1992.
évi XXIII. törvény
a köztisztviselők jogállásáról
(Részletek)
A társadalom közmegbecsülését élvező, demokratikus
közigazgatás feltétele, hogy a közügyeket pártpolitikasemleges,
törvényesen működő, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező,
pártatlan köztisztviselők intézzék. Ennek érdekében
az Országgyűlés, figyelembe véve a Magyar Köztársaság
nemzetközi kötelezettségeit is, a következő törvényt
alkotja:
I. fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. § (1) E törvény hatálya a Miniszterelnöki Hivatal,
a minisztériumok és országos hatáskörű szervek, központi
hivatalok, minisztériumi hivatalok (a továbbiakban együtt:
központi közigazgatási szerv) és területi, helyi szerve,
az Országos Rendőr-főkapitányság pénzügyi nyomozó szerve,
a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal, valamint a
helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és
hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete,
a körjegyzőség (a továbbiakban együtt: képviselő-testület
hivatala) köztisztviselőinek és ügykezelőinek közszolgálati
jogviszonyára terjed ki.
(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a köztársasági
elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság
hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami
Számvevőszék, a Közbeszerzések Tanácsa, a Nemzeti Földalapkezelő
Szervezet, az Országos Rádió és Televízió Testület Irodája,
a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia
Titkársága és a Nemzeti Hírközlési Hatóság köztisztviselői
közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit
kell alkalmazni.
(3) A köztársasági elnök hivatalának, illetőleg az Alkotmánybíróság
Hivatalának vezetője, valamint az Országgyűlés Hivatalának
vezetői az államtitkárokkal, az országgyűlési biztos
hivatalának vezetője, továbbá a hivatalvezetők helyettesei,
illetve a hivatalvezető helyettesi besorolású vezetők
a helyettes államtitkárral azonos illetményben, illetőleg
juttatásban részesülnek.
(4) A 17/A. § (5)-(6) bekezdésének hatálya kiterjed
azon munkáltatókra és a velük munkaviszonyban álló munkavállalókra,
amelyek esetében a munkaviszony létesítésre a 17/A.
§ (3) bekezdése alapján kerül sor.
(5) A 22/A-22/B. § hatálya kiterjed a köztisztviselővel
közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára,
gyermekére.
(6) A közigazgatási szervnél köztisztviselőnek, ügykezelőnek
nem minősülő munkavállaló munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvének
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) E törvény alkalmazásában
a) köztisztviselő az (1) és (2) bekezdésben felsorolt
szervek (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv)
feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző,
aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe
tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve - felhatalmazás
esetén - a döntést kiadmányozza, szakértelemmel foglalkozik
a rábízott feladatokkal összefüggő valamennyi kérdéssel,
felelős saját tevékenységéért és munkaterületén a közigazgatási
szerv állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért,
a munkaköri leírásában részére megállapított, illetve
a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások
és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli
szabályok ismeretében és betartásával végzi;
b) ügykezelő az, aki a közigazgatási szervnél közhatalmi,
irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához
kapcsolódó ügyviteli feladatot lát el;
c) közigazgatási szerv az (1) és (2) bekezdésben felsorolt,
valamint a 73. § (2) bekezdése alapján kiadott jegyzéken
szereplő szerv;
d) pályakezdő köztisztviselő az, aki a besorolása alapjául
szolgáló iskolai végzettségének megszerzését követően
egy éven belül első foglalkoztatási jogviszonyként közszolgálati
jogviszonyt létesít.
(8) A közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési
és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül
összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag
közszolgálati jogviszony létesíthető.
2. § E törvény hatálya nem terjed ki
a) a vagyonnyilatkozat és az illetményrendszer kivételével,
illetőleg a jogállásukról szóló törvényben meghatározott
kivételekkel a miniszterelnökre, a miniszterre és a
politikai államtitkárra;
b) törvény eltérő rendelkezésének hiányában a Honvédség,
a Határőrség, a Rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok,
a Tűzoltóság, a katasztrófavédelem, a Vám- és Pénzügyőrség,
a büntetés-végrehajtás, a polgári védelem és a fegyveres
biztonsági őrség szerveire;
c) jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a helyi
önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatások
ellátására - polgármesteri hivatalban - foglalkoztatottakra;
d) a közhasznú munkavégzés, a közmunka, közcélú munkavégzés
keretében foglalkoztatottra, valamint az alkalmi munkavállalói
könyvvel foglalkoztatott munkavállalóra.
3. § (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni
a) a 20/A. §, 23-30/B. §, 31. §, 32. § és 34-36. § kivételével
a közigazgatási államtitkárra, helyettes államtitkárra,
címzetes államtitkárra - ha a jogállásukról szóló törvény
másként nem rendelkezik -, valamint
b) a 16/A. §, 20/A. §, 23-30/B. §, a 31/A-31/F. § és
a 32-36. § kivételével a politikai főtanácsadói, politikai
tanácsadói munkakörbe kinevezett köztisztviselőre.
(2) Az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróra,
illetve ügyészre, ha törvény másként nem rendelkezik,
e törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
4. § Az önkormányzati képviselő-testület a juttatásokkal
és támogatásokkal összefüggésben e törvény keretei között
rendeletben szabályozza a szociális, jóléti, kulturális,
egészségügyi juttatásokat, szociális és kegyeleti támogatásokat.
II. fejezet
A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY
KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE
A közszolgálati jogviszony alanyai
5. § A közszolgálati jogviszony az állam, illetve
a helyi önkormányzat, valamint a nevükben foglalkoztatott
köztisztviselő, ügykezelő között a köz szolgálata és
munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony,
amelyben a munkavégzéssel szükségszerűen együtt járó
kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét
felet többletkötelezettségek terhelik és jogosultságok
illetik meg.
6. § (1) A munkáltatói jogokat, ha törvény vagy kormányrendelet
eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási szerv hivatali
szervezetének (a továbbiakban: hivatali szervezet) vezetője,
illetve a testület gyakorolja. Törvény eltérő rendelkezése
hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlása vezető megbízású
köztisztviselőre írásban átruházható. Az átruházott
munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.
(2) Ha a köztisztviselő kinevezése testület hatáskörébe
tartozik, a kinevezést, a felmentést és az összeférhetetlenség
megállapítását, továbbá a fegyelmi eljárás megindítását
és a fegyelmi büntetés kiszabását - kivéve az 51. §
(2) bekezdését - a testület nem ruházhatja át.
A közszolgálati jogviszony létesítése
7. § (1) Közszolgálati jogviszony büntetlen előéletű,
cselekvőképes és legalább középiskolai végzettséggel,
ügykezelői feladatkörre legalább középfokú szakképesítéssel
rendelkező magyar állampolgárral létesíthető és tartható
fenn. Jogszabály által meghatározott fontos és bizalmas
munkakörre közszolgálati jogviszony csak azzal létesíthető,
aki a munkakörre előírt, az állami élet és a nemzetgazdaság
jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek
megfelel. A jelentkezőnek írásban nyilatkoznia kell
arról, hogy ezeknek a követelményeknek megfelel, és
hozzájárul ahhoz, hogy ezt az illetékes nemzetbiztonsági
szolgálat ellenőrizze. Az ellenőrzéshez való hozzájáruláshoz
a külön törvényben meghatározott hozzátartozó nyilatkozatát
is csatolni kell. Ha az érintett úgy nyilatkozik, hogy
a fontos és bizalmas munkakörrel együtt járó kötelezettségeknek
nem kívánja magát alávetni, vele fontos és bizalmas
munkakörre közszolgálati jogviszony nem létesíthető.
(2) Ha a központi közigazgatási szerv alaptevékenysége
körében felsőfokú iskolai végzettségű pályakezdő köztisztviselőt
kíván alkalmazni, a közszolgálati jogviszony létesítéséhez
az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően
a köztisztviselőnek angol vagy francia vagy német nyelvből
államilag elismert nyelvvizsgával kell rendelkeznie.
Ha a központi közigazgatási szervnél betöltendő munkakör
ellátásához az előbbiekben felsorolt nyelveken kívüli
nyelv használata szükséges, akkor az e nyelvből meglévő,
államilag elismert nyelvvizsga az angol, francia vagy
német nyelvből meglévő nyelvvizsga helyett alkalmazási
feltételként elfogadható.
(3) Jogszabály - vagy jogszabály által meghatározott
esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója - a közszolgálati
jogviszony létesítését az (1) bekezdésben foglaltakon
túlmenően meghatározott iskolai végzettséghez, képesítéshez,
illetve gyakorlati idő letöltéséhez, valamint egészségi
és pszichikai alkalmassághoz kötheti.
(4) Az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételek
alól a (5) bekezdésben, valamint a 8. § (2) bekezdésében
foglaltak kivételével felmentés nem adható.
(5)
(6) Központi közigazgatási szerv alaptevékenysége keretében
középiskolai végzettségű köztisztviselőt nem alkalmazhat.
A közigazgatási szerv alaptevékenységének az alkalmazási
és a képesítési követelmények szempontjából az minősül,
amit jogszabály a szerv feladatkörébe utal, továbbá
amit a miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője
e körben alaptevékenységként határoz meg.
(7) Köztisztviselői, főtisztviselői, vezetői kinevezés,
vezetői megbízás - a 22/A. § (8) bekezdésének b)-h)
pontjaiban felsorolt köztisztviselők esetében - csak
annak adható, aki
a) az e törvényben meghatározott módon önmagára, valamint
a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára,
gyermekére vonatkozóan a jogviszonya létesítésekor,
valamint a 22/A. § (8) bekezdésében előírt időszakonként
a 6. számú mellékletben meghatározott vagyonnyilatkozatot
tesz,
b) vállalja, hogy a vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése
céljából történő személyes adat bekéréséhez a szükséges
beleegyezést az e törvényben foglalt eljárások lefolytatása
végett az arra illetékes szerveknek megadja,
c) megszerzi az a) pontban megjelölt hozzátartozók nyilatkozatát
személyes adataik vagyonnyilatkozattal kapcsolatos -
e törvényben meghatározott szervek általi kezeléséhez.
(8) Az (1) bekezdéstől eltérően ügykezelői feladatkörre
közszolgálati jogviszony a jogszabály által meghatározott
fontos és bizalmas ügykezelői munkaköröket, valamint
a 68. § (3) bekezdésében meghatározott vezetői megbízás
esetét kivéve
a) az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben
részes tagállam állampolgáraival, valamint
b) az a) pontban meghatározott személyeknek az 1612/68/EGK
rendelet 11. cikkében meghatározott családtagjaival
is létesíthető, ha a feladatkör ellátásához szükséges
mértékű magyar nyelvismerettel rendelkeznek.
8. § (1) Jegyzővé, körjegyzővé, megyei jogú város
kerületi hivatalvezetőjévé, aljegyzővé (a továbbiakban
együtt: jegyző) az nevezhető ki, aki
a) igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori
képesítéssel, és - a (4) bekezdésben meghatározott esetet
kivéve - jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy
az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban:
OKV) elnöksége által a teljeskörűen közigazgatási jellegűnek
minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel
rendelkezik, és
b) legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett.
(2) A községi önkormányzati képviselő-testület a körjegyző
és az ötezernél több lakosú község jegyzője kivételével
a) felmentést adhat az (1) bekezdés a) pontjában foglalt
igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori
képesítés alól annak a személynek, aki az előírt képesítés
megszerzésére irányuló tanulmányait a kinevezéstől számított
két éven belül befejezi. A felmentés időtartamának eredménytelen
eltelte esetén a jegyző közszolgálati jogviszonya megszűnik.
A képesítés alóli felmentés esetén a (4) bekezdésben
meghatározott határidőt a képesítés megszerzésétől kell
számítani,
b) az (1) bekezdés b) pontjában előírt gyakorlati időt
csökkentheti vagy elengedheti.
(3) Főjegyzővé - valamint a főjegyző helyettesítésére
aljegyzőként - az nevezhető ki, aki
a) állam- és jogtudományi doktori vagy okleveles közgazdász
képesítéssel, és - a (4) bekezdésben meghatározott esetet
kivéve - jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy
az OKV elnöksége által a teljeskörűen közigazgatási
jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott
mentesítéssel rendelkezik, és
b) közigazgatási szervnél legalább kétévi közigazgatási
gyakorlatot szerzett.
(4) A képviselő-testület közigazgatási szakvizsgával
nem rendelkező pályázót is kinevezhet, feltéve, hogy
a kinevezéstől számított egy éven belül a jogi vagy
közigazgatási szakvizsgát, vagy a szakvizsga alól az
OKV elnöksége által a teljeskörűen közigazgatási jellegűnek
minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítést
megszerzi. A határidő eredménytelen eltelte esetén a
jegyző, főjegyző közszolgálati jogviszonya a törvény
erejénél fogva szűnik meg. A határidőbe nem számíthatók
be a 25. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamok.
9. § (1) Nem létesíthető közszolgálati jogviszony,
ha a köztisztviselő ezáltal hozzátartozójával irányítási
(felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba
kerülne.
(2) A községi önkormányzat képviselő-testülete és a
külszolgálati hálózat felügyeletét ellátó miniszter
- ha jogszabály másként nem rendelkezik - az (1) bekezdésben
foglalt tilalom alól - különösen indokolt esetben -
felmentést adhat.
|
