IGEN
VAGY NEM
"Addig fogjuk Magyarországot népszavaztatni, míg
beadja a derekát"
Patrubány még nem tud konkrétumokat a kettős
állampolgársággal járó jogokról: a népszavazás csak
kezdete a törvényhozási folyamatnak. Az anyaországiak
félelmeiről és a határon túliak biztonságérzetről beszélt
a Transindexnek az MVSZ elnöke.
December 5-én szavaz Magyarország a kettős állampolgárságról.
Megkezdődött a kampány az "igen" mellett,
illetve ellene is. Patrubány Miklóst, az MVSZ elnökét
(aki maga is román állampolgár), Budapesten, a Magyarok
Világszövetségének Semmelweis utcai székházában faggattuk
a jelenlegi helyzetről.
- Hétfőn mutatták be a kettősállampolgárság.hu
honlapot, ami egyfajta válasz a kormánypártok azon kijelentésére,
hogy a magyar társadalom nincs kellőképpen tájékoztatva
a kettős állampolgárság kérdésében. Kérem, mondja el,
hogy pl. egy jelenleg Budapesten tanuló határon túli
magyarnak milyen jogai lesznek, ha megkapja a magyar
állampolgárságot is?
- Mi teljes körű magyar állampolgárságot céloztunk meg.
Az elmúlt nyolc évben már tettünk kompromisszumos ajánlatokat
a magyar politikum számára a külhoni magyar állampolgárság
fogalmának megalkotásával törvénytervezet formájában.
Miután elutasították, a mostani népszavazási indítványunk
teljes körű állampolgárságról szól.
Ennek dacára én nem tudom megmondani, hogy milyen jogok
fogják megilletni a külföldön élő magyar állampolgárokat,
ha ez a népszavazás sikerrel jár. Mert csak akkor kezdődhet
el igazán az a folyamat, amelyet a magyar nagypolitika
mindvégig halogatott, ugyanis már 1990-ben létre kellett
volna hozni a magyar-magyar integráció intézményeit.
Erre volt hivatott
az Antall-kormány által létrehozott Határon Túli Magyarok
Irodája nevű intézet, de ez megrekedt a határon túliság
fogalmánál. Majd ebből az irodából lett a Határon Túli
Magyarok Hivatala, magasabb fizetésekkel, magasabb állami
tisztségekkel, de ez az intézmény sem lépett az integráció
irányába. Ha a nevét is megváltoztatták volna magyar-magyar
integrációs irodává, akkor előbbre lennénk.
Mi 1996, vagyis a magyarok negyedik világkongresszusa
óta mondtuk, hogy még Magyarország EU csatlakozása előtt
meg kell adni az állampolgárságot a határon túli magyaroknak,
nehogy a Kárpát-medencében újból vasfüggöny ereszkedjék
le magyar és magyar közé. Ez a függöny 2004. május elsejével
leereszkedett.
Miután ez a munka nem egy nap feladata, mert törvények
sorát kell megváltoztatni, hogy ez az integráció semmiféle
hátrányt ne jelentsen, ezért most nem tudjuk megjövendölni,
hogy a magyar országgyűlés milyen ütemben és hogyan
fogja végrehajtani ezt. Tény az, hogy egy ügydöntő és
kötelező népszavazás eredményét végre kell hajtania.
Ha a népszavazás sikeres lesz, a törvényhozás haladéktalanul
el kell kezdje ezt a munkát.
A dolgok mai állása szerint,
ha csak az állampolgársági törvényt változtatnák meg,
és a többi törvényhez nem nyúlnának, akkor ez azt jelentené,
hogy Magyarországon jogosultságai csak azoknak lesznek,
akik magyarországi lakhellyel rendelkeznek és magyarországi
adófizetők.
Éppen ezért javasoltuk mi a Külhoni Magyar Adóalap
létrehozását. Ebbe azok a magyarok fizetnének be, akik
Magyarországon adófizető kötelezettséggel bírnak, tehát
akik itt szerzik a jövedelmüket. A külhoni magyarok
ebből az alapból részesülnének.
A magyar állam jelenleg, ha mindent összevetünk, vagyis
a státustörvényt, az Erdélyi Magyar Egyetemet, a külföldi
ösztöndíjakat, akkor egy évben összesen nem nyújt 20
milliárd forintnyi támogatást a határon túli magyaroknak
egy évben. Ha ez a külhoni magyar adóalap létrejön,
akkor már az első évben 50 milliárd forintra nő ez a
pénzösszeg, mert kb. ennyit tesznek ki a Magyarországon
hivatalosan munkát vállaló külhoni magyarok befizetései.
- Vagyis visszafordítanák a határon túli magyarokra
az általuk leadózott jövedelmet?
- Nyilván. Ezt a különbözetet feléli a magyar költségvetés.
Látjuk, hogy nem is a magyar állam támogatja a határon
túli magyarokat ma sem, hanem fordítva, a határon túliak
többet fizetnek be, mint amennyit a magyar állam számukra
összesen visszafizet. Egy ilyen külhoni magyar adóalapban
ez is láthatóvá válna.
- Ma reggel járt önnél az osztrák ORF (Österreichischer
Rundfunk) televízió és rádió. Hogy látják az európaiak,
jelen esetben az osztrákok a kettős állampolgárság ügyét?
Hogy álltak a kérdéshez az ORF riporterei?
- Elég értetlenül viszonyultak a magyar nemzet egységtörekvéséhez.
Körülbelül ugyanazokat a szólamokat puffogtatták kérdés
formájában, amelyeket a kormányzati pártok mondanak,
hogy nem félünk-e a történelmi területek kiürülésétől,
nem-e félünk a magyarországi adórendszer túlzott leterhelésétől.
Mind ismeretes, jobboldali és baloldali félelmek egyaránt
léteznek, ami az elvándorlás kérdéskörét illeti. A jobboldal
részéről általában azt emlegetik, hogy milyen baj lesz,
hogy ha kiürül a történelmi magyar szállásterület, a
baloldali félelmek pedig arról beszélnek, hogy micsoda
terheket jelent majd ez az országra. Az ORF kérdéseiből
is ez a félelemsorozat sugárzott. Nehezen tudtam velük
megértetni, hogy gyakorlatilag ez egy lélektani jóvátétel,
lelki hiánypótlás, ami tulajdonképpen messzemenően megerősítené
otthonmaradásukban az elcsatolt területeken élő magyarokat,
de az Újvilágba elszármazott magyaroknak is egy nagyon
fontos támasz lenne.
Hétfőn hallhattunk egy telefoninterjút a TV2 Mokka
című műsorában, a Szabadkáról Magyarországra menekített
Sötét család fejével. Mikor a riporter Havas Henrik
rátért a kettős állampolgárság kérdéskörére a családfő
elmondta, ha meg lett volna a magyar állampolgársága,
akkor lehet, hogy soha nem kellett volna elhagyják szülőföldjüket.
Ezt Havas értetlenkedve fogadta, az interjúalany elmagyarázta,
hogy ha magyar állampolgár lett volna, akkor valószínűleg
nem kerül sor a megveretésére. Mert ha tudják, hogy
egy védtelen emberrel állnak szemben, akkor rárontanak,
de ha egy állam áll a védtelen ember háta mögött, akkor
százszor meggondolják a vele szembeni atrocitást.
- Tehát a kettős állampolgárság egyfajta védelmet
is kíván nyújtani az utódállamokkal, Romániával, Szerbia
Montenegróval szemben?
- Igen, egy közjogi támaszt ad mindenképpen, ami erőforrás
a kisebbségi lét elviseléséhez. Mert így érdemesebb
beruházni, érdemesebb az otthont, a szülőföldet fejleszteni,
ha tudja az a magyar ember, hogy Magyarország, amelynek
a mai meglétéhez őseinek vére, verejtéke és adófizetése
is hozzátartozik, elismeri az ő magyarságát, és hogy
itt neki ebből fakadó jogai vannak.
- Mi haszna származik a magyar állampolgárságból
annak a több százezer erdélyi magyarnak, aki sem Magyarországra
nem akar költözni, se külföldre nem utazik majd, azon
kívül, hogy talán olyan biztonságot ad, ami elébe ment
volna a délvidéki magyarveréseknek?
A Transindex olvasói számára ismétlem, hogy aki kisebbségben
élt és él, az ugyebár pontosan tudja, hogy mik az elvárásai,
és mit érez egy kisebbségi magyar Magyarországgal szemben.
Pontosan tudja, mennyire rosszul esik, ha a határon
átjön, és azt mondják neki, hogy román, vagy megkérdezik
tőle, hogy hol tanult meg ilyen jól magyarul. Voltaképpen
ennek a tarthatatlan állapotnak a felszámolása mindenki
számára elégtételt jelenthet, és hogyha messzebbre mennék,
akkor azt mondanám, hogy a jövőkép alakulásában is döntő
szerepet játszhat azok számára, akik nem akarnak Magyarországra
utazni és áttelepedni, akik nem akarnak az Európai Unióba
utazni. Gyakran értesülünk arról Észak- és Dél-Amerikából,
Ausztráliából, hogy milyen megrázkódtatás az elcsatolt
területekről odaérkező magyarok számára, hogy ott is
románok, szlovákok és szerbek maradnak, hiszen az illető
államok hatóságai sosem ismerik el az ő magyar mivoltukat,
csupán a származási országuk alapján ítélik meg őket.
- Az ön véleménye szerint mitől félnek az
anyaországi magyarok a magyar állampolgárság megadása
kapcsán?
- Ők szenvedő alanyai egy súlyos, megtévesztő politikának.
Az, amit egynémely MSZP-s politikus megengedett magának
a múlt héten, mint például Lendvai Ildikó, aki a magyarországi
társadalombiztosítási rendszer összeomlásával fenyegetőzött,
kimeríti a Büntető Törvénykönyv néhány paragrafusát,
vagyis a közveszéllyel való fenyegetést.
Azért félnek, mert most is nehéz körülmények között
élnek. Hivatalos statisztikai adatok szerint több millióra
rúg azoknak a száma, akik a szegénységi küszöb alatt
élnek, és ők valóban féltik saját életüket a további
nehézségektől.
Miközben minden évben arról vitatkoznak, hogy évente
állítólag hány százmilliárdba kerülnek a külföldi magyarok,
aközben senki nem kérdezi meg, hogy miért kell minden
évben 1000 milliárd forintos kamatot fizetnie Magyarországnak.
Kinek, miért és meddig kell még fizetni?
Ezt a kérdést nem juttatják el a magyar adófizetőkhöz,
jóllehet tízszer nagyobb összegről van itt szó. Az az
oldal, mely azzal riogat, hogy mekkora pénzbe fog kerülni
a külhoni magyarok állampolgársága, 15 éve mondja, hogy
a demokrácia nem pénz kérdése. A népszavazás is a demokrácia
alapintézménye, és a magyar nemzet egységének a helyreállítása
pedig a demokrácián is túlmutató.
- A magyar lakosság hányada kell igennel szavazzon
ahhoz, hogy megkaphassuk a magyar állampolgárságot?
- Akkor eredményes a népszavazás, hogy ha a választójoggal
rendelkező állampolgárok egy negyede plusz egy fő igennel
válaszol és az igenek száma nagyobb, mint a nemek száma.
Ez azt jelenti, hogy 8 millió szavazati joggal rendelkező
magyar állampolgár közül, ha két millió plusz egy ember
igennel szavaz, akkor ez a népszavazás eredményre juttatta
azt a dilemmát, amit a politikum képtelen volt 15 év
alatt megoldani, és meg sem mert ragadni.
Azoknak a politikai erőknek
pedig, akik támogatták a kettős állampolgárság intézményét,
de az elmúlt napokban azzal hozakodtak elő, hogy a népszavazás
kérdését felelőtlenségnek tartják, azoknak üzenjük,
hogy a népszavazás nem holmi felelőtlenség, hanem a
nép felségjogának gyakorlása.
De ezen túl, míg az országgyűlésben kétharmados többség
kell egy törvénynek az elfogadásához, és mint azt láthatjuk,
a baloldali pártoknak eszük ágában sincs egy ilyen törvényt
támogatni, ezért még hosszú ideig az országgyűlésben
lehetetlen volna egy ilyen típusú törvényt meghozni.
Miközben a kettős állampolgárság kérdése egy kétharmados
parlamenti lehetetlenség, aközben népszavazással csupán
egy negyedrésznyi hozzájárulással el lehet dönteni a
kérdést. Ennek fényében mi nem jártunk el felelőtlenül,
mert 8 év munka után az utolsó lehetséges lépésként
határoztunk a népszavazás mellett.
- Mihez kezd az MVSZ, ha nem jön össze a szükséges
kétmillió igen szavazat?
- A Magyarok Világszövetsége úgy áll ehhez a kérdéshez,
mint az Európai Unió hívei, akik valamelyik országot
nem tudják beléptetni az EU-ba. Mint pl. a norvég, vagy
a svájci eu-pártiak, akik azt vallják, addig fogjuk
népszavaztatni az országot, ameddig beadja a derekát,
és belép az Európai Unióba. Mi is azt valljuk, hogy
addig fogjuk népszavaztatni Magyarországot, míg beadja
a derekát és befogadja a külföldi magyarokat.
Forrás: http://politika.transindex.ro/?cikk=2810 |
