady ereklye-gyűjteményből állt össze. A múzeum megszervezője és – 1958-ban bekövetkezett haláláig – igazgatója Tabéry Géza író.

Marosvásárhelyen meghal Boga Lajos (Marosvásárhely, 1885.) természettudományi szakíró, szerkesztő. 1941–45 között az Erdélyi Múzeum-Egyesület állattárának múzeum-őre, 1945-tól 1948-ig, nyugdíjba vonulásáig a Bolyai Tudományegyetem állattan professzora. // Népszámlálást tartanak Romániában. Az RNK Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Igazgatóság november 24-i közleménye szerint az országban egymillió-hatszázötvenegyezer kilencszázötvenhárom személy vallotta magát magyar anyanyelvűnek és egymillió-ötszáznyolcvankilencezer négyszáznegyvenhárom magyar nemzetiségűnek.

Az RMP Politikai Bizottsága határozatot hoz egyes „magyar problémák” orvoslásáról. Egyebek mellett tanulmányozzák egy állami magyar könyvkiadó létrehozásának kérdését. A KV Titkárságának javaslatokat fognak benyújtani arról, hogy a tanügyminisztériumban nemzetiségi vezérigazgatóságot hozzanak létre, és a művelődési minisztériumban magyar nemzetiségű alminiszteri posztot létesítsenek. Mintegy „hangulatjavító” intézkedésként határozatot hoznak arról, hogy Érmindszenten helyre kell hozni Ady Endre szülőházát, a falut pedig elkeresztelik a költőről, a nagyszalontai Arany-múzeumot pedig átszervezik. Azt is elhatározzák, hogy Miron Constantinescu vezetésével kiküldenek egy pártdelegációt Kolozsvárra, hogy találkozzanak egyes magyar értelmiségiekkel. // A történelem tanszékek közös ülésén (jegyzőkönyvben is megörökítendő) köszönetet mondanak Bányai László rektornak azért, hogy közbenjárásával meghiúsította azt a bukaresti szándékot, miszerint a Bolyai Tudományegyetemen megszüntessék a történelem szakot.

Gyergyószentmiklóson a nagyközönség előtt megnyílik a rajoni múzeum. Igazgatója: Tarisznyás Márton.

Székelyudvarhelyen meghal Haáz Ferenc Rezső (Szepesbéla, 1883.) etnográfus, pedagógus, a székelyudvarhelyi múzeum megszervezője, alapítója, 1948 és 1951 között az első igazgatója.

Kolozsváron meghal Kelemen Lajos (Marosvásárhely, 1877.) történész, levéltáros. 1918-1944 között az Erdélyi Múzeum-Egyesület levéltárosa, az EME levéltárának egyik kialakítója. A hetvenedik születésnapjára, 1947-ben az Erdélyi Tudományos Intézet által megjelentetni kívánt emlékkönyvet a cenzúra (Gaál Gábor) nem engedi kinyomtatni, (a tanulmányok azonban az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozatban megjelenhetnek). 1977-ben és 1982-ben tanulmányaiból két válogatás-kötet jelentet meg a Kriterion Kiadó.

Budapesten meghal Nyárády Erazmus Gyula (Nyárádtő, 1881.) botanikus. 1922-től a kolozsvári botanikus kert múzeumőre, 1948-től a Román Akadémia rendes tagja. A Házsongárdi temetőben temetik el.

Szegeden meghal Herepei János (Kolozsvár, 1891.), művelődéstörténész, muzeológus, régész. 1914-től az EME Érem- és Régiségtárának munkatársa, a húszas évektől rendszeresen publikál az Erdélyi Múzeumba, Irodalomtörténeti Közleményekbe. 1938-ban a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója lesz. Nagyszabású terveit (egy székelyföldi regionális tudományos központ kiépítése) a világháborús körülmények miatt nem tudja valóra váltani. 1944. szeptember elején a kiürítési parancs miatt a múzeum gyűjteményének nagy részét elszállíttatja a Dunántúlra, amely 1945. március 29-én a zalaegerszegi pályaudvaron megsemmisül. Attól félvén, hogy a gyűjtemény pusztulása miatt esetleg felelősségre vonják, nem tér vissza Sepsiszentgyörgyre, először a Tolna megyébe telepített bukovinai székelyek központjában, Bonyhádon székely múzeumot szervez, majd annak felszámolása után, a hatvanas évektől a szegedi egyetem munkatársa.

Egy összejövetelen Csernátonban elhatározzák, hogy megalakítják a Bod Péter Közművelődési Egyesületet, a helyi népfőiskolát és a szabadtéri múzeumot. Utóbbi id. Haszmann Pál nyugalmazott igazgató-tanító mintegy nyolcezer darabos gyűjteményéből jön létre, mint a Kovászna megyei múzeum szabadtéri néprajzi részlegét. A tájmúzeumot a Damokos Gyula-féle kúriában és a körülötte elterülő két hektáros parkban hozzák létre, ifj. Haszmann Pál és Haszmann József vezetik.

Ismét összehívják Bukarestben a két „nemzetiségi dolgozói tanács” „bővített” plenárisait. A Magyar Nemzetiségű Dolgozók Országos Tanácsa ülésen megint Cornel Burtică elnököl. Az ülést azért hívják össze hogy Nicolae Ceauşescu március 28-i beszédével kapcsolatos „teljes azonosulást” demonstrálják. A kisebbségi sérelmek szóba sem kerülnek, ehelyett a felszólalók (pl. dr. Puskás György, az OGYI prorektora, Székely Zoltán, a sepsiszentgyörgyi múzeum igazgatója, Bányai László nyug. egyetemi tanár, Hajdú Győző, az Igaz Szó főszerkesztője) elítélik azokat, akik elhagyják az országot, és az országot ért nyugati támadásokat.

Csernátonban meghal id. Haszmann Pál (Komandó, 1902.), tanító, helytörténész, néprajzkutató. 1934-től nyugalomba vonulásáig Csernátonban tanító, iskolaigazgató, közben komoly néprajzi gyűjtést folytat, számos néprajzi, helytörténeti vonatkozású cikket publikál. Gyűjteményéből 1973-ban hozzák létre a Kovászna megyei múzeum szabadtéri néprajzi részlegét. A tájmúzeumot két fia, ifj. Haszmann Pál és Haszmann József vezetik.