alkotmányok az állampolgárságról

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA

Az Alkotmányozó Gyűlés elfogadja
Románia alkotmányát

I. CÍM

ÁLTALÁNOS ELVEK

1. cikk. (A román állam)

(1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzeti állam.
(2) A román államnak köztársasági kormányzási formája van.
(3) Románia demokratikus és társadalmi jogállam, amelyben az emberi méltóság, az állampolgári jogok és szabadságjogok, az emberi személyiség szabad fejlődése, az igazságosság és a politikai pluralizmus a legfelsőbb értékeket képviseli, és biztosított.

2. cikk
(A szuverenitás)

(1) A nemzeti szuverenitás a román nép sajátja, amely azt a képviseleti szervein és népszavazásokon keresztül gyakorolja.
(2) Saját nevében egyetlen csoport és egyetlen személy sem gyakorolhatja a szuverenitást.

4 cikk
(A nép egysége és az állampolgárok egyenlősége)

(1) Az állam alapja a román nép egysége
(2) Románia az összes állampolgárainak közös és oszthatatlan hazája, fajtól, nemzetisegtől etnikai eredettől, nyelvtől, vallástól, nemtől, véleménytől, politikai hovatartozástól, vagyontól vagy társadalmi származástól függetlenül.

5 cikk
(Az állampolgárság)

(1) A román állampolgárság az alaptörvényben előirt feltételek között szerezhető meg, tartható meg vagy veszthető el.
(2) A román állampolgárság nem vonható vissza azoktol akik azt a szuletésüknél fogva szerezték meg

6 cikk
(A jog az identitáshoz)

(1) Az állam elismeri és biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megtartásához és kifejezéséhez.
(2) A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek identitásának megtartását, fejlesztését és kifejezését célzó állami védőintézkedéseknek a többi román állampolgárhoz viszonyítva meg kell felelniük az egyenlőség és a megkülönböztetéstől való mentesség elveinek.

7. cikk
(a külföldön élő románok)

Az állam támogatja a kapcsolatok erősítését az ország határain kívül élő románokkal, és az állampolgárságuk szerinti állam törvényhozását betartva cselekvően fellép etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megtartásáért, fejlesztéséért és kifejezéséért.

Forrás: Tóth Károly (szerk.) Kelet-Európa új alkotmányai. Szeged, JATE, 1997.

vissza | fel

főoldal | honlaptérkép | impresszum | kapcsolat