Kállai Ernő: Helyi cigány kisebbségi önkormányzatok Magyarországon
Gondolat Kiadó-MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2005, 204 o.

Az MTA Kisebbségkutató Intézet koordinálásával 2001–2004 között nagyszabású kutatási program zajlott, amely a magyarországi cigány/roma népesség társadalmi viszonyainak minél szélesebb körű feltérképezését tűzte ki célul. A helyi cigány kisebbségi önkormányzatok vizsgálatát Kállai Ernő vezette. Kérdőíves és mélyinterjús módszer segítségével 130 település cigány önkormányzatait, s velük együtt a települések szociológiai jellemzőit, az ott élő romák és nem romák együttélési gyakorlatát, egymáshoz való viszonyát, a helyi cigány közösségek nyelvhasználati sajátosságait és az interetnikus kapcsolatokat vizsgáltuk.

A kötet áttekintést ad a roma önkormányzatok működését meghatározó külső és belső feltételekről, infrastrukturális adottságokról, a testületek pénzügyi viszonyairól, gazdálkodásáról, a képviselők helyzetéről és felkészültségéről. A magyarországi kisebbségi jogi szabályozás történeti és tartalmi elemzése után részletesen vizsgálja, hogy a helyi cigány kisebbségi önkormányzatok tényleges tevékenysége milyen mértékben felel meg a kisebbségi törvényben megfogalmazott elvárásoknak. Bemutatja az önkormányzati testületek kapcsolatrendszerét, vizsgálja működésük hatékonyságát, ismerteti a jelenlegi rendszer módosítását célzó észrevételeket, javaslatokat.

TARTALOM
címnegyed

I. BEVEZETÉS

II. A CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK HELYE ÉS SZEREPE A MAGYAR JOGRENDSZERBEN ÉS TÁRSADALOMBAN
1. Cigányok/romák Magyarországon
2. Autonómia és kisebbségi törvény
3. A kisebbségi törvény helye a jogrendszerben
4. A kisebbségi törvény

III. A KUTATÁS HIPOTÉZISEI ÉS CÉLJAI

IV. A KUTATÁS MÓDSZEREI

V. A VIZSGÁLT TELEPÜLÉSEK TÁRSADALMI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS JELLEMZŐI
1. Népességszám és a cigányok számának alakulása
2. A cigány népesség etnikai/nyelvi megoszlása

VI. A CIGÁNY NÉPESSÉG INTERETNIKUS KAPCSOLATAI A VIZSGÁLT TELEPÜLÉSEKEN
1. Nyelvhasználat
2. Vegyes házasságok
3. Hagyományőrzés
4. A cigányok többség általi megítélése

VII. A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK MEGALAKULÁSA
1. Folyamatosság és megszűnő testületek
2. A választáson részt vevő képviselőjelöltek számának alakulása és a jelöltek motivációi

VIII. A MŰKÖDÉS ALAPVETŐ FELTÉTELEI
1. Elhelyezés és tárgyi feltételek
2. Pénzügyi feltételek és gazdálkodás
3. Személyi feltételek: a cigány kisebbségi önkormányzati tagok jellemzése

IX. A CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK FELADATAI ÉS MŰKÖDÉSE
1. Testületi ülések
2. Külső segítség
3. Tevékenységi szerkezet
4. Együttműködés a települési önkormányzattal

X. A CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK KAPCSOLATRENDSZERE
1. Kapcsolat a helyi intézményekkel, személyekkel
2. Kapcsolat országos szervekkel
3. Kapcsolat az Országos Cigány Önkormányzattal

XI. ÉRTÉKELÉS, MEGÍTÉLÉS

XII. A JÖVŐRE VONATKOZÓ ELKÉPZELÉSEK

XIII. A KUTATÁS TAPASZTALATAINAK ÖSSZEGZÉSE

XIV. FELHASZNÁLT FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

XV. MELLÉKLET