1994.
évi LV. törvény
a termőföldről
(Részletek)
Az Országgyűlés abból a célból, hogy
az átalakuló tulajdoni, használati viszonyok alapján
a mezőgazdaságban a magántulajdonon alapuló piaci viszonyok
meghatározóvá váljanak, a termőföld forgalma és a termőföld,
mint a jelzálogjogon alapuló hitelezés biztosítéka,
a kialakuló új üzemi szervezetek működését hatékonyan
elősegítse, a versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására
alkalmas földbirtokok jöjjenek létre, és a birtokelaprózódások
hátrányos következményei a mezőgazdaság tulajdoni szerkezetét
ne terheljék, a gazdálkodó zavartalan mezőgazdasági
termelést folytathasson, a termőföld területének csökkenése
ésszerű határok között maradjon, és a termőföld minőségének
védelme megfelelő jogi hátteret kapjon,
a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. § (1) A törvény hatálya kiterjed az ország területén
levő valamennyi termőföldre.
(2) A földhasznosításra és a termőföld védelmére vonatkozó
rendelkezések hatálya - ha e törvény így rendelkezik
- kiterjed arra a földre is, amelyet a korábbi jogszabályok
építmény elhelyezésére szolgáló, különleges rendeltetésű,
illetőleg hasznosításra alkalmatlan földnek nyilvánítottak
(termőföldnek nem minősülő föld).
2. § (1) E törvény a termőföld tulajdonjogának megszerzésére,
illetőleg a szerzés tilalmára, a termőföldek használatára,
hasznosítására (a továbbiakban: földhasználat, földhasznosítás),
a birtoktagok kialakítására és a földvédelemre vonatkozó
rendelkezéseket állapítja meg.
(2) A termőföldre vonatkozó rendelkezéseket - a haszonbérletre
e törvényben megállapított szabályok kivételével - alkalmazni
kell a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi
földre is.
(3) A tulajdonos kérelmére, illetőleg a földhivatal
megkeresésére az első fokú építésügyi hatóság igazolja,
hogy a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi
föld kialakított építési teleknek vagy építési területnek,
illetőleg kialakított területnek minősül-e.
(4) A külön jogszabályok rendelkezései az irányadók
a) az erdő létesítésére, rendeltetésére, kezelésére,
használatára, értékelésére és megszüntetésére, az erdőgazdálkodásra,
az erdő védelmére, az erdő művelési ágának megváltoztatásával,
időleges igénybevételével és termelésből való kivonásával
kapcsolatban a térítési díj és bírság megfizetésére
és az erdővagyon védelmére.
b) a föld mint környezeti elem védelmére.
(5) A természetvédelmi oltalom alatt álló termőföldterületekre
- ha természetvédelemre vonatkozó törvény másként nem
rendelkezik - e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az erdőterületek
talajának védelmére is e törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni.
Fogalommeghatározások
3. § E törvény alkalmazásában
a) termőföld: az a földrészlet, amelyet a település
külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő,
gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított
terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván;
b) tanya: a település külterületén lévő mezőgazdasági
termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá
az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás)
céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport
és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó, legfeljebb
6000 m2 területű föld együttese;
c) külföldi magánszemély: a nem magyar állampolgár,
kivéve a bevándorolt vagy menekültként elismert személyt;
d) külföldi jogi személy: a külföldi székhelyű jogi
személy vagy az ilyen székhelyű jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezet;
e) talaj: a Föld szilárd felszínének élő közege, amelynek
a legfontosabb tulajdonsága a termékenység, feltételesen
megújuló természeti erőforrás;
f) mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi
föld: a rendeltetésszerű felhasználásig (az Országos
Építésügyi Szabályzat szerinti építési telekké, építési
területté, illetőleg területté alakításig) az a belterületi
földrészlet, amelyet szántó, szőlő, gyümölcsös, kert,
gyep, nádas, erdő művelési ágban vagy halastóként tartanak
nyilván;
g) termőföldvédelem: a termőföld mennyiségének védelme
(a továbbiakban: földvédelem) és a termőföld minőségének
védelme (a továbbiakban: talajvédelem);
h) családi gazdaság: legfeljebb 300 hektár nagyságú
termőföld (ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt
álló belterületi földet is) tulajdonával, illetőleg
haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó
család valamennyi termőföldje, az ahhoz tartozó leltárban
megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény,
mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány,
készlet stb.) hasznosításával, legalább egy családtag
teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén
alapuló gazdálkodási forma;
i) a családi gazdálkodó: a családi gazdaságot a családi
gazdaság központja szerint illetékes megyei (fővárosi)
földművelésügyi hivatal nyilvántartásába bejegyeztető
személy, aki
1. a családi gazdaság vezetőjeként annak tevékenységi
körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat,
2. élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági
és kiegészítő tevékenységet folytat,
3. mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel
rendelkezik vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább
3 éve folytatja a mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági
és kiegészítő tevékenységét és ebből árbevétele származott,
4. legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye
a családi gazdaság központjaként megjelölt településen
van;
j) a gazdálkodó család tagjai: a családi gazdálkodó,
annak házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája,
valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett
nagykorú gyermeke, szülője; gyermeken az örökbe fogadott,
a mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell;
k) mezőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet,
állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporító
anyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes
gazdálkodás;
l) kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari
tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, elsődleges élelmiszer-feldolgozás,
a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek,
növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem
élelmiszer célú feldolgozása, valamint az ezekből a
termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői
értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás;
m) helyben lakó:
1. az a magánszemély, akinek bejelentett lakóhelye legalább
három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási
területén a termőföld vagy tanya fekszik;
2. az a magánszemély, akinek legalább három éve a bejelentett
lakóhelye olyan településen van, amelynek közigazgatási
határa a termőföld vagy tanya fekvése szerinti település
közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől
el nem zárt magánúton legfeljebb 15 km távolságra van;
3. az i) pont 3. alpontja szerinti szakirányú képzettséggel
rendelkező, helyben lakást és mezőgazdasági tevékenység
élethivatásszerű folytatását vállaló magánszemély;
4. az olyan jogi személy, illetve jogi személyiséggel
nem rendelkező más szervezet, amelynek bevétele több
mint 50%-ban a k) és l) pontok szerinti mezőgazdasági
és kiegészítő tevékenységből származik, és székhelye
az 1-2. alpontban meghatározott településen van; és
5. természetes személy esetében családi gazdálkodó vagy
nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő,
illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó, vagy a 4.
alpont alatti szervezet természetes személy tagja vagy
részvényese;
n) helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek
a tulajdonában vagy használatában lévő termőföld vagy
tanya közvetlenül szomszédos az adásvétel, illetve a
haszonbérlet tárgyát képező termőfölddel vagy tanyával;
o) önálló vállalkozó: az egyéni vállalkozó, az egyéni
cég vagy az önfoglalkoztató;
p) önfoglalkoztató: az a magánszemély, aki bármely jogszabály
szerint önállóan végezhető és az egyéni vállalkozásról
szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági tevékenységet
végez, ha az egészségbiztosítási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási
szolgáltatások fedezetéről a jogszabályok rendelkezései
szerint maga gondoskodik;
q) termőföldnek nem minősülő ingatlan: a termőföldnek
nem minősülő földrészlet, egyéb önálló ingatlan;
r) elsődleges lakóhely: az a lakás, vagy lakás céljára
szolgáló egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy
épületrész, továbbá belterületen lakásépítés céljára
kialakított telek, ahol a tagállami állampolgár életvitelszerűen
kíván tartózkodni;
s) másodlagos lakóhely: az a lakás, vagy lakás céljára
szolgáló egy vagy több lakóhelyiségből álló épület,
vagy épületrész, továbbá belterületen lakásépítés céljára
kialakított telek, ami nem minősül elsődleges lakóhelynek;
t) tagállami állampolgár: az Európai Unió tagállamának
állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés
alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára.
II. Fejezet
A TERMŐFÖLD TULAJDONJOGÁNAK
MEGSZERZÉSE
4. § E fejezet alkalmazása szempontjából tulajdonszerzésnek
kell tekinteni a termőföld tulajdonjogának - ideértve
a részarányként meghatározott tulajdont is - bármilyen
jogcímen (szerzésmódon) történő megszerzését, kivéve
a törvényes örökléssel, az elbirtoklással, ráépítéssel,
kisajátítással és a kárpótlási célú árverés során történő
tulajdonszerzést.
Belföldi magánszemélyek tulajdonszerzése
5. § (1) Belföldi magánszemély termőföld tulajdonjogát
csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában
legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 aranykorona
(a továbbiakban: AK) értékű termőföld legyen.
(2) A belföldi magánszemély nem szerezheti meg a termőföld
tulajdonjogát, ha az annak fekvése szerinti településen
az ő és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]
tulajdonában lévő termőföld mennyisége a megszerezni
kívánttal együtt meghaladná a település összes termőföld
területének egynegyedét vagy az ezer hektárt.
(3) Az (1) bekezdés szerinti mérték megállapításánál
a termőfölddel együtt önálló ingatlant (földrészletet)
képező művelés alól kivett föld területét is figyelembe
kell venni.
(4) A belföldi magánszemély által megszerezhető termőföld
mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni
a legfeljebb 6000 m2 területtel önálló ingatlanként
(földrészletként) kialakított tanya területén levő termőföldet.
(5) A magánszemély az e törvény hatálybalépésekor meglévő
termőföld tulajdonát legfeljebb annak területnagyságát
és AK értékét meg nem haladó területnagyságú és AK értékű
termőföldre cserélheti.
(6) Az e törvény hatálybalépésekor meglévő termőföld
a) kisajátítása folytán kapott kártalanítás összegéből
vásárolt termőföld,
b) közös tulajdonának megszüntetésével tulajdonba kerülő
termőföld
területnagysága és AK értéke az (1) bekezdés szerinti
mértéket meghaladhatja.
Belföldi jogi személyek tulajdonszerzése
6. § (1) Belföldi jogi személy és jogi személyiség
nélküli más szervezet termőföld tulajdonjogát - a Magyar
Állam, az önkormányzat és a közalapítvány kivételével
- nem szerezheti meg.
(2) Egyházi jogi személy végintézkedés, illetőleg ajándékozási,
tartási vagy gondozási szerződés alapján termőföldre
tulajdonjogot szerezhet.
(3) Jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről
és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényben
foglalt korlátozásokkal és időtartamra termőföldet szerezhet.
Külföldiek tulajdonszerzése
7. § (1) A külföldi magánszemély és jogi személy termőföld
tulajdonjogát - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével
- nem szerezheti meg.
(2) A belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok irányadók
azon tagállami állampolgárra, aki önálló vállalkozó
mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon,
és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon
lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet.
8. § A külföldi az önálló ingatlanként (földrészletként)
legfeljebb 6000 m2 területtel kialakított tanya tulajdonjogát
a termőföldnek nem minősülő más ingatlanokra vonatkozó
külön jogszabályok rendelkezései szerint szerezheti
meg.
8/A. § (1) A tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzési
feltételeket egyrészt hatósági igazolásokkal kell bizonyítania,
másrészt - a jövőre nézve vállalt kötelezettségeket
- teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba
foglalt nyilatkozattal kell vállalnia.
(2) A tulajdonszerzési képesség bizonyításához a következő
hatósági igazolásokat kell beszereznie a tagállami állampolgárnak:
a) a lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes
területi idegenrendészeti hatóság által kiállított hatósági
bizonyítványt arról, hogy legalább három éve folyamatosan
és jogszerűen lakik Magyarországon;
b) a letelepedési engedéllyel nem rendelkező tagállami
állampolgárnak érvényes tartózkodási engedélyt, illetőleg
az eziránti kérelem benyújtását tanúsító igazolást;
c) a tevékenység végzésének helye szerint illetékes
megyei földművelésügyi hivatal (a továbbiakban: FM hivatal)
igazolását arról, hogy a tulajdonszerzést megelőző három
évben saját nevében, saját kockázatára folyamatosan
mezőgazdasági tevékenységet folytatott Magyarországon.
(3) Az FM hivatalnak az igazolását környezettanulmány
alapján kell kiállítania. A környezettanulmány során
az FM hivatal a mezőgazdasági tevékenység folytatását
vizsgálja. Nem tagadható meg az igazolás kiadása,
a) ha a tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzést
megelőző mindhárom évben mezőgazdasági tevékenységből
volt bevétele, és ezt az adóhatóság igazolásával bizonyítja,
b) ha a tagállami állampolgárnak a három év alatt azért
nem volt bevétele, mert mezőgazdasági célú beruházása
(pl. ültetvénytelepítés) még nem hasznosult, és a beruházás
megtörténtét bizonyítja.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott igazolások, illetve
hatósági bizonyítvány 60 napnál nem lehetnek régebbiek.
(5) A tagállami állampolgárnak teljes bizonyító erejű
magánokiratba, vagy közokiratba foglalt nyilatkozatot
kell tennie a következőkről:
a) Magyarországon önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként
letelepszik;
b) kötelezi magát, hogy a termőföldet más célra nem
hasznosítja a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó-
és gazdasági épületek létesítésén kívül, továbbá hogy
a termőföld használatát másnak csak olyan mértékben
engedi át, hogy az ebből származó bevétele nem haladja
meg a mezőgazdasági tevékenységből származó bevétele
25%-át;
8/B. § (1) A termőföld tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási
bejegyzése iránti kérelemhez mellékelni kell a 8/A.
§-ban felsorolt igazolásokat és nyilatkozatokat.
(2) A tulajdonjog bejegyzéséről szóló határozatot és
a bejegyzés alapját képező okirat másolatát a földhivatal
megküldi a termőföld fekvése szerinti illetékes FM hivatalnak.
8/C. § (1) A 8/A. §-ban meghatározott feltételek betartását
a helyi birtokhasznosítási bizottság, ennek hiányában
a települési önkormányzat jegyzője és a földhivatal
bevonásával a termőföld fekvése szerint illetékes FM
hivatal ellenőrizheti. Az FM hivatal megkeresheti adatszolgáltatás
kérése céljából a termőfölddel összefüggő nyilvántartásokat
vezető hatóságokat, és az adóhatóságot.
(2) Ha az FM hivatal az ellenőrzés során az összes körülmény
alapos mérlegelése alapján megállapítja, hogy a tulajdonos
a) nem tartotta be a 8/A. § (5) bekezdésében vállalt
kötelezettségeket,
b) vállalkozói igazolvány iránti kérelmét elutasították,
vagy az egyéni vállalkozói tevékenysége gyakorlásának
joga, vagy az önfoglalkoztatói minősége megszűnt,
c) jogszerű és folyamatos Magyarországon való tartózkodása
bármely okból megszűnt,
a tulajdonost írásban felszólítja a jogszerű állapot
helyreállítására. Ha a felszólítás az adott határidő
elteltével eredménytelen, az FM hivatal a tulajdonosra
bírságot szab ki, amely a termőföld szerzéskori aranykorona-értéke
húszezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg.
(3) Nem állapítható meg, hogy a tulajdonos a 8/A. §
(5) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségét megszegte,
ha bizonyítja, hogy Magyarországon végzett tevékenységi
körei között csak mezőgazdasági tevékenység szerepel,
vagy bevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységéből
származik, vagy személyes közreműködést magában foglaló
egyéb jogviszonyt nem tart fenn.
(4) A bírság ismételten kiszabható mindaddig, amíg a
jogsértő állapot fennáll, illetve amíg a tulajdonos
a termőföldet el nem idegeníti. Nem szabható ki a bírság,
ha a tulajdonos a termőföldet elidegenítette. A bírság
megfizetésére a földvédelmi járulék befizetésére vonatkozó
szabályok irányadók.
(5) A bírságról szóló jogerős határozatot az FM hivatal
nyilvántartásba vétel céljából megküldi a Földművelésügyi
és Vidékfejlesztési Minisztériumnak.
(6) Amíg a bírságolásra okot adó körülmény fennáll,
de legkésőbb a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz
való csatlakozása tárgyában kötött nemzetközi szerződésben
meghatározott mentességi idő végéig a tulajdonosra a
tagállami állampolgárnak nem minősülő külföldi magánszemélyre
irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.
|
