Gyurcsány Ferenc: a nemzeti lelkesültséget és
a nemzeti felelősséget együtt kell tartani

A magyar kormány szerint az a helyes út, amelyen a magyarság megerősödését a szülőföldön való maradás egyéni szándékának megerősödésével együtt lehet elérni; a nemzeti lelkesültséget és a nemzeti felelősséget együtt kell tartani - jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

A Magyar Állandó Értekezlet Budapesten tartott VIII. ülésén elmondott beszédében Gyurcsány Ferenc a magyarság megmaradásáról szólt elsőként a legfontosabb feladatok között. Úgy fogalmazott: nagyon jó lenne, ha még igaz lenne az, amit néhai Antall József miniszterelnök fogalmazott meg a 15 millió magyarért érzett felelősségről.

Voltunk 15 milliónyian, de már sajnos nem vagyunk. Lassan már örülhetünk, ha 13 millió magyar népesíti be a Kárpát-medence térségét - mondta. Ezzel párhuzamos szándék az, hogy meg kell tartania "őseink szülőföldjét a Kárpát-medencében". Ez a két szándék sokszor vitatkozik egymással, és időnként úgy tűnik, ki sem békíthetők egymással - mondta.

Emlékeztetett rá, hogy 1990 januárjától kezdve mintegy 270 ezer külföldi állampolgár telepedett le Magyarországán. Közülük 120 ezer megkapta a magyar állampolgárságot, a többiek bevándorlási, letelepedési és tartózkodási engedéllyel élnek Magyarországon. A 270 ezer ember valamivel több mint 80 százaléka kárpát-medencei magyar.

A magyar kormány szerint az a helyes út, amely a magyarság megerősítését, magyarságában megmaradását elsősorban olyan eszközökkel segíti, amelyek egyúttal megerősítik a szülőföldön maradás egyéni szándékát és képességét - fogalmazott. Hozzátette: aggodalommal figyelnek minden olyan javaslatot, amely a magyar nemzeti közösség egyes tagjait kedvezményezi, de a kedvezményeket Magyarország határain belül való tartózkodáshoz köti.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány mindezeket a szempontokat figyelembe vette, amikor hozzákezdett az új, átfogó szülőföld-program kidolgozásához. Szavai szerint ez a program jó egyensúlyt próbál találni a szabad mozgás, a határok lebontásának indokolható és szükséges igénye, illetve a határon túli és határon belüli területek egységes regionális gazdasági, társadalmi, kulturális fejlesztése között.

A miniszterelnök a program legfontosabb elemei között említette a külhoni útlevél megadását, hogy "megoldjuk azt, amit a magyarigazolvány nem tudott megoldani": a határon túl élő magyarok a határt nem valóságos határnak kell, hogy megéljék.

A második elem egy olyan szülőföld-alap létrehozása, amely azt szolgálja, hogy több forrás és lehetőség legyen a határon túli területek gazdaságának, társadalompolitikájának, oktatásának, kultúrájának fejlesztésére - mondta. Emlékeztetett rá, hogy a nemzeti elhivatottságukra büszke magyar állampolgárok és vállalatok hozzájárulhatnak az alap növeléséhez, s befizetéseik minden forintját a kormány egy költségvetési forinttal egészíti ki.

Végezetül a program célként fogalmazta meg az átfogó kárpát-medencei gazdaságfejlesztést. Ez elsősorban a határon túli területek fejlesztésére koncentrál, de összefüggésben a határokon átnyúló természetes, társadalmi-gazdasági régiók együttes, közös fejlesztésével.

"A magyar kormánynak szent meggyőződése, hogy ez a program, ez a csomag hatékony, helyes és jó válasz arra az igényre, hogy együttesen őrizzük meg magyarságunkat és együttesen őrizzük meg közös, történelmi, nemzeti szülőföldünket is" - jelentette ki.

A kettős állampolgárság könnyített megadásáról kiírt decemberi népszavazással kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy ez a kérdés egyszerre szól a történelmi felelősséghez, a nemzeti érzelmekhez és egyszerre igényli a "közös, okos számvetésünket".

"Az ész, az értelem és a lelkiismeret nagy csapdáját látom ebben a kérdésben" - fogalmazott. Véleménye szerint ebben a kérdésben nagyon könnyen az indulat lesz az úr, az indulat pedig olyan válaszokhoz vezethet, amelyek éppen a közös felelősség gyengítését eredményezik.

A miniszterelnök szerint természetes, hogy ebben a kérdésben vita van, sok a kétely. "Viszont természetellenesnek gondolom, hogy magyarság- és tisztességpróbaként állítsa be bárki a kérdést és a kérdésre adott választ" - tette hozzá.
Véleménye szerint veszélyt jelent az, ha valakik nem akarnak számot vetni a közös nemzeti-történelmi felelősséggel, úgy gondolják, hogy csak "kalkulus kérdése az egész", azt kell nézni és kiszámolni, mi mibe kerül. A második kockázat az, ha valaki azt gondolja, hogy a döntéseknek nincsenek messzebbható következményei.

A nemzeti lelkesültséget és a nemzeti felelősséget együtt kell tartani. A felelősséggel nem számoló lelkesültség és a száraz, pénzügyi felelősségre apelláló magatartás, önmagában tévútra visz - jelentette ki.

"A magyar kormánynak ebben az ügyben csak egyetlen felelőssége lehet. Felhívni a magyar polgárok figyelmét arra, hogy nemzeti elkötelezettségüket, felelősségüket, lelkesültségüket egyeztessék össze a közös haza iránt érzett felelősséggel, a múltat a jelennel, a jelent a jövővel. Ha erre képesek vagyunk, nem ejtjük magyarságunkat csapdába" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

Forrás: http://www.meh.hu/tevekenyseg/tevekhirek/gyf20041112.html