Kiss
Péter a kárpát-medencei magyarságnak
fontos szerepet szán a nemzeti terv kidolgozásában
A kárpát-medencei magyarsággal közösen kell kidolgozni
a 2007. és 2013. közötti időszakra vonatkozó nemzeti
fejlesztési tervet, amelynek az a tétje, hogy a következő
nemzedékek életfeltételei alapvetően javuljanak - ez
volt a fő gondolat, amelyet Kiss Péter kancelláriaminiszter
fejtett ki csütörtökön Kolozsváron.
A politikus a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által
szervezett, Új kihívások az önkormányzatok előtt című
képzési sorozat rendezvényén tartott előadást. Mint
kifejtette, a nemzeti fejlesztési terv új helyzetet
teremt, s ez megkívánja egy új nemzetpolitika kidolgozását.
Új nemzetpolitikai elképzeléseivel a magyar kormány
a novemberben sorra kerülő Magyar Állandó Értekezleten
kíván előállni. A politikus közölte: ez a nemzetpolitika
a szülőföldön való boldogulásra, a békés nemzet-újraegyesítésre,
valamint a magyar-magyar kapcsolatok útjában álló akadályok
elhárítására törekszik.
Kiss Péter szerint a békés nemzet-újraegyesítésnek
két kulcskérdése van: az egyik az, hogy Magyarország
sikeres legyen, a másik pedig, hogy a kárpát-medencei
magyarságot felölelő országoknak világos menetrendjük
legyen az EU-csatlakozást illetően.
A politikus előadásában kitért a nemzeti fejlesztési
tervet megelőző, 2004. és 2007. közötti időszakra is,
melynek során 1350 milliárd forintos fejlesztést valósíthatnak
meg. Kérdés, hogy mire használják fel ezt a pénzt, mennyire
lesznek képesek a magyarok előkészíteni e fejlesztések
által a későbbi, 2007-től 2013-ig tartó időszakot, s
milyen sebességgel lesznek képesek a három évre tervezett
forrásokat Magyarországra vonzani - mondta.
Kiss Péter emlékeztetett: Magyarországon eddig több
mint 11 ezer pályázatot nyújtottak be az uniós források
lehívására, ami azt jelenti: nagy esély van arra, hogy
az első időszakban az országnak szánt összeget teljes
mértékben felhasználják.
A kancelláriaminiszter a konferenciát megelőzően Markó
Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélést.
Az eszmecsere utáni sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta:
partnerével a határon túli magyarok támogatásáról, valamint
a kettős állampolgárságot érintő népszavazásról tárgyalt.
Markó azt javasolta, hogy ezentúl az Országgyűlés állapítson
meg évente egy bizonyos százalékot a magyar költségvetésből,
amit a határon túli magyarok támogatására fordítana.
Szerinte csak így lehet stabilizálni a határon túli
magyarok költségvetési hullámzásnak kitett támogatását.
"Megértjük, hogy időnként léteznek költségvetési
kényszerek, ugyanakkor vannak határon túli intézmények,
amelyek ezáltal nem tudnak biztonságosan tervezni a
jövőre" - mondta.
Az RMDSZ elnöke közölte: megoldódni látszik a Sapientia
Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatásának a kérdése,
így az intézmény a tavaly eredetileg tervezett pénzkerethez
hasonló összeget kap a jövő évi magyar költségvetésből
is. Kiss Péter elmondta: a 2005-ös költségvetésből összesen
12,8 milliárd forintot terveznek a határon túli magyarok
támogatására fordítani.
A kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán
Markó megállapította, hogy az RMDSZ és a magyar kormánypártok
véleménye eltér egymástól: míg az RMDSZ szerint igennel
kellene voksolniuk a magyaroknak, a kormánypártok arra
buzdították az embereket, hogy nemmel szavazzanak. Az
RMDSZ szerint a népszavazás arról szól, hogy kell-e
különbséget tenni a magyar nemzetiségűek és a nem magyar
nemzetiségűek között, amikor azok magyar állampolgárságot
kérnek. A romániai magyar érdekvédelmi szervezet szerint
szükség van e különbségtételre.
Markó Béla újságírói kérdésre válaszolva elmondta:
az RMDSZ továbbra is aggódik amiatt, hogy a kettős állampolgárság
hatással lehet a romániai magyarok kitelepedési folyamatára.
Ugyanakkor leszögezte: a kitelepedés kérdését nem korlátozó
eszközzel kell megoldani, hanem olyan helyzetet kell
teremteni Erdélyben, hogy az emberek ne akarjanak kitelepülni.
Elégedett a Mecénás Alapítvány és a Bihar megyei önkormányzat
tulajdonában lévő, a magyar kormány támogatásával megvalósuló
nagyváradi Ady-központ építési munkálatainak haladásával
Kiss Péter kancelláriaminiszter, aki Kolozsvárról hazafelé
utazva a határ menti városban is megállt, s találkozott
Tempfli József római katolikus nagyváradi megyés püspökkel.
Kiss Péter az MTI-nek elmondta: a püspök szívügyének
tekinti az egyebek között konferenciaközpontnak szánt,
részben már elkészült épületet. A kancelláriaminiszter
közölte: a napokban utalták át a magyar kormány által
pályázati úton megítélt 320 millió forint utolsó részletét.
A megbeszélésen szóba kerültek az év végi romániai
választások is. Kiss Péter arról érdeklődött az egyházfőtől,
hogy a hatáskörébe tartozó régióban milyen a Romániai
Magyar Demokrata Szövetség támogatottsága, hiszen a
magyar kormány számára fontos, hogy a romániai magyarság
továbbra is rendelkezzen parlamenti képviselettel. Tempfli
József arról tájékoztatta a magyar politikust: tudomása
szerint az emberek elszántak arra, hogy a romániai magyar
érdekképviseleti szervezetre szavazzanak.
Forrás: http://www.meh.hu/tevekenyseg/minszerepl/karpmed20041108.html
|
