románia állampolgársági törvénye

Törvény

a román állampolgárságról*

Románia parlamentje elfogadja a jelen törvényt.

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. szakasz. - A román állampolgárság valamely személynek a román államhoz való tartozását bizonyítja.
A román állampolgárok egyenlőek a törvény előtt; csak ők tölthetik be a polgári köztisztségeket és katonai tisztségeket.
Románia állampolgárai a román állam oltalmazását élvezik.
2. szakasz. - A román állampolgárság megszerzésének és elvesztésének módozatait a jelen törvény írja elő.
3. szakasz. - A valamely román és valamely idegen állampolgár közötti házasság megkötése, semmissé nyilvánítása, érvénytelenítése vagy felbontása nem gyakorol hatást a házastársak állampolgárságára.

II. fejezet

A román állampolgárság megszerzése

4. szakasz. - A román állampolgárság megszerezhető:
a) születés útján;
b) örökbefogadás útján;
c) repatriálás útján;
d) kérelemre való megadás útján.

A. Születés útján
5. szakasz. - A román állampolgárságú szülőktől Románia területén született gyermekek román állampolgárok.
Úgyszintén román állampolgárok azok is, akik:
a) a román állam területén születtek, még akkor is, ha csak az egyik szülő román állampolgár;
b) külföldön születtek s mindkét szülő vagy csak az egyik szülő román állampolgár.
A román állam területén talált gyermek román állampolgár, ha az egyik szülője sem ismeretes.

B. Örökbefogadás útján
6. szakasz. - Az idegen állampolgárságú vagy állampolgárság nélküli gyermek örökbefogadás útján nyeri el a román állampolgárságot, ha az örökbe fogadók román állampolgárok, az örökbefogadott pedig nem töltötte be 18. életévét.
Abban az esetben, ha az örökbefogadók közül csak az egyik román állampolgár, a fiatalkorú örökbefogadott állampolgárságát az örökbefogadók közös megegyezéssel határozzák el. Az esetben, ha az örökbefogadók nem tudnak megegyezni, a fiatalkorú állampolgárságát az örökbefogadás jóváhagyására illetékes bírói hatóságnak kell eldöntenie, szem előtt tartva annak érdekeit. Amennyiben a gyermek betöltötte 14. életévét, szükséges ennek a beleegyezése.
Ha az örökbefogadó egyetlen személy, amennyiben ez román állampolgár, a fiatalkorú elnyeri az örökbefogadó állampolgárságát.
7. szakasz. - Az örökbefogadás semmissé nyilvánítása vagy érvénytelenítése esetén a gyermeket, aki nem töltötte be a 18. életévét, úgy tekintik, hogy nem volt sohasem román állampolgár, ha külföldön lakik, vagy ha elhagyja az országot, hogy külföldön lakjon.
Az örökbefogadás felbontása esetén a gyermek, aki nem töltötte be 18. életévét, az örökbefogadás felbontásának időpontjában elveszti a román állampolgárságot, ha külföldön lakik, vagy ha elhagyja az országot, hogy külföldön lakjon.

C. Repatriálás útján
8. szakasz. - Az a személy, akik elvesztette a román állampolgárságot, repatriálása hatályaként visszanyerheti ezt, ha kifejezésre juttatja ezt az óhaját.
A fiatalkorú gyermek állampolgárságáról a repatriáló szülők döntenek. Abban az esetben, ha a szülők nem egyeznek meg, a fiatalkorú lakhelye szerinti törvényszék határoz, figyelembe véve a fiatalkorú érdekeit. Amennyiben a fiatalkorú betöltötte a 14. életévét, szükséges ennek a beleegyezése.
Az állampolgárságnak az egyik házastárs általi visszanyerése nincsen semmiféle kihatással a másik házastárs állampolgárságára. A repatriáló idegen állampolgárságú vagy állampolgárság nélküli személy házastársa kérelmezheti a román állampolgárság elnyerését, a jelen törvény feltételei között.

D. Kérelemre való megadás útján
9. szakasz. - Kérelemre megkaphatja a román állampolgárságot az a külföldi állampolgár vagy állampolgárság nélküli személy, aki:
a) Románia területén született és lakik a kérelem időpontjában, vagy annak ellenére, hogy nem ezen a területen született, legalább 5 éve a román állam területén lakik, illetve abban az esetben, ha legalább 3 éve egy román állampolgár házastársa;
b) viselkedésével és magatartásával bebizonyítja a román állam és a román nép iránti hűségét;
c) betöltötte a 18. életévét;
d) biztosítottak számára a törvényes megélhetési eszközök;
e) jó magatartást tanúsító személyként ismeretes, és nem volt az országban vagy külföldön olyan bűncselekményért elítélve, amely méltatlanná tenné a román állampolgárságra;
f) a román nyelvet eléggé ismeri ahhoz, hogy beilleszkedjen a társadalmi életbe.
Alaposan megindokolt esetben az 1. bekezdés a) pontjában foglalt határidők lerövidíthetők.
10. szakasz. - Az idegen állampolgárságú vagy állampolgárság nélküli szülőktől származó, 18. életévét be nem töltött gyermek a szüleivel egy időben nyeri el az állampolgárságot.
Abban az esetben, ha csak az egyik szülő nyeri el a román állampolgárságot, a szülők közös beleegyezéssel határoznak a gyermek állampolgársága tekintetében. A szülők meg nem egyezése esetén a fiatalkorú lakhelye szerinti törvényszéknek kell határoznia, tekintettel annak érdekeire. Amennyiben a gyermek betöltötte 14. életévét, szükséges ennek beleegyezése.
A gyermek szülőjével egy időben nyeri el a román állampolgárságot.
11. szakasz. - A román állampolgárságot megkaphatja az a személy is, akinek megvolt már ez az állampolgársága, és aki kéri ennek újraelnyerését, külföldi lakhelye fenntartásával, ha kellőképpen eleget tesz a 9. szakasz b), c) és e) pontjában előírt feltételeknek.

III. fejezet

Az állampolgárság megadásának eljárása

12. szakasz. - A román állampolgárságot mind kérésre, mind pedig repatriálás esetén az igazságügyi miniszter javaslatára kormányhatározattal adják meg, amelyet közölni kell Románia Hivatalos Közlönyében.
13. szakasz. - A román állampolgárság elnyerése iránti kérelmet személyesen vagy különleges és hitelesített meghatalmazással rendelkező megbízott révén kell benyújtani, s hozzá csatolni kell a jelen törvényben előírt feltételek teljesítését bizonyító okiratokat.
14. szakasz. - A román állampolgárság elnyerése iránti kérelmet az Igazságügyi Minisztérium mellett működő, az állampolgárság feltételeinek a megállapításával foglalkozó bizottsághoz kell eljuttatni.
A Bukarest municípiumi törvényszék 5 bírájából álló bizottságot e bírói hatóság nevezi ki 4 éves időtartamra.
A bizottság elnöke a legmagasabb tisztséget betöltő bíró, vagy ugyanazon tisztségek esetében, a tisztségben legrégibb bíró.
A bizottság titkársággal rendelkezik, amelyet az Igazságügyi Minisztériumnak a miniszter által kijelölt tanácsosa vezet.
15. szakasz. - A bizottság elrendeli a román állampolgárság elnyerése iránti kérelemnek az igénylő költségére való kivonatos közlését Románia Hivatalos Közlönyében.
A bizottság a kérelmet csak a közzétételtől számított 30 nap elteltével vizsgálhatja meg.
16. szakasz. - A kérelem megoldása érdekében a bizottság elrendelheti:
a) az iratok kiegészítését, valamint azt, hogy a kérelmező megadjon bármely magyarázatot;
b) felvilágosítások kérését bármely hatóságtól;
c) bármely olyan személy megidézését, aki hasznos információkkal szolgálhatna.
17. szakasz. - A közhatóságok, amelyek olyan adatokkal vagy információkkal rendelkeznek, amelyekből kitűnik, hogy a kérelmező nem tesz eleget az állampolgárság elnyeréséhez szükséges törvényes feltételeknek, kötelesek azokat közölni a bizottsággal.
Az 1. bekezdésben feltüntetett esetben az állampolgárság elnyerése iránti kérelemmel kapcsolatban bármely személy beadvánnyal fordulhat a 14. szakaszban említett bizottsághoz.
18. szakasz - A kérelem megvizsgálása után a bizottság jelentést készít, és az állampolgárság elnyerése iránti kérelemmel együtt eljuttatja az igazságügyi miniszterhez.
A jelentésben kötelező módon fel kell tüntetni, hogy teljesítették-e vagy sem az állampolgárság megadásának törvényes feltételeit.
19. szakasz. - A bizottság jelentése alapján az igazságügyi miniszternek a kormány elé kell terjesztenie az állampolgárság megadására vonatkozó határozattervezetet.
Az esetben, ha a bizottság jelentéséből kitűnik, hogy az állampolgárság törvényes feltételeinek nem tettek eleget, az igazságügyi miniszternek ezt közölnie kell a kérelmezővel.
20. szakasz. - Az a személy, akinek a 8. szakasz 1. és 3. bekezdése és a 9. szakasz szerint megadják a román állampolgárságot, 6 hónapos határidőn belül az igazságügyi miniszter vagy az e célból külön megbízott államtitkár-helyettes előtt leteszi a Románia iránti hűségesküt.
Az eskü szövege a következő:
"Esküszöm, hogy hűséges leszek a román hazához és néphez, védelmezem a nemzeti jogokat és érdekeket, betartom Románia Alkotmányát és törvényeit."
Azoknak a személyeknek, akik a 11. szakasz feltételei között nyerték el a román állampolgárságot, a hűségesküt Romániának a lakhelyüket képező országban működő diplomáciai képviselete vagy konzuli hivatala főnöke előtt kell letenniük.
21. szakasz. - A román állampolgárság elnyerése az eskütétel időpontjában történik.
Az eskütétel után az igazságügyi miniszternek vagy az esetnek megfelelően, a diplomáciai képviselet, illetve a konzuli hivatal főnökének ténymegállapító bizonylatot kell kibocsátania a román állampolgárságot elnyert személy számára.

IV. fejezet

A román állampolgárság bizonyítása

22. szakasz. - A román állampolgárság bizonyítása a személyazonossági igazolvánnyal, az útlevéllel vagy a 21. szakasz 2. bekezdésében említett bizonylattal történik.
A 14 éven aluli gyermek állampolgárságának bizonyítása a születési bizonyítvánnyal történik, csatolva hozzá bármely szülője személyazonossági igazolványát vagy útlevelét.
Abban az esetben, ha a gyermek be van írva az egyik szülő személyazonossági igazolványába vagy útlevelébe, az állampolgárság bizonyítása csupán ezen akták bármelyikével történik.
Ha a 14 éven aluli gyermek állampolgársága nem bizonyítható az előző bekezdés feltételei között, a bizonyítás a lakosság-nyilvántartási szervek által kibocsátott bizonyítvánnyal történhet.
A talált gyermekek állampolgárságának bizonyítása 14 éves korig születési bizonyítvánnyal történik.
23. szakasz. - Szükség esetén Románia diplomáciai képviseletei vagy konzuli hivatalai kérésre állampolgársági bizonylatot bocsátanak ki a külföldön tartózkodó román állampolgárok számára.

V. fejezet

A román állampolgárság elvesztése

24. szakasz. - A román állampolgárság elveszthető:
a) a román állampolgárság visszavonása útján;
b) a román állampolgárságról való lemondás útján;
c) a törvényben előírt más esetekben.

A. Az állampolgárság visszavonása útján
25. szakasz. - A román állampolgárságot visszavonhatják attól a személytől, aki:
a) külföldön tartózkodva a román állam érdekeit sértő vagy Románia tekintélyét csorbító rendkívül súlyos cselekményt követ el;
b) külföldön tartózkodva belép olyan idegen állam fegyveres erőinek a soraiba, amellyel Románia megszakította diplomáciai kapcsolatait, vagy amellyel hadiállapotban van;
c) csalárd eszközökkel szerezte meg a román állampolgárságot.
26. szakasz. - A román állampolgárság visszavonása nincs kihatással azon személy házastársára és gyermekeire, akitől megvonták az állampolgárságot.

B. Az állampolgárságról való lemondás jóváhagyása útján
27. szakasz. - Alapos indokok esetén jóváhagyható a román állampolgárságról való lemondása annak a 18. életévét betöltött személynek, aki:
a) nem szerepel gyanúsítottként vagy vádlottként valamely bűnügyben, vagy nem kell letöltenie bűnügyi büntetést;
b) nincsenek vagyonjogi kötelezettségei az állammal vagy az országbeli jogi, illetve természetes személyekkel szemben, vagy ha vannak ilyen kötelezettségei, ezeket teljesíti vagy megfelelő garanciákat szolgáltat teljesítésük érdekében.
28. szakasz. - Az állampolgárság elvesztése az állampolgárságról való lemondás útján nincs semmiféle kihatással a házastárs vagy a fiatalkorú gyermekek állampolgárságára.
Mindezek ellenére, abban az esetben, ha mindkét szülő megszerzi a román állampolgárságról való lemondás jóváhagyását, a fiatalkorú gyermek pedig velük együtt külföldön tartózkodik vagy velük együtt elhagyja az országot, a gyermek szüleivel egyidejűleg elveszti a román állampolgárságot, vagy ha ezek különböző időpontokban vesztették el a román állampolgárságot, ezen időpontok legkésőbbikén. Az a fiatalkorú gyermek, aki külföldi letelepedés végett elhagyja az országot, miután mindkét szülő elvesztette a román állampolgárságot, az országból való eltávozása időpontjában veszti el a román állampolgárságot.
Az előző bekezdés rendelkezései megfelelőképpen alkalmazandók abban az esetben is, ha a szülőknek csak egyike ismeretes vagy csak az egyik szülő van életben.
A 2. és a 3. bekezdésben említett esetekben kérni kell a 14. életévét betöltött gyermek beleegyezését.

C. A román állampolgárság elvesztésének más esetei
29. szakasz. - A román állampolgárságú fiatalkorú gyermek, akit egy idegen állampolgár fogadott örökbe, elveszti román állampolgárságát, ha az örökbefogadók vagy, az esetnek megfelelően, az örökbefogadó ezt kifejezetten kéri, az idegen törvény pedig előírja az örökbefogadó állampolgárságának az örökbefogadott általi elnyerését.
Az örökbefogadás semmissé nyilvánítása vagy érvénytelenítése esetén azt a gyermeket, aki még nem töltötte be a 18. életévét, úgy tekintik, hogy sohasem vesztette el a román állampolgárságot.
30. szakasz. - Az 5. szakasz 3. bekezdésében említett esetben a talált gyermek elveszti a román állampolgárságot, ha 18. életévének betöltése előtt mindkét szülő tekintetében megállapították származását és szülei idegen állampolgárok.
A gyermek elveszti a román állampolgárságát abban az esetben is, ha a származását csak az egyik szülő tekintetében állapították meg és ez idegen állampolgár, a másik szülő pedig ismeretlen marad.
A román állampolgárságnak az 1. és 2. bekezdés feltételei közötti elvesztése a gyermek származása megállapításának időpontjában történik.

VI. fejezet

A román állampolgárság visszavonásával
és az állampolgárságról való lemondás jóváhagyásával
kapcsolatos eljárás

31. szakasz. - A román állampolgárság visszavonása vagy, az esetnek megfelelően, az állampolgárságról való lemondás jóváhagyása tekintetében Románia kormánya határoz, az igazságügyi miniszternek a 14-19. szakaszokban foglalt eljárás szerinti javaslatára.
32. szakasz. - Bármely hatóság vagy személy, amely tudomást szerzett a román állampolgárság visszavonását eredményező valamely okról, írásban megkeresheti az Igazságügyi Minisztérium mellett működő bizottságot, a rendelkezésre álló bizonyítékok előterjesztésének a kötelezettségével.
A megkeresett bizottság adatokat vagy információkat kérhet bármely hatóságtól vagy személytől, amely előtt a 28. szakaszban említett eset fennállása ismeretes.
33. szakasz. - A román állampolgárságról való lemondásra vonatkozó kérelmeket személyesen vagy különleges és hitelesített meghatalmazással rendelkező megbízott révén kell az Igazságügyi Minisztérium mellett működő bizottsághoz benyújtani, amelynek a 14-19. szakaszok előírásai szerint kell eljárnia.
34. szakasz. - A román állampolgárság visszavonása vagy az állampolgárságról való lemondás jóváhagyása útján való elvesztésének időpontja azonos a kormányhatározat Románia Hivatalos Közlönyében való közzétételének időpontjával.
35. szakasz. - A 33. szakasz előírásai megfelelőképpen alkalmazandók a 29. és a 30. szakaszban említett esetekben is.

VII. fejezet

Záró és átmeneti rendelkezések

36. szakasz. - Román állampolgárok és azok maradnak mindazok a személyek, akik az előző törvényhozásnak megfelelően nyerték el és tartották meg ezt az állampolgárságot.
37. szakasz. - A volt román állampolgárok, akik 1989. december 22. előtt különféle okokból elvesztették a román állampolgárságukat, kérésre visszanyerhetik ezt külföldön a Románia diplomáciai képviseleteihez vagy konzuli hivatalaihoz, az országban pedig a Bukarest municípiumi állami jegyzőséghez benyújtott hiteles nyilatkozatok alapján, még akkor is, ha más állampolgárságúak és nem helyezik át lakhelyüket Romániába.
Az 1. bekezdés rendelkezéseiben részesülnek azok a személyek, valamint ezek leszármazottjai is, akiktől akaratuk ellenére vagy más, nekik nem felróható okokból vonták vissza a román állampolgárságot.
38. szakasz. - Az állampolgárság elnyerésére vagy az állampolgárságról való lemondás jóváhagyására vonatkozó kérelmek a törvényben előírt illetékeknek vannak alávetve.
Az 1. bekezdés előírásaitól eltérően a román állampolgárságnak a 37. szakasz előírásai szerinti elnyerése mentes a konzulátusi illetékek alól.
39. szakasz - A román állampolgárságot a törvény szerint elnyert személyek rendelkeznek az Alkotmányban és az ország törvényeiben a román állampolgárok számára előírt összes jogokkal és szabadságjogokkal, és ugyanazon kötelezettségeik vannak.
40. szakasz. - A kormány javaslatára Románia parlamentje minden más alakiság nélkül "Tiszteletbeli állampolgár" címen megadhatja a román állampolgárságot egyes idegen állampolgárok számára, az országnak és a román nemzetnek tett rendkívüli szolgálataikért.
A tiszteletbeli állampolgárságot elnyert személyek élvezik a román állampolgárok számára elismert összes polgári és politikai jogokat, kivéve a választás és a megválaszthatóság jogát, valamint a köztisztségek betöltésének a jogát.
41. szakasz. - Azokban az esetekben, amelyekben a 14. életévét betöltött fiatalkorú beleegyezését kérik, ezt a közjegyző előtt tett hiteles nyilatkozat formájában kell megadni.
42. szakasz. - A jelen törvény a Románia Hivatalos Közlönyében való közzétételének az időpontjától számított 30 nap elteltével lép hatályba.
A jelen törvény hatálybalépésének időpontjában megoldás alatt levő kérelmeket ennek a törvénynek az előírásai szerint kell elintézni, kivéve a román állampolgárság visszaszerzésére vonatkozó, ez időpontig a 137/1990 számú törvényrendelet alapján benyújtott kérelmeket.
43. szakasz. - A jelen törvény hatálybalépésének időpontjával hatályát veszti a 24/1971 számú törvény - a román állampolgárságról szóló törvény -, a román állampolgárságra vonatkozó egyes rendelkezésekről szóló 137/1990 számú törvényrendelet, a román állampolgárok és a volt román állampolgárok repatriálásától szóló 7/1989 számú törvényrendelet 3. és 8. szakasza, valamint a jelen törvény rendelkezéseivel ellentétes bármely más rendelkezés.

Ezt a törvényt a Szenátus az 1991. február 25-i ülésén fogadta el.

Alexandru Bîrladeanu akadémikus
a Szenátus elnöke

Ezt a törvényt a Képviselők Gyűlése az 1991. február 25-i gyűlésén fogadta el.

Mar?ian Dan
a Képviselők Gyűlésének elnöke

A Románia parlamentjének és elnökének megválasztásáról szóló 92/1990 számú törvényrendelet 82. szakaszának m) pontja alapján, kihirdetjük a román állampolgárságról szóló törvényt és elrendeljük közzétételét a Románia Hivatalos Közlönyében.

Ion Iliescu
Románia elnöke
Bukarest, 1991. március 1.
21. szám.

Forrás: Románia Hivatalos Közlönye, III. évfolyam, 44. szám, 1991. március 6., szerda.

vissza | fel

főoldal | honlaptérkép | impresszum | kapcsolat