HORVÁT
KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
(...)
II. ALAPRENDELKEZÉSEK
1. cikk.
A Horvát Köztársaság egységes és oszthatatlan, demokratikus
és szociális állam.
A Horvát Köztársaságban a hatalom a néptől ered és a
népé, amely a szabad és egyenjogú állampolgárok közösségét
jelenti.
A nép a hatalmat saját képviselőinek megválasztásával
és közvetlen döntés hozatallal gyakorolja.
2. cikk.
A Horvát Köztársaság szuverenitása elidegeníthetetlen,
oszthatatlan és átruházhatatlan. A Horvát Köztársaság
szuverenitása kiterjed szárazföldi területeire, folyóira,
tavaira, csatornáira, belső tengeri vizeire, tengeri
felségvizeire és az ezek felett levő légtérre.
A Horvát Köztársaság a nemzetközi joggal összhangban
gyakorolja szuverén jogait és joghatóságát az Adriai-tenger
felségvizein és a tenger alatti állami határain kívül
a szomszédos államok határáig.
A Horvát Köztársaság parlamentje és a horvát nép közvetlenül,
önállóan, az alkotmánnyal és a törvényekkel összhangban
dönt
- a Horvát Köztársaság gazdasági, jogi és politikai
berendezkedéséről;
- a természeti és kulturális javak megőrzéséről és felhasználásukról;
- a más államokkal való szövetségekbe tömörülésről.
(...)
9. cikk.
A horvát állampolgárságot, az állampolgárság megszerzését
és megszűnését törvény szabályozza.
A Horvát Köztársaság állampolgára nem utasítható ki
a köztársaságból, nem vehető el állampolgársága, és
nem is adható át másik államnak.
10. cikk
A Horvát Köztársaság védi azon állampolgárainak jogait
és érdekeit akik külföldön élnek vagy tartózkodnak és
elősegíti a hazával való kapcsolattartást.
(...)
Forrás: Tóth Károly (szerk.)
Kelet-Európa új alkotmányai. Szeged, JATE, 1997.
|
