2001.
évi XLVI. törvény
a konzuli védelemről
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányában
foglalt, a magyar állampolgárok konzuli védelmére vonatkozó
rendelkezés végrehajtása érdekében, az állampolgárok
emberi jogainak, alapvető szabadságainak, valamint a
magyar állampolgárok és jogi személyek érdekeinek külföldön
történő érvényre juttatása és védelme céljából, az államok
közötti konzuli kapcsolatokat szabályozó nemzetközi
szerződésekkel és szokásjogi szabályokkal összhangban,
valamint - a Magyar Köztársaság európai uniós tagságára
figyelemmel - az Európai Unió polgárságához kötődő jog
érvényesítésére, az alábbi törvényt alkotja:
Alapvető rendelkezések
1. § (1) A Magyar Köztársaság a magyar állampolgár
érdekeinek külföldön történő védelmét a konzuli szolgálat
útján látja el (konzuli védelem).
(2) Nemzetközi szerződés, törvény vagy kormányrendelet
a konzuli szolgálat részére további közigazgatási feladatokat
is meghatározhat, ezek azonban nem hátráltathatják a
konzuli védelem ellátását.
(3) A konzuli szolgálat a vonatkozó nemzetközi jogi
szabályok, valamint a magyar jogszabályok alapján jár
el. Eljárása során tiszteletben tartja a fogadó állam
jogszabályait.
(4) Az eljárás során a konzuli szolgálat az eset összes
körülményének mérlegelésével, a helyi viszonyokra is
tekintettel határozza meg a védelemnyújtás legmegfelelőbb
módját.
A konzuli szolgálat
2. § (1) A törvény alkalmazásában a konzuli szolgálat:
a Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli képviselete
- ideértve a tiszteletbeli konzuli tisztviselő által
vezetett konzuli képviseletet is -, valamint a Külügyminisztérium.
(2) Hatósági jogkört a diplomáciai vagy konzuli képviseletnek
a külügyminiszter által konzuli feladatok ellátására
felhatalmazott tagja (a továbbiakban: konzuli tisztviselő),
valamint a Külügyminisztérium gyakorolhat.
(3) A konzuli szolgálatot a külügyminiszter irányítja.
(4) A külügyminiszter a diplomáciai vagy konzuli képviselet
egyes konzuli feladatait, az adott feladat ellátására
jogosult másik diplomáciai vagy konzuli képviselet egyidejű
megjelölésével korlátozhatja. A külügyminiszter a diplomáciai
és konzuli képviseletek címjegyzékét és konzuli jogosítványait
tartalmazó tájékoztatót évente, az abban történt változásokat
három munkanapon belül közzéteszi. Az egyes feladatokra
vonatkozó korlátozás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy
egyetlen diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviselet
sem látja el a magyar állampolgárok érdekvédelmét.
(5) A diplomáciai vagy konzuli képviselet a konzuli
érdekvédelem tekintetében konzuli kerületében jár el.
Indokolt esetben a konzuli képviselet, a fogadó állam
egyetértésével, konzuli kerületén kívül is eljárhat.
Személyi hatály
3. § (1) Konzuli védelemre a magyar állampolgár jogosult.
(2) Más állampolgársággal is rendelkező magyar állampolgár
a másik állampolgársága szerinti államban olyan mértékben
jogosult a védelemre, amilyen mértékig azt a fogadó
állam lehetővé teszi.
(3) Olyan államban, ahol a Magyar Köztársaságnak nem
működik diplomáciai vagy konzuli képviselete - a (4)
bekezdés rendelkezéseit nem érintve -, nemzetközi szerződés
vagy viszonosság alapján harmadik állam konzuli szolgálata
is elláthatja a magyar állampolgár érdekvédelmét, feltéve,
hogy azt a fogadó állam nem ellenzi. Nemzetközi szerződés
vagy viszonosság alapján a magyar konzuli szolgálat
is elláthatja harmadik állam állampolgárának érdekvédelmét,
feltéve, hogy azt a fogadó állam nem ellenzi.
(4) A magyar állampolgár érdekvédelmét olyan államban,
ahol a Magyar Köztársaságnak nem működik diplomáciai
vagy konzuli képviselete vagy az adott ügyben hatáskörrel
rendelkező tiszteletbeli konzuli tisztviselője, az Európai
Unió tagállama is elláthatja, feltéve, hogy azt a fogadó
állam nem ellenzi. A magyar konzuli szolgálat elláthatja
az Európai Unió polgárának érdekvédelmét, ha az Európai
Unió tagállamának az adott országban nincs diplomáciai
vagy konzuli képviselete, vagy az adott ügyben hatáskörrel
rendelkező tiszteletbeli konzuli tisztviselője, feltéve,
hogy azt a fogadó állam nem ellenzi.
(5) Ha a konzuli védelem nyújtásának feltételei fennállnak,
a magyar konzuli szolgálat az Európai Unió polgárát
a magyar állampolgárral azonos, az e törvényben, valamint
a végrehajtásáról szóló jogszabályokban meghatározott
elbánásban részesíti.
Tanácsadás és segítségnyújtás
4. § (1) A konzuli szolgálat minden megengedett módon
tájékozódik a külföldi államokban a magyar állampolgárok
alapvető jogait és érdekeit közvetlenül érintő körülményekről,
belső jogszabályokról és azok változásairól, valamint
a jogalkalmazásról, és ezekről a megfelelő úton - ideértve
a tömegtájékoztatási eszközöket és az információs világhálón
való közzétételt, valamint a szóbeli felvilágosítást
is - tájékoztatja az állampolgárokat annak érdekében,
hogy elősegítse megfelelő felkészülésüket a külföldi
utazásra, tartózkodásra.
(2) A konzuli szolgálat figyelemmel kíséri a magyar
állampolgárok konzuli védelmét érintő nemzetközi jogi
szabályok érvényesülését a külföldi államban, s ezek
megsértése, különösen a magyar állampolgárok hátrányos
megkülönböztetése, alapvető jogaik súlyos vagy rendszeres
sérelme esetén haladéktalanul fellép az adott állam
illetékes hatóságainál.
Bajba jutott magyar állampolgárok védelme
5. § (1) A konzuli szolgálat segítséget és támogatást
nyújt a külföldön bajba jutott magyar állampolgár hazatérésének
elősegítéséhez.
(2) E feladat teljesítése körében eljárva a konzuli
szolgálat különösen az alábbi intézkedéseket teszi:
a) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény
alapján a hazatéréshez az elveszett, ellopott, megrongálódott,
megsemmisült vagy lejárat folytán érvényét veszített
úti okmány helyett újat állít ki. Az Európai Unió polgára
számára a külön jogszabályban meghatározott esetekben
és feltételek szerint vészhelyzeti úti okmányt állíthat
ki,
b) útmutatást és tanácsot ad a rászorultnak ahhoz, hogy
hazatérését saját erejéből megoldhassa,
c) közreműködik abban, hogy a rászorult saját vagy más
forrásból anyagi segítséghez jusson.
(3) Amennyiben a hazatérés elősegítésének más módjára
nincs lehetőség, és a késedelem súlyos érdeksérelmet
okoz, kölcsönt nyújt, amely adók módjára behajtandó
köztartozásnak minősül. Az Európai Unió polgárának nyújtható
anyagi támogatás feltételeire külön jogszabály rendelkezései
irányadók.
(4) Meg kell tagadni a kölcsönnyújtást a (3) bekezdésben
foglalt feltételek hiányában, valamint, ha a kérelmező
valótlan adatokat közölt vagy a korábban igénybe vett
konzuli kölcsönt nem térítette vissza.
(5) A külügyminiszter különös méltánylást érdemlő esetekben,
kérelemre a konzuli kölcsön visszafizetése alól részben
vagy egészben mentesítést adhat.
(6) A konzuli kölcsönre előirányzott keretet fejezeti
kezelésű előirányzatként a Magyar Köztársaság költségvetésének
a Külügyminisztériumra vonatkozó költségvetési fejezetében
kell megállapítani.
Segítségnyújtás baleset vagy erőszakos bűncselekmény
áldozatainak, illetőleg súlyos, sürgős ellátást igénylő
betegnek
6. § (1) Amennyiben a konzuli szolgálat tudomást szerez
arról, hogy magyar állampolgár súlyos sérüléssel járó
balesetet szenvedett vagy ilyen sérülést okozó bűncselekmény
sértettjévé vált, illetőleg súlyos, sürgős ellátást
igénylő betegségben szenved, haladéktalanul tájékozódik
arról, hogy az érintett megfelelő egészségügyi ellátásban
részesül-e, értesíti a sérült vagy beteg által megjelölt
személyt, valamint gondoskodik az érintett vagy legközelebbi
ismert hozzátartozója felvilágosításáról a gyógykezelés,
illetve, szükség esetén, a feljelentés megtételének
és a kárigény érvényesítésének feltételeiről a fogadó
államban.
(2) Több magyar állampolgár súlyos sérülésével vagy
halálával járó szerencsétlenség vagy bűncselekmény esetén
a konzuli tisztviselő lehetőség szerint a helyszínen
is meggyőződik arról, hogy a sérültek számára a szükséges
ellátást biztosítják, vagyontárgyaik megőrzéséről az
eljáró hatóságok gondoskodnak, és a baleset körülményeiről
felvett jegyzőkönyv a magyar állampolgárok jogainak
és érdekeinek érvényesítéséhez szükséges adatokat tartalmazza-e.
(3) Eljárása során a konzuli tisztviselő, a vonatkozó
nemzetközi szerződésekkel, a fogadó állam jogszabályaival
és gyakorlatával összhangban, együttműködik a fogadó
állam hatóságaival, és szükség esetén javaslatot tesz
magyar szakértő részvételére a vizsgálatban.
(4) Az áldozatok védelme során a konzuli tisztviselő
haladéktalanul fellép a fogadó állam hatóságainál, ha
az érintett magyar állampolgár személyiségéhez fűződő
jogait, méltóságát, személyes adataival való rendelkezésének
jogát sérelem éri.
(5) A konzuli szolgálat az (1) bekezdésben meghatározott
esetben - szükség esetén - közreműködik abban, hogy
a rászorult saját vagy más forrásból anyagi segítséghez
jusson.
Segítségnyújtás katasztrófa, háború vagy fegyveres
összeütközés esetén
7. § (1) A magyar állampolgárok életét, testi épségét
külföldön közvetlenül fenyegető természeti katasztrófa,
háborús cselekmények vagy fegyveres összeütközések esetén
a konzuli szolgálat megteszi az adott körülmények között
elvárható intézkedéseket az érintett magyar állampolgárok
tájékoztatása, és a velük való folyamatos kapcsolattartás
érdekében.
(2) A konzuli szolgálat folyamatosan értékeli a helyzet
alakulását. E tevékenysége során egyeztet az Európai
Unió tagállamaival, elsősorban azok helyben működő diplomáciai
vagy konzuli képviseletei útján, valamint az Európai
Unió Tanácsával.
(3) Szükség esetén a Külügyminisztérium javaslatot tesz
a Kormánynak a magyar állampolgárok hazatérésének elősegítésére
vagy evakuálására. Az evakuálás végrehajtásában együttműködik
az Európai Unió tagállamaival, az Európai Unió és az
Észak-atlanti Szerződés Szervezete szerveivel.
(4) Evakuálásra csak az érintett vagy törvényes képviselője
egyetértésével kerülhet sor. Amennyiben a törvényes
képviselő nyilatkozatának beszerzésével járó késedelem
a magyar állampolgár életét, testi épségét veszélyezteti,
a konzuli szolgálat az érintett magyar állampolgár nyilatkozatát
is figyelembe véve, az eset összes körülményének mérlegelésével
hoz döntést az evakuálásról.
Személyes szabadságukban külföldön korlátozott
magyar állampolgárok védelme
8. § A konzuli szolgálat a külföldön tartózkodó magyar
állampolgárnak, ha ellene a fogadó állam hatósága a
személyes szabadság korlátozásának bármely formáját
alkalmazza, függetlenül annak elnevezésétől (a továbbiakban:
fogva tartás) az alábbi segítséget nyújtja:
a) amennyiben a fogva tartás tényéről bármely forrásból
értesül, tisztázza a védelemnyújtáshoz szükséges adatokat,
b) a fogadó állam szabályaival összhangban kapcsolatba
lép a fogva tartottal, és kérésére tájékoztatja az ügyre
vonatkozó, a fogadó államban hatályban lévő jogszabályok
lényegéről,
c) késedelem nélkül értesíti a fogva tartott által megjelölt
személyt,
d) kérés esetén tanácsot ad a védőválasztáshoz és tolmács
igénybevételéhez.
9. § (1) A konzuli szolgálat figyelemmel kíséri a
fogva tartás körülményeit, valamint azt, hogy a magyar
állampolgárral szemben folytatott eljárás során tiszteletben
tartják-e a nemzetközi jogi szabályokat, továbbá a fogadó
államnak a kényszerintézkedések elrendelésére és foganatosítására
vonatkozó rendelkezéseit.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott körülményekről
és a fogva tartott állapotáról a konzuli tisztviselő
lehetőség szerint személyes látogatás keretében győződik
meg, különösen, ha a fogva tartott a bántalmazására
vagy az egészségét, testi épségét veszélyeztető körülményekre
tesz panaszt.
(3) Amennyiben a fogva tartott kiskorú, cselekvőképessége
egyéb okból hiányzik vagy korlátozott, vagy várandós
anya, soron kívül meg kell látogatni.
10. § (1) A konzuli szolgálat a 8. § b)-d) pontjai
és 9. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt eljárás kezdetén
tisztázza, hogy a fogva tartott kívánja-e az érdekében
történő fellépést. A konzuli szolgálat nem léphet fel
annak a személynek az érdekében, aki ezt ellenzi.
(2) Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes
személy esetén a konzuli szolgálat beszerzi a törvényes
képviselő nyilatkozatát, és annak alapján dönt a további
eljárásról, feltéve, hogy az ezzel járó késedelem nem
sérti vagy veszélyezteti a magyar állampolgár érdekvédelmének
ellátását.
Haláleset
11. § (1) Amennyiben a konzuli szolgálat magyar állampolgár
külföldön történt elhalálozásáról értesül, megkeresi
a fogadó ország illetékes hatóságát a halotti anyakönyvi
kivonat beszerzése érdekében, haladéktalanul értesíti
az elhunyt legközelebbi ismert hozzátartozóját, és felvilágosítást
nyújt számára az eltemettetéshez vagy a holttest hazaszállításához
szükséges intézkedésekről.
(2) Ha az elhunyt után külföldön kiskorú, cselekvőképtelen
vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú magyar állampolgár
maradt, a konzuli tisztviselő gondoskodik megfelelő
ellátásának biztosításáról, ennek keretében szükség
esetén kezdeményezi gyám vagy gondnok kirendelését,
illetőleg az érintett hazatérését.
(3) Amennyiben a konzuli szolgálat tudomást szerez arról,
hogy az elhunyt után külföldön hagyaték maradt, a konzuli
tisztviselő megteszi a hagyaték biztosításához haladéktalanul
szükséges intézkedést, és erről az érdekeltet tájékoztatja.
A továbbiakban a hagyatéki eljárásban az érdekelt személyesen
vagy meghatalmazottja útján jár el.
(4) Az ismeretlen örökös felkutatása érdekében a konzuli
szolgálat hirdetményt tesz közzé a hagyatéki igény érvényesítésére.
Kiskorú vagy cselekvőképességében korlátozott
magyar állampolgár védelme
12. § (1) Kiskorú vagy cselekvőképességében egyébként
korlátozott magyar állampolgár érdekvédelme során a
konzuli szolgálat annak szem előtt tartásával jár el,
hogy az érintett személy nem, vagy csak korlátozottan
képes közreműködni jogai és érdekei védelmében.
(2) Amennyiben a konzuli szolgálat arról értesül, hogy
magyar állampolgár számára gyám vagy gondnok rendelése
válik szükségessé, erről haladéktalanul értesíti a magyar
gyámhatóságot.
(3) A további eljárásra a magyar gyámhatóság intézkedése
irányadó azzal, hogy az eljárás során a konzuli szolgálat
a fogadó állam gyámhatóságával való együttműködésre
törekszik.
Távollevő személy képviselete
13. § (1) Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően
nem rendelkezik, a fogadó állam bírósága vagy más hatósága
előtti eljárásban a konzuli tisztviselő fellép a magyar
állampolgár képviseletében vagy intézkedést tesz a képviseletének
biztosítására avégből, hogy e hatóságok ideiglenes intézkedést
hozzanak a magyar állampolgár jogainak és érdekeinek
megóvására, feltéve, hogy a magyar állampolgár távolléte
miatt, vagy más elháríthatatlan okból nem képes jogait
és érdekeit időben személyesen vagy meghatalmazottja
útján érvényesíteni.
(2) A megtett intézkedésről a konzuli szolgálat értesíti
az érdekelt magyar állampolgárt, s felhívja, hogy az
eljárásban a továbbiakban személyesen vagy meghatalmazottja
útján vegyen részt. Szükség esetén tájékoztatást nyújt
a fogadó államban hatályban lévő, az igényérvényesítésre
vonatkozó eljárási jogszabályokról, valamint tanácsot
ad megfelelő jogi képviselő választásához, fordító vagy
tolmács igénybevételéhez.
(3) A konzuli tisztviselő a fogadó állam eljárási jogszabályai
és gyakorlata tiszteletben tartásával, az ezek által
lehetővé tett mértékig vesz részt az e § szerinti ügyek
intézésében.
Okirat-kiállítás és tanúsítványkészítés
14. § (1) A Magyar Köztársaságnak a külügyminiszter
által egyes közjegyzői feladatok végzésére felhatalmazott
konzuli tisztviselője a magyar állampolgár érdekeihez
közvetlenül kapcsolódó jognyilatkozatokról vagy jogügyletekről
- a végintézkedést is beleértve - konzuli okiratot állíthat
ki, és a jogilag jelentős tényekről és körülményekről
konzuli tanúsítványt készíthet, okiratról hiteles fordítást
készíthet vagy a fordítás helyességét tanúsíthatja.
Az e feladatok ellátására felhatalmazott konzuli tisztviselők
jegyzékét a külügyminiszter évente közzéteszi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkörben eljáró konzuli
tisztviselő a konzuli okirat készítésénél és a konzuli
tanúsítvány kiállításánál a közjegyzőkről szóló törvény
rendelkezései szerint jár el.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján készített okirat
közokirat.
Diplomáciai felülhitelesítés
15. § (1) Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően
nem rendelkezik, a külföldi közokirat magyarországi
felhasználása céljából a konzul felülhitelesítheti a
fogadó állam hatóságának az okiraton szereplő aláírását
és bélyegzőlenyomatát, feltéve, hogy az okirat kiállítására
jogosult hatóság aláírás- és bélyegzőmintáját a fogadó
állam közölte.
(2) Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik,
külföldi felhasználás céljából a Külügyminisztérium
konzuli feladatokat ellátó szervezeti egysége felülhitelesíti
a magyar minisztériumok vagy országos hatáskörű szervek
által kiállított okiraton szereplő aláírást és bélyegzőlenyomatot.
(3) A (2) bekezdésben említett hatóságok megküldik a
külföldi felhasználás céljából okirat hitelesítésére
jogosult munkatársaik aláírás- és bélyegzőmintáját a
Külügyminisztérium konzuli feladatokat ellátó szervezeti
egységének, s előzetesen értesítik az abban bekövetkező
változásokról.
(4) A felülhitelesítést meg kell tagadni, ha az okirat,
a kiállító hatóság aláírása vagy bélyegzője valódiságát,
vagy a kiállításra való jogosultságát illetően kétely
merül fel.
Adatvédelem, adatszolgáltatás
16. § (1) A konzuli szolgálat a konzuli védelem során
- jogainak érvényesítése és érdekeinek védelme céljából,
továbbá a védelemhez szükséges adatkörben - a védelemre
szoruló személy következő személyes adatait kezelheti:
a) családi és utónév,
b) születési hely és idő,
c) anyja neve,
d) magyarországi lakóhelye,
e) állampolgársága,
f) személyazonosító okmányának okmányazonosító adatai,
g) a védelem biztosításához szükséges egyéb adatok.
(2) A konzuli szolgálat az érdekvédelem során birtokába
került személyes adatokról - az érintett magyar állampolgár
ellen büntetőeljárást folytató magyar hatóság vagy a
magyar nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresése esetén,
valamint a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételekkel
- másnak csak akkor nyújt felvilágosítást, ha ehhez
a védett magyar állampolgár hozzájárult. E törvény 14.
§-ában foglalt konzuli okiratokról és tanúsítványokról,
valamint az érintett magyar állampolgár jogi képviselőjétől
származó, ügyvédi titoknak minősülő adatról kizárólag
az érintett egyetértésével adható felvilágosítás.
(3) A közeli hozzátartozó érdeklődése esetén, amennyiben
az érintett személy baleset, fogva tartás vagy más ok
miatt nincs abban a helyzetben, hogy maga vegye fel
a kapcsolatot közeli hozzátartozójával, illetve holléte
ismeretlen, a konzuli szolgálat vélelmezi az érdekelt
magyar állampolgár hozzájárulását az ügyről adott tájékoztatáshoz,
feltéve, hogy a konzuli szolgálatnak nincs tudomása
az érintett és közeli hozzátartozójának érdekei között
fennálló nyilvánvaló ellentétről. Amint a konzuli szolgálatnak
sikerül kapcsolatba lépnie az érintettel, felkéri arra,
hogy nyilatkozzon: közeli hozzátartozójának adható-e
a továbbiakban tájékoztatás.
(4) Vélelmezni kell az ismeretlen helyen tartózkodó
védelemre szoruló vagy az egészségi állapota, illetve
egyéb ok miatt a nyilatkozattételben akadályozott magyar
állampolgár hozzájárulását az érdekvédelem nyújtásához
szükséges mértékű adatkezeléshez mindaddig, amíg azt
az érdekelt nem ellenzi.
(5) A kérelemre indult eljárásban a konzuli védelem
ellátására irányuló kérelem magába foglalja az annak
biztosításához szükséges adatok kezeléséhez való hozzájárulást
is az érdekérvényesítéshez szükséges körben. Erről a
konzuli szolgálat a kérelmezőt kérelmének előterjesztésekor
tájékoztatja.
(6) Az Európai Unió polgára érdekvédelmének ellátása
során a konzuli szolgálat adatot szolgáltat az Európai
Unió tagállama konzuli szolgálatának.
(7) Az adatszolgáltatásról nyilvántartást kell vezetni.
A nyilvántartás tartalmazza:
a) az adatkezelő megnevezését (azonosítóját),
b) az adatszolgáltatás idejét,
c) az adatszolgáltatás célját és jogalapját,
d) az adatszolgáltatást igénylő megnevezését,
e) a szolgáltatott adatok körét.
(8) Az adatszolgáltatási nyilvántartást öt évig meg
kell őrizni.
17. § (1) Az érdekvédelem ellátása során, az adatok
felhasználása céljának és az igényelt adatok körének
megjelölésével a konzuli szolgálat az adatkezelést szabályozó
külön törvény alapján adatot igényelhet:
a) a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásából,
b) az anyakönyvi nyilvántartásokból,
c) az állampolgársági eljárásra jogosult hatóságtól,
d) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,
e) a központi útiokmány-nyilvántartásból,
f) a közúti közlekedési nyilvántartásból,
g) a határforgalom-ellenőrzési nyilvántartásból,
h) a bűnügyi nyilvántartásból,
i) a körözési nyilvántartásból,
j) az egészségbiztosító és a nyugdíjbiztosító nyilvántartásából.
(2) Az Európai Unió polgára érdekvédelmének ellátása
során a konzuli szolgálat a védelem ellátásához szükséges
adatokat az Európai Unió tagállama konzuli szolgálatán
keresztül igényelheti.
18. § (1) Az érdekvédelemmel kapcsolatos iratokba
a védelemben részesülő ügyfél és azok a személyek tekinthetnek
be, akik számára a 16. § alapján adat szolgáltatható.
(2) A betekintés során megismert, nyilvánosságra kerülése
esetén az érdekvédelem további ellátását hátrányosan
befolyásoló adat vagy a Magyar Köztársaság és a fogadó
állam közötti kapcsolatok kedvezőtlen irányban történő
befolyásolására alkalmas adat vagy körülmény nem hozható
nyilvánosságra.
Eljárási szabályok
19. § (1) A konzuli szolgálat eljárására - a 14. §
és 15. §-okban foglalt eljárások kivételével - az államigazgatási
eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit
kell alkalmazni.
(2) Az Európai Unió polgárának érdekvédelmét a konzuli
szolgálat kérelemre látja el.
(3) Ha a konzuli szolgálat a birtokába került adatok
alapján hivatalból kezdeményez fellépést a magyar állampolgár
érdekvédelmének ellátására, erről az ügyfelet a helyi
körülményeknek megfelelő módon - lehetőség szerint írásban
- értesíti, és felkéri, nyilatkozzon arról, igényli-e
a további konzuli eljárást.
(4) Ha első fokon a konzuli tisztviselő járt el, a másodfokú
eljárásra a Külügyminisztérium konzuli feladatokat ellátó
szervezeti egysége jogosult. A Külügyminisztérium konzuli
feladatot ellátó szervezeti egységének első fokú eljárása
elleni jogorvoslati kérelmet a külügyminiszter bírálja
el.
(5) Amennyiben az eljárásban a fogadó állam hatóságának
megkeresése vagy diplomáciai, illetve konzuli futárposta
igénybevétele szükséges, a megkeresés teljesítésének
időtartama vagy a posta továbbításához szükséges idő
az eljárási határidőbe nem számít bele.
(6) A konzuli szolgálat eljárásáért jogszabály díj fizetését
rendelheti el. A díj nem akadályozhatja a konzuli védelemhez
való jog érvényesülését.
Értelmező rendelkezések
20. § (1) A jogi személy konzuli védelmére e törvény
rendelkezései megfelelően irányadók.
(2) E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozó a Ptk.
685. § b) pontjában meghatározott személy.
(3) Ahol jogszabály a magyar külképviselet számára hatósági
jogkört állapít meg, azon a konzuli tisztviselőt kell
érteni.
Záró rendelkezések
21. § Felhatalmazást kap a külügyminiszter, hogy
a) a konzuli szolgálatra, a konzuli védelemmel összefüggő
egyes eljárásokra, az Európai Unió polgárai védelmének
ellátására vonatkozó részletes szabályokat az érintett
miniszterekkel egyetértésben,
b) a konzuli díjakat a pénzügyminiszterrel egyetértésben,
c) a konzuli tisztviselő 14. § (1) bekezdése szerinti
tevékenységének részletes szabályait az igazságügyminiszterrel
együttesen rendeletben állapítsa meg.
22. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt
kivételekkel - a kihirdetését követő negyedik hónap
első napján lép hatályba.
(2) A 3. § (4) és (5) bekezdése, az 5. § (2) bekezdése
a) pontjának második mondata, az 5. § (3) bekezdésének
második mondata, a 16. § (6) bekezdése, a 17. § (2)
bekezdése, a 19. § (3) bekezdése az Európai Unióhoz
történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető
törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
23. § A törvény hatálybalépésével a magyar külképviseleti
hatóságok okirat-kiállítási és okirat-hitelesítési hatáskörével
kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1940. évi X. törvénycikk
hatályát veszti.
24. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai
Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről
szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai
Megállapodás 67. Cikke rendelkezéseivel összhangban,
az 1994. évi I. törvény 3. §-ában foglaltakat teljesítve,
az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető
szabályozást tartalmaz, azzal, hogy a teljes összeegyeztethetőséget
biztosító részletszabályokat a törvény 21. §-ának a)
pontjában adott felhatalmazás alapján kiadandó rendeletek
biztosítják:
a) az Európai Közösség létrehozásáról szóló, Rómában,
1957. március 25-én aláírt Szerződés 20. Cikke,
b) az Európai Közösségek tagállamai képviselőinek 1995.
december 19-i, a Tanács keretében elfogadott határozata
az Európai Unió polgárainak a diplomáciai és konzuli
képviseletek által nyújtott védelemről,
c) az Európai Közösségek tagállamai képviselőinek az
Európai Közösség létrehozásáról szóló, Rómában, 1957.
március 25-én aláírt Szerződés 20. Cikke rendelkezésével
összhangban, 1995. december 19-én, a Tanács keretében
elfogadott határozata az Európai Közösségek tagállamai
képviselőinek 1995. december 19-i határozata végrehajtására,
d) az Európai Közösségek tagállamai képviselőinek 1996.
június 25-i, a Tanács keretében elfogadott határozata
a vészhelyzeti úti okmány létrehozásáról,
e) az Európai Közösségek tagállamai képviselőinek 1996.
június 27-i, a Tanács keretében elfogadott határozata
az Európai Unió polgárainak evakuálására vonatkozó intézkedésekről,
ha biztonságukat harmadik országban veszély fenyegeti.
|
