Részlet a 14 kérdésre kiterjedő MVSZ tájékoztatóból

[...]

4. A magyar állampolgárság kedvezményes honosítás útján történő megadása nem jelentene érzékelhető költségvetési többletterhet, sőt közvetett hatásai a magyar gazdaság erejét növelhetik.

A kedvezményes honosítás útján magyar állampolgársághoz jutottak számára az állampolgársággal járó jogok alapvetően inkább elvi, inkább lelki jelentőségűek, a hazai lakosság számára kézzelfogható hátrányt nem okoznak. A Magyar Köztársaság területén egészségügyi ellátáshoz, illetve nyugdíjhoz való jogosultságot csak és kizárólag társadalombiztosítási jogviszony alapján lehet igényelni, az állampolgárság megszerzése pedig nem jár együtt ezzel. A szociális ellátásokra (gyes, segélyek stb.) csak az állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár jogosult, a magyar állampolgárság megszerzése pedig nem jár állandó magyarországi lakóhely megszerzésével.

Sokan vannak jelenleg is magyar állampolgárok, akiknek nincs tb-kártyája érvényes társadalombiztosítási jogviszony hiányában, ők a cáfolatai annak, hogy az egészségügyi és szociális ellátás alanyi jogon jár.

Valamennyi volt szocialista országgal kétoldalú egyezményeink vannak a szociális ellátások tekintetében, tehát a mostani rendszernél rosszabb a magyar államnak, illetőleg magyarországi magyar állampolgároknak már nem lehet, hiszen ezen kétoldalú egyezmények már így is mindenféle egészségügyi ellátással kapcsolatos jogot biztosítanak a viszonosság alapján a román, szlovák, ukrán és egyéb állampolgároknak, tehát nemcsak a kinti magyaroknak, hanem összes ottani állampolgárnak, a mostaninál nagyobb terhelést semmiképpen nem kapna a magyar ellátórendszer.

Az európai uniós állampolgárokat, tehát közel 440 millió embert már most több szociális, letelepedési és munkavállalási jog illet meg automatikusan, mint a határon túli magyarokat, ez könnyen belátható, hogy egy tarthatatlan hátrányos megkülönböztetés nemzettársainkkal szemben.

Ha a magyar állampolgárság megadásával segítjük az elszakított területen élőket, akkor öntudatosabb, erősebb közösséget alkothatnak, így pedig még kevésbé lesznek rászorulva a magyar költségvetés támogatására, amely jelenleg is biztosít forrásokat a határon túli magyarság számára.

A magyar állampolgárság esetlegesen összes határon túli magyar által történő megszerzése és következményei sem kerülnének többe, mint egy évi pénzügyi támogatásuk, amely amúgy is eltörpül a magyar államháztartás egyéb kiadásai mellett, elég ha az éves szinten több száz milliárd forintra rúgó államadóssági kamattörlesztésre gondolunk vagy arra, hogy 2004-ben több mint 150 milliárd forinttal többet kell megfizetnünk az Európai Unió kasszájába, mint amennyit kapunk.

A magyar háziorvosi ellátás összeomlott volna az utóbbi években, ha az áttelepült számos határon túli magyar orvos nem vállalta volna ezt a nehéz és áldozatos munkát. Sok szakmunkást igénylő álláshely betöltetlen nálunk, ez pedig a gazdasági növekedést fékezi. Ha lakóhelyét megtartva időlegesen a képzett, értelemszerűen nyelvi problémákkal nem küszködő határon túli magyar munkaerő ezen üres álláshelyek egy részét betölti, az egyrészt konkrét költségvetési bevételt hoz a munkabér közterhei, illetve a munkáltató adói révén, ugyanakkor meg növeli a szétosztható jövedelmek forrását képező nemzeti összterméket.

A magyar társadalombiztosítási és nyugdíjrendszer működőképessége határán van az aktív munkaképes lakosság egyre aggasztóbban csökkenő száma miatt. Néhány éven belül elkerülhetetlenné válik jelentős számú külföldi munkaerő, illetve állandó lakos beáramlása hazánkba, és egyáltalán nem mindegy, hogy ezek nemzettársaink közül kerülnek ki vagy idegen kultúrkörből érkező személyek jelennek meg nagy számban, kezelhetetlen együttélési problémákat okozva.

5. A magyar állampolgárság az elcsatolt sorban élő magyarság számára történő kedvezményes megadása és az autonómia nem zárja ki egymást

A magyar állampolgárság az elcsatolt sorban élő magyarság számára történő kedvezményes megadása és az autonómia nem zárja ki egymást, két különböző eszköztárról van szó, különböző típusú megoldásokat kínálnak a Trianonban keletkezett és azóta vérző sebek begyógyítására. Vannak megoldások, amelyek a csonkahelyzetbe taszított közösségen, a mai Magyarországon múlnak. Ilyen a különböző kedvezmények biztosítása állampolgárság megadása nélkül. Ez azonban részben költséges, részben pedig erőteljesen behatárolt mozgásteret enged az Európai Uniós tagság.

A magyar állampolgárság kedvezményes megadása az anyaországgal való kapcsolattartást jelentősen megkönnyíti, könnyebbé válik az utazás és a munkavállalás az egész Európai Unió területén, elsősorban a magyar útlevél kiváltásának lehetőségét jelenti. A nemzeti önazonosság tudat vállalhatóságának egyik lényeges feltételét teremtenénk meg, anélkül, hogy a külhoni magyaroknak - akik igénylik azt - el kellene hagyniuk a szülőföldjüket.

Az autonómiát az utódállam saját kegyéből, vagy az ott élő kisebbségek követelésére, esetleg nemzetközi nyomásra - mint közösségi jog - biztosítja számukra. Ez lehet kulturális-, személyes-, vagy területi autonómia. Az autonómia megadására közvetlenül nincs ráhatásunk, a mi kezünkben a kettős állampolgárság megadásának a lehetősége van. A magyar állampolgárság könnyített megszerzése és abból fakadó előnyök nem helyettesítik az autonómia szükséges intézményét.

6. A magyar állampolgárság kedvezményes honosítás útján történő megadása az elcsatolt területeken élő magyarok számára védelmet adna

Védőernyőt jelentene az elcsatolt sorban élő magyarok számára a magyar állampolgárság, mivel egy NATO és EU tagállamtól kérhet védelmet az a határon túli magyar, akit magyarságának vállalása miatt ér üldözetés, bántalmazás vagy hátrányos megkülönböztetés. Ezután már soha következhet be olyan tragikus esemény, mint amit a Benes-dekrétumok kollektív jogfosztása jelentett a felvidéki magyarság számára, a magyarokat hiába fosztanák meg az utódállam állampolgárságától a magyar állampolgárságuk megmaradna. Az állampolgárságról szóló Európa Tanács egyezmény pedig tiltja azt a részes tagállamok számára (minden szomszédos állam ilyennek minősül), hogy olyan jogszabályt alkossanak, amely a meglevő kettős állampolgárokat az egyik állampolgárság melletti döntésre, és a másik állampolgárságról való lemondásra kötelezné.

7. Az, hogy valaki kettős állampolgár lesz-e egyéni döntés és nem attól függ, hogy jelenlegi hazája tudomásul veszi-e a második állampolgárság megadását.

A magyar állampolgárság megadásának és hozzáfűzött jogkövetkezmények meghatározásának joga a magyar állam szuverén joga, nem függ senkinek a jóváhagyásától. A másik állam csak azt szabályozhatja, hogy milyen jogkövetkezményeket fűz ahhoz, ha saját állampolgára megszerzi egy másik állam állampolgárságát. Ukrajnát ellenérvként felhozni azért helytelen, mert ugyan az ukrán állampolgársági törvény ugyan kifejezetten nem teszi lehetővé a kettős állampolgárságot, de nem is zárja ki. Az észak-bukovinai románok az ukrán mellett román állampolgárságot is kaptak és ez senkinek nem jelentett gondot. Egy olyan cikkelyt tartalmaz, ami azt mondja, hogy kétoldalú megállapodásokkal az ukrán állam ezen bármikor változtathat. Ilyen kétoldalú megállapodása van Ukrajnának Izraellel is. Nyilvánvalóan ez alapján le lehet és le kell velük ülni a tárgyalóasztalhoz a schengeni határ miatti vízumkényszer erre megfelelő tárgyalási alapot ad. Számos olyan állam van, amelynek jogrendje elvileg csak az egy állampolgárságot fogad csak el, mégis hallgatólagosan tudomásul veszik és elfogadják állampolgáraik kettős állampolgárságát.

Egyébként is, ha az MVSZ kezdeményezése szerinti kedvezményes honosítás lehetősége bekerül a magyar jogrendbe az még nem jelenti azt, hogy másnaptól minden ukrán állampolgárságú kárpátaljai magyar elveszti ukrán állampolgárságát. Minden állampolgársági ügy saját kérelemre indul és kerül elbírálásra, tehát nincs szó automatikus, törvény erejénél fogva történő állampolgárság megszerzéséről. Ezt azt jelenti, hogy a jogosult a kérelme benyújtása előtt mérlegelheti, hogy kívánja-e vállalni a kettős állampolgársággal járó pozitív és negatív jogkövetkezményeket, nincs szó kötelező erőről vagy automatikus megszerzésről.

8. A kettős állampolgárságot szerző, szülőföldjükön maradó határon túli magyaroknak nem vehetnek részt a választásokon, így nem tudják befolyásolják a hazai választások eredményeit.

A jelenleg hatályos választójogi törvény szerint a magyar állampolgár csak akkor szavazhat, ha magyarországi lakhellyel rendelkezik, ezért a szülőföldjén maradó határon túli magyar állampolgárságával nem jár együtt a hazai választásokon, népszavazásokon való részvétel joga. A választás idején nálunk lakhellyel rendelkező nem magyar állampolgárságú uniós polgárok (pl. egy tősgyökeres szlovák vagy szlovén) egyébként szavazati joggal rendelkeznek a helyi önkormányzati és európai parlamenti választásokon, pedig ők nem fizetnek adót, nem viselnek közterhet és nem is magyar állampolgárok.

9. A magyar állampolgárság kedvezményes honosítás útján történő megszerzése a határon túli magyarok számára a megmaradás, és így a helyben maradás záloga, nem fogja ösztönözni őket a Magyarországra történő áttelepülésre és szülőföldjük elhagyására.

Minden mértékadó felmérés, közvélemény-kutatás egybehangzóan azt támasztja alá, hogy a magyar állampolgárság megszerzése a határokon kívül rekedt magyarokat sokkal inkább a maradásra ösztönözni, hiszen egy közjogi szintre emelt lelki köteléket, egy hatékony védelmi ernyőt jelent az elszakított, kisebbségi sorban és hátrányos helyzetben élő magyarok számára.

Az Európai Uniós csatlakozással a Kárpátalján, Délvidéken és Erdélyben élő magyarok egy új vasfüggöny másik oldalára kerültek, csak korlátozott tartózkodást biztosító, számos megszorító feltételhez kötött, költséges vízummal utazhatnak hozzánk, illetve tartózkodhatnak nálunk vagy tehetik ezt az Európai Unió bármely országa tekintetében. Számukra létfontosságú segítség lenne a magyar állampolgárság, amely az anyaországgal való zökkenőmentes kapcsolattartást, a szabad beutazást és egyúttal munkavállalást biztosítaná. Ezek a lelki tényezőkön túlmutató előnyök hatékonyan segítséget adnának a megmaradásukhoz, de a gazdasági és szociális lépéselőnybe juttathatják őket a többségi társadalom tagjaihoz képest, akik amúgy kedvezményezettebb helyzetben élnek.

Éppen a jelenlegi állampolgársági szabályok ösztönöznek arra, hogy aki erősen kívánja a magyar állampolgárságot akármilyen okból, az kénytelen annak megszerzése érdekében Magyarországra települni és itt munkát végezni, tehát a mostani szabályozás gerjeszti az elvándorlást. Ellenben a magyar állampolgárságot áttelepülés nélkül megszerző honfitársaink elsöprő többsége számára egy olyan lelki komfortérzetet jelentene ez a közjogi kapocs, amely a tevékeny, önmegvalósító helyben maradásra buzdítana. Sőt még azt is eredményezné, hogy az áttelepültek lelkileg és gazdaságilag megerősödve visszatérjenek szülőföldjükre és ott befektetőként, vállalkozóként és gazdálkodóként jelenjenek meg.

Erre példa a romániai horvátok vagy az isztriai olaszok esete, akik köreiben az anyanemzet állampolgárságának megszerzése után megállt az addig gyors asszimiláció, helyben maradtak és soha nem látott fejlődésnek indultak szülőföldjükön.

Aki egyébként mindenáron el akarja hagyni szülőföldjét azt semmilyen jogi szabályozás ebben nem akadályozza meg, ezt mutatja az a sajnálatos tény, hogy a helyben érvényesülés és magyarként való megmaradás nehézségei miatt magyarok tízezrei vándoroltak ki szülőföldjükről az utóbbi 15 évben. Egyébiránt senki nem írhatja elő kötelező parancsként azt, hogy senki nem hagyhatja el szülőföldjét, erre főleg azoknak nincs erkölcsi alapja, akik nem kisebbségi sorban élnek és így nem kénytelenek megtapasztalni nap mint nap a kisebbségi lét gyötrelmeit. Más kérdés, hogy a Kárpát-medencén belüli helyváltoztatás nem is minősül szülőföld elhagyásának, mivel ez az egész terület a magyar nemzet természetes lakhelye. Korábban sem okozott senkinek problémát az, ha valaki Nagyváradról Debrecenbe költözött, vagy éppen Budapestről Kassára.

10. Ha a népszavazási kezdeményezés nem nyerné el a szükséges támogatást, az semmilyen formában nem jelenti azt, hogy soha, semmilyen formában a kérdés nem lenne napirendre vehető és hogy ezzel véglegesen megpecsételődne a határon túli magyarság sorsa.

A népszavazás nem várt kedvezőtlen kimenetele esetén akár már másnap a kérdés az Országgyűlés napirendjére tűzhető vagy újra népszavazásra bocsátható, ha nem igen válasz születik, akkor semmi nem dől el végérvényesen. A népszavazással kapcsolatos társadalmi vita arra mindenképpen hasznos lesz, hogy a határon túlra szakított magyarság sorsát a korábbiakhoz képest sokkal mélyebben megismerje a hazai lakosság széles köre, ezzel képes lehet felismerni és megtapasztalni a nemzeti összetartozás érzését és erejét, kifejezésre juttatni szolidaritását az önhibáján kívül magyarként élni kívánó nemzettársaival szemben.

Nem lett volna szükség a mostani népszavazásra, ha 1990 óta a pártok meghozták volna a szükséges törvénymódosítást, de erre nem került sor. Most az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően átjárhatatlanabbá vált határok és Délvidéken éleződő magyarellenesség miatt is a végszükség hívta életre a népszavazási kezdeményezést.

A demokratikus jogállam keretei között a népfelség közvetlen megnyilvánulási módja a népszavazás, amelynek az ilyen nagy súlyú össznemzeti ügyben vitathatatlan a létjogosultsága, még ha erre nem is gyakran kerül sor. Egy demokrácia igazi fokmérője az, hogy milyen mértékben enged teret a nép közvetlen hatalmának.

12. A magyar állampolgárság az elcsatolt sorban élő magyarság számára történő kedvezményes megadása alapvetően csak elvi jellegű állampolgári jogok gyakorlásának biztosítását tenné lehetővé.

A magyar állampolgárok státus-jogai közül az alábbiak gyakorlását tenné lehetővé a lakóhelyén maradó határon túli magyar számára a sikeres népszavazás alapján végrehajtott állampolgársági törvénymódosítás:

a) A magyar állampolgár szülő gyermekének alanyi joga a magyar állampolgárságra.
b) A rendelkezés joga a magyar állampolgárságról (lemondás).
c) Jog a nemzeti és etnikai kisebbséghez való tartozáshoz.
d) Jog a regisztrációhoz, így a magyar állampolgárság tényét igazoló okmányokhoz különösen a személyazonosító igazolványhoz, amely az állampolgárság tényét közhitelűen
igazolja.
e) Jog Magyarország területén történő tartózkodáshoz, amely szerint a magyar állampolgár akár van akár nincs lakása, az ország területén tartózkodhat, és őt bármilyen jogsértés esetén sem lehet kiutasítani. A tartózkodás és a megélhetési viszonyok, tehát a lakás, lakhatás feltételeinek megléte a lakcímnyilvántartás szempontjából regisztrációs adat, de független az állampolgárság tényét igazoló személyazonosító okmányok kiállításának jogától.
f) Jog az államterület elhagyásához és a hazatéréshez, útlevél megszerzésének joga
Az Európai Unió tekintetében azonos feltételekkel tartózkodhat a tagállamok területén, illetve lépheti át, ki és befelé annak határait. Azonos úti-okmányokkal kell ellátni a magyar állampolgárokat, tehát nem lehet különböztetni a tekintetben, hogy lakóhelye, tartózkodási helye Magyarország területén, vagy máshol van-e. Az utazási jog csak súlyos bűncselekmény miatt korlátozható, egységes jogi feltételekkel.
g) Jog a védelemhez, törvényes külföldi tartózkodás esetén.
Ez a jog kiterjed a diplomáciai védelem, a felhívás, a magyarázatkérés és a tiltakozás esetére, ha a magyar állampolgárt törvényes tartózkodása ideje alatt a nemzetközi jogi szabályok megsértése okán sérelem éri. Konzuli védelem a fogadó/ tartózkodás hely szerinti állam polgárai, hatóságai jogellenes magatartásával szemben.

Nem illetné meg viszont a jog a közügyek gyakorlásához (választójog) és a jog a szociális státus fenntartásához (társadalombiztosítási és szociális ellátás), mert ezek feltétele az állandó lakóhely Magyarország területén, illetve szociális ellátás esetén a rászorultság.

Egyébként is az állampolgársághoz fűződő jogok köre a lakhellyel rendelkező és nem rendelkező állampolgárok között indokolt különbségtétel keretei között jogszabályi eszközökkel megfelelően változtatható.

[...]