Dr.
Csapody Miklós napirend előtti felszólalása
"A képviseleti demokráciáról"
Elnök Asszony, tisztelt Országgyűlés!
A képviseleti demokrácia nem más, mint a népakarat
kifejezése a parlamenti pártok által. A képviselők arra
kaptak felhatalmazást, hogy alapos információk birtokában,
megfontoltan és lelkiismeretük szerint alkossanak törvényeket.
Kivételes esetekben - ha a kérdés társadalmi és nemzeti
súlya indokolja - véleménynyilvánító, vagy éppen ügydöntő
népszavazásra is sor kerülhet.
Egy hónap múlva két ügyben lesz népszavazás. Az elsőnek
célja az egészségügyi privatizáció megakadályozása,
annak ellenére, hogy a vonatkozó törvényt az Alkotmánybíróság
alkotmányellenesnek ítélte. Azt, hogy mi lenne egy többségi
"igen"-t hozó eredmény következménye, sem
az aláírásokat összegyűjtő Munkáspárt és Fidesz, sem
az egészségügyi irányítás, sem az Igazságügyi Minisztérium
nem tudja pontosan. Azt sem, mi lenne a patikák, vagy
a háziorvosi intézményrendszer sorsa.
Az MDF szerint olyan, átgondolatlan és felelőtlen,
politikai profitszerzést célzó akcióról van szó, aminek
a következményei beláthatatlanok. Tisztelt Ház, ez a
népszavazás olyan pótcselekvés, amely az elmaradt reform
kormányzati felelősségét a választókra próbálja meg
áthárítani. Pedig ennek a mulasztásnak a terhe nem az
elszenvedő társadalomé, hanem a miénk, az Országgyűlés
pártjaié.
A másik decemberi kérdés nem a ?kettős?, hanem a magyar
állampolgárság kedvezményes megszerzésének az ügye.
Arról van szó, hogy akarunk-e segíteni azoknak a magyaroknak,
akik uniós csatlakozásunkat követően a vízumkényszer
miatt még nehezebb helyzetbe kerültek, mint amilyenben
voltak? Ez sem népszavazásra való kérdés, hanem olyan
nemzeti ügy, amelyben ugyancsak nekünk kellett volna
már rég döntenünk. Noha ez is közös felelősség, eddig
inkább pótmegoldásokkal kísérleteztünk. Olyan mankók
előállításával, amelyeket az ellendrukkerek nem a járás
megkönnyítését bírálták, inkább a csonkaság elfogadását
kérték számon, történelmi szükségszerűségként, a mindent
begyógyító, trianoni traumát oldó uniós gyógyírt hirdetve.
Pedig több mint egy éve itt fekszik az Országgyűlés
előtt a Magyar Demokrata Fórum javaslata. Önök kétszer
is elutasították, pedig az állampolgársági törvény minimális
módosításával - egy szomszédot leszámítva a honosítási
eljárás egyszerűsítésével - jogilag is rendezhetné a
kettős állampolgárság ügyét.
Javaslatunk szerint a nem Magyarországon élő magyarok
úgy szerezhetnék meg az állampolgárságot, hogy nem kellene
elhagyniuk szülőföldjüket. Ez a megoldás száz százalékban
megfelel a mindnyájunk által támogatott "szülőföld-stratégiának".
Ami azért jó és helyes, mert az egyedüli természetes
állapotot: a szülőföldön való megmaradást kívánja szolgálni.
Javaslatunk szerint nem lenne feltétel a magyarországi
lakhely és megélhetéssel sem. Miután pedig a választójog
gyakorlása törvényeink szerint lakhelyhez is kötött,
a mai szabályozás szerint szavazati joggal nem rendelkeznének.
És miután sem a költségvetéssel, sem nyugellátó intézménnyel
- lakó- és munkahely híján - kapcsolatuk sincsen, plusz
kiadást sem jelentenének. Elszakított honfitársaink
egyszerűen magyar állampolgárnak (is) vallhatnák magukat,
ugyanúgy, mint tehetik ezt a nem hazájukban élő románok,
horvátok, szlovákok. Románia, Horvátország és Szlovákia
ugyanis ezt a kérdést már rég megoldották, belpolitikai
egymásnak feszülés, hangoskodó gyanúsítás és lomha érzéketlenségek
nélkül. Népszavazás nélkül.
De ha már itt áll előttünk: nem kell félni tőle. Ha
sikeres lesz, nem ad rögtön állampolgárságot, hanem
minket kötelez majd, hogy alkossunk törvényt. Más kérdés,
hogy ezt persze népszavazás nélkül, eddig is már megtehettük
volna. Ám ha ez a népszavazás kudarcba fúl, akkor az
az egész magyarságnak szégyene lesz. Nehéz lesz majd
magyarázni, hogy a mindenkori kormány jó, a pártok is
jók, mert egymással versenyezve dolgoznak az elszakított
magyarokért, csak hát a társadalom, az a rossz, mert
nem akart segíteni. Pedig a társadalom is ?jó?, ha tudja,
hogy mit kérdeznek tőle. Ezért fontos, hogy senki ne
vetítsen rá erre az ügyre semmiféle politikai indulatot,
ellenszenvet: ez nem egy pártnak az ügye, hanem a nemzeti
szolidaritásé.
Dönteni a társadalom akkor tud, ha érti, tudja, miről
van szó. Ezért javasoljuk, hogy az EU-népszavazáshoz
hasonlóan biztosítsa a kormány a népszavazási tájékoztató
kampány kétmilliárdos költségét a tartalékalapból. A
parlamenti pártoktól azt kérjük, hogy hasonlóan az EU-kampányhoz,
dolgozzanak együtt a népszavazás sikeréért!
Köszönöm a figyelmüket.
Forrás: http://www.mdf.hu/index.php?akt_menu=490&hir_reszlet=2219
|
