A
szülőföldön való boldogulást segítenék
a határon túli magyarok számára
HILLER: MÁST ÉS TÖBBET ADUNK, MINT AMIT A NÉPSZAVAZÁS
AJÁNL
A kormány egymilliárd forinttal szülőföld-alapot hoz
létre a határon túli magyarok segítésére, és kéri a
polgárok és vállalkozások csatlakozását. Befizetéseiket
ugyanannyival egészíti majd ki az állam, mint a beérkezett
összeg. A kormányszóvivői tájékoztatón az is elhangzott,
hogy terveznek egy, a határon túli munkahelyteremtést
segítő alapot is.
Új nemzetpolitikai koncepció kidolgozását kezdte meg
a kormány, amely a szülőföldön való boldogulást segítené
a határon túli magyarok számára - jelentette be a kulturális
minisztere. Hiller István azt is hozzátette: a kormány
mást és többet akar adni, mint amit a népszavazás ajánl.
Az első egy határon túli magyaroknak szóló útlevél,
amely a Magyarországra való belépés akadályait szüntetné
meg. A másik a szülőföld-alap létrehozása - mondta Hiller
István.
- A szülőföld-alap egy olyan alap, amelybe kezdő befizetésként
a kormány egymilliárd forintot helyez. Felkéri, lehetővé
teszi és felszólítja a magyar állampolgárokat, vállalkozásokat,
hogy saját jövedelmükből a kiemelten közhasznú felajánlásokra
vonatkozó szabályok alapján befizethetnek, és amennyit
befizetnek, az állam ezt ugyanennyivel kiegészíti -
mondta el Hiller István.
A kormány harmadik javaslata egy olyan program kidolgozásáról
szól, amely a határon túli befektetéseket, munkahelyteremtést
ösztönözné - mondta még el a miniszter. A kettős állampolgárságról
szóló népszavazás esetleges hatásairól elkészült az
egyes tárcák költségszámításának összegzése. Erről már
Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára
beszélt. A korábbi kormányszóvivő azt mondta, ha a jelenleg
magyarigazolvánnyal rendelkező külhoniak, vagyis közel
800 ezren magyar állampolgárságot kapnának, az 537 milliárd
forintos éves pluszkiadással járna. Gál J. Zoltán elmondta
még: a számítások a kiadásokról szólnak, tehát például
az iskoláztatási, egészségügyi, nyugdíj- és családtámogatási
juttatásokat összegzi.
- A lakáspiac esetében egyértelműen azt mondták ki
a szakemberek, hogy jelentős hiány keletkezne a hazai
lakáspiacon egy nagyszámú Magyarországra költözés esetén.
A munkaerő-piaci változások és feszültségek ennél messzebb
mutatnak, hiszen egy adott esetben beáramló nagyobb
mennyiségű új munkaerő, lévén olcsóbb, kiszoríthatja
a hazai munkaerőt, és ez az ország egyes területein,
főleg a keleti vidékeken, a határ-menti megyékben jelentős
feszültségeket eredményezhetne, a munkanélküli ellátás
iránti igényt fokozhatná - fogalmazott Gál J. Zoltán
A tájékoztatón több kérdés is szólt arról, hogy adó-
és járulékbevételekkel miért nem számolt a kormány,
és egyáltalán vannak-e felmérések arról, hogy hányan
telepednének le Magyarországon. Gál J. Zoltán kifejtette,
az RMDSZ végzett felméréseket, amelyek szerint minél
fiatalabb valaki és minél kisebb a családja, annál nagyobb
a hajlandósága, hogy Magyarországra költözzön. A bevételek
pedig egyelőre nem kalkulálhatók - mondta még el az
államtitkár.
A kormányülés további témái közül a két kormányszóvivő
arról is beszélt, hogy egyszerűbb, gyorsabb lesz a mezőgazdasági
támogatások igénybevétele egy rendeletmódosításnak köszönhetően.
Fidesz: A kormány kezdi felismerni a lehetőséget
Úgy tűnik, hogy a kormány álláspontja a december 5-i
kettős állampolgárságról szóló népszavazással kapcsolatban
változóban van. Már nem csak a problémát, hanem a lehetőséget
is kezdik felismerni - mondta el Halász János, a Fidesz
frakció szóvivője a kormányszóvivői tájékoztatón elhangzottakra
reagálva. Az ellenzéki párt bízik benne, hogy ezek után
a népszavazáson a szocialista lépviselők igennel szavaznak
majd.
Mindezek mellett arra kérik a szocialistákat, hogy a
23 millió román munkavállalóval való riogatás esetéhez
hasonló negatív tartalmú kampányt a szocialisták fejezzék
be.
Forrás: http://www.vmsz.org.yu/hu_new/mozaik/cikk.php?id=212
|
