Hiller: útlevél, munkahelyteremtés és pénztámogatás
a határon túli magyaroknak

Külhoni magyar útlevéllel, egymilliárd forintos úgynevezett "szülőföld-alap" létrehozásával, valamint húszmilliárd forintos gazdaságfejlesztési és munkahely-teremtési programmal kívánja segíteni a határon túli magyarságot a kormány - közölte a kulturális miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón. Hiller István azt mondta: "a határon túli magyarság a nemzet szerves része, ebből kiindulva (...) mást és többet adunk, mint amit a népszavazás ajánl". Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta: a szaktárcák számításai szerint 800 ezer személy esetén évente 537 milliárd 400 millió forint lenne a kettős állampolgárság többletköltsége. A Fidesz szerint a kormány riogat.

Hiller István úgy fogalmazott: "a határon túli magyarság a nemzet szerves része, ebből kiindulva egyedülálló és kivételes státust teremtünk a határon túli magyarság számára. (...) mást és többet adunk, mint amit a népszavazás ajánl".

Kifejtette: a miniszterelnök Petrétei József igazságügy-minisztert bízta meg azzal, hogy teremtse meg a lehetőségét külhoni magyar útlevél bevezetésének a határon túli magyarság számára, megszüntetve ezzel a Magyarországra történő belépés minden akadályát.

Draskovics Tibor pénzügyminiszter feladata, hogy előkészítse a úgynevezett szülőföld-alapról szóló törvényjavaslatot, amelybe kezdő befizetésként a kabinet 1 milliárd forintot helyez - mondta. A tervek szerint az alap a továbbiakban az állampolgárok, vállalkozók befizetéseiből bővülne, ezeket a befizetéseket a kormány megduplázza majd - közölte. Az alappal kuratórium fog gazdálkodik, ennek elnöke a miniszterelnök lesz, tagjait a fele-fele arányban a MÁÉRT, illetve a kormány tagjai alkotják majd.

A miniszter elmondta: Kóka János gazdasági miniszter arra kapott felkérést, hogy teremtse meg a "szülőföldön boldogulást" elősegítő gazdaságfejlesztés és munkahely-teremtés feltételeit. Ennek egyik eleme, hogy a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül 20 milliárd forintot helyez ki a kormány a határon túli tőkebefektetések segítésére - hangoztatta. Közölte azt is, hogy a nemzetpolitikai programot pénteken a Magyar Állandó Értekezlet (MAÉRT) tagjai is megvitathatják és javaslataikkal befolyásolhatják azt. Az értekezleten kialakított együttes vélemény alapján derül majd ki az egyes programelemek teljesítésének határideje - fűzte hozzá Hiller István.

537 milliárd forint lehet a kettős állampolgárság többletköltsége

A szaktárcák számításai szerint 800 ezer személy esetén évente összesen 537 milliárd 400 millió forint a kettős állampolgárság többletköltsége - közölte Gál J. Zoltán, a miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára.

Az államtitkár a kormány ülését követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a magyarigazolvánnyal rendelkezők számát vették alapul akkor, amikor 800 ezer személyre számították ki a többletköltségeket. Mint mondta: ez az összeg az államháztartásra nézve "sokkszerű hatással járna", nehezen kezelhető helyzetet eredményezne.

A számítások során figyelembe vették a közoktatás, az egészségügy, a munkanélküli ellátások, a nyugdíjak, a családi pótlékok, a szociális támogatások, illetve a lakástámogatások többletköltségeit. Közlése szerint ez az összeg a személyi jövedelemadót fizető állampolgárokra lebontva személyenként havonta 14 ezer, évente pedig 168 ezer forint adótöbbletet jelentene.

Mint mondta, a juttatások teljes köre mindazoknak jár, akik állampolgársággal rendelkeznek, függetlenül attól, hogy életvitelüket Magyarországon folytatják-e. Az áttelepüléshez a jogszabályok szerint nem szükséges az, hogy Magyarországon éljen az érintett, elég egy magyarországi lakcím bejelentése. Az államtitkár közölte, hogy ha egyetlen egy ember sem költözne Magyarországra az érintettek közül, akkor is 250 milliárd forintba kerülnének a különböző alanyi jogon járó juttatások.

A kiosztott sajtóanyag szerint a várható többletkiadásokat 10 ezer, 100 ezer, 250 ezer, 500 ezer és 800 ezer áttelepülőre számolták ki. A megállapítások szerint az egészségügyi kiadásokat növeli, hogy az Európai Unióban a magyar állampolgárok gyógykezelésének költségeit a társadalombiztosítás fizeti. Ugyancsak a dokumentumban olvasható, hogy jelenleg 25 ezer, az áttelepülők által betölthető üres álláshely van. Minden egyes ezen felüli áttelepülő a munkanélküliek számát növeli, illetve hazai munkavállalót szorít ki, növelve a munkanélküli kiadásokat és a munkanélküliséget. A számításokba nem vették bele a különböző okmányok - személyi igazolvány, útlevél - kiállításának technikai költségeit.

Gál J. Zoltán arról is szólt, hogy a jelenlegi szabályok szerint a Romániából és Ukrajnából áttelepülők nyugdíjának teljes összegét a magyar költségvetésnek kell fizetnie, más államok esetén csak a magyarországi munkavállalással arányos részt.

Fidesz: a kormány negatív kampányba kezdett

Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője közölte: a szocialisták a három évvel ezelőttihez hasonló, negatív kampányba kezdtek a december 5-i népszavazás kapcsán. "Kérjük őket, hogy ezt fejezzék be" - mondta. Hozzátette: akkor a szocialisták azzal riogatták az országot, hogy 23 millió román munkavállaló érkezik Magyarországra. A decemberi népszavazás kapcsán a kormány álláspontja változóban van, mert már nemcsak a problémát látják, hanem a lehetőséget is kezdik felismerni - jelentette ki Halász János. "Ezért bízunk benne, hogy december 5-én a szocialista képviselők nem nemmel, hanem igennel fognak szavazni" - fogalmazott a Fidesz-frakció szóvivője.

Forrás: http://www.mti.hu/cikk/36099/