Duray
Miklós: Az MDF javaslatának elfogadása
jobb lenne a népszavazásnál
A Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke
szerint a kettős állampolgárság ügyében rendezett népszavazás
sikertelensége politikailag beláthatatlan helyzetet
teremtene.
Ön hogyan vélekedik a kettős állampolgárságról,
és vajon eredményes lesz-e az erről szóló referendum?
- Nem tudom megmondani, hogy sikeres lesz-e, remélem,
hogy a választópolgárok 25 százaléka elmegy a népszavazásra
és igennel szavaz, ugyanis politikailag egy beláthatatlan
helyzetet teremtene, hogyha ez a népszavazás megbukna.
Jobb eset lenne az, hogyha érvénytelen lenne, mintha
megbukna - vélekedett Duray Miklós, a felvidéki Magyar
Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke. Én a legnagyobb
gondot abban látom, hogy a népszavazási kampányban összecsaphatnak
olyan érdekek, amelyek gyakorlatilag egy politikailag
kezelhetetlen helyzetet teremthetnek. És tudjuk azt,
hogy a magyarországi állampolgároknak egy része - ugyanaz
a része, amely bedőlt a státusztörvény körüli ellenpropagandának
- könnyen lépre mehet az ellenzők olyan színezetű propagandájának,
amely egy szociális demagógiával próbálja majd eltéríteni
a szavazásban való részvételtől, illetve az igen szavazástól.
Tehát félek attól, hogy a népszavazás nem lesz javára
az ügy rendezésének, és én ezért eléggé szerencsétlennek
tartom ezt a népszavazást, talán jobb lenne, hogyha
gyorsan az Magyar Országgyűlés az MDF javaslatát megtárgyalná
és elfogadná, mert akkor a népszavazás oka fogyottá
válna.
Véleménye szerint a kettős állampolgárságnak,
nevezzük így, milyen hozadéka lehet a határon túli magyarság
szempontjából?
- Ez a további probléma az üggyel kapcsolatban, hogy
semmilyen szakmailag megalapozott és alapos vizsgálat
sajnos nem készült arról, hogy az állampolgárság felvételének
a megkönnyítése milyen hatással lesz a Magyarországon
kívül élő magyarokra. Feltételezem, hogy az idősebbeket
nem fogja elcsalogatni a szülőföldjéről, mert hát nincs
hova menniük. De a fiatalok számára ez egy óriási vonzerő
lesz, és gyakorlatilag úgy ürülhet ki a szülőföld, hogy
elveszti lakosságmegtartó erejét. Az lenne a következménye,
hogy a történelmi területen lakó magyarság meggyengülne,
és fokozatosan felszámolódna, szórvánnyá válhatna. Ahonnan
a fiatalság elmegy, ott nem marad meg a reprodukciós
erő.
Ön már több ízben is úgy fogalmazott, hogy
nem elegendő csupán az, hogy például Szlovákia az Európai
Unió tagja lett, hanem szükség van arra is, hogy az
anyaország határa közelében a kistérségekben, régiókban
magyar-magyar együttműködés jöjjön létre, elsősorban
nemcsak kulturális, hanem gazdasági együttműködés is.
Ennek a jelei vajon tapasztalhatók-e?
- A lehetőség most már megvan rá, hiszen megszűnt az
európai uniós csatlakozással a vámhatár Szlovákia és
Magyarország között, Szlovénia és Magyarország között,
így gyakorlatilag a gazdasági struktúrák lassan egybefonódhatnak,
ami teljesen természetes is lenne. Azonban nem olyan
egyszerű ez még, mert azért a törvények nincsenek úgy
összehangolva, hogy olyan könnyen meg lehessen tenni
azt, hogy egy magyar vállalkozás vagy magyar vállalkozó
átjön Szlovákiába, vagy Szlovéniába és ott kezd vállalkozni.
Mindenképpen arról van szó, hogy a vámhatár, majd pedig
reméljük, hogy a schengeni belső határnak a kialakulása,
ami gyakorlatilag ellenőrzésmentes határátkelést jelenti,
oda fog vezetni, hogy a gazdasági struktúrák összekapcsolódnak.
Ez egyébként mindannyiunknak érdekünk, ez mindenképpen
a szülőföldön maradást és a szülőföld gazdasági megtartóerejét
fogja növelni.
Forrás: http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=113131 |
