Meg kell őriznünk a nemzet egységét

Orbán Viktor a Szabad Európa Központ szombati budapesti tanácskozásán az előző éjjel befejeződött Magyar Állandó Értekezlet eseményeit értékelve sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az értekezlet zárónyilatkozatát a két kormányzó párt nem írta alá.

Lelkiismerettel és felelősséggel saját testvéreinkért

Martonyi János, a Fidesz Szabad Európa Központjának vezetője megnyitó beszédében emlékeztett arra, hogy a magyarság vendégszeretetéről ismert a világban, történelme során mindig is befogadó nemzet volt, és a nemzetbe olvadó népcsoportok "gazdagították az országot és annak kultúráját, erősebbé tettek bennünket." Ha pedig befogadó nemzet vagyunk, akkor fogadjuk be a saját testvéreinket, ilyen egyszerű a kérdésre adandó válasz - mondta. "Ez nem a politikai pártok vitája, ez a vita a lelkiismeretünkről, ez erkölcsiségünkről, a legfontosabb emberi értékeinkről és jogainkról szól" - húzta alá a polgári kormány külügyminisztere, és hozzátette: "ebben az esetben nem tudjuk elkerülni a saját, egyéni felelősségünket".

Mindenki tudja, hogy igent kell mondani

Mint mondta, "rossz, hogy ebben a nagyon fontos, lelki, erkölcsi és szellemi kérdésben a kormányt alkotó két párt, valamint az összes többi magyart tömörítő közéleti szervezet egymástól jelentősen eltérő véleményt vall magáénak", és hangsúlyozta, a két aláírás hiányát a záródokumentum végéről. Orbán Viktor biztatónak nevezte, hogy az előző napi értekezleten igent akartak mondani azok is, akik a "nem" mellett érveltek, csak nekik nem sikerült. Ez talán ma sok millió emberrel van így, akiket megzavart a negatív kampány, amelyben mintha szembe került volna egymással a szív és az ész". Hangsúlyozta, hogy a "kétigenes" népszavazás akkor lesz sikeres, ha az országnak sikerül megbékélnie saját magával, és sikerül összebékítenie ezeket a belső ellentétesnek látszó szempontokat. Kétségét fejezte ki annak kapcsán, hogy a Kárpát-medencében csak Magyarország nem tudja nemzeti érdekeinek megfelelő módon rendezni a kettős állampolgárság ügyét. Úgy fogalmazott, hogy egyedül mi magyarok szerencsétlenkedünk ahelyett, hogy világosan beazonosítva az érdekeinket a megoldásokat keresnénk.

Tizennégymillió magyar közös gazdasági térsége

"Oda jutottunk, hogy ma legfelsőbb kormányzati szinten pénzben mérik az embert"- jelentette ki kritizálva azt, hogy ma a kormány "kilóra méri a határon túli magyarokat" és hozzátette, hogy már csak egy lépés feltenni azt a kérdést, hogy mennyibe kerül egy újszülött. Ha így gondolkodunk, kiderül, hogy az a legjobb ország, ahol senki sem lakik - jegyezte meg hangsúlyozva, hogy ezeket a kérdéseket nem lehet pénzben mérni, ezzel az üzletemberi gondolkodással nem lehet jó döntést hozni. Mutassunk rá arra, hogy rosszindulatú politikai szándékok manipulálják ezeket az adatokat - hívta fel a konferencia résztvevőit arra, hogy ne féljenek a kettős állampolgárság kapcsán annak anyagi következményeiről is vitába szállni, mert aki "százmilliárdos tételekkel" játszik, annak úgy látja, hogy az a célja, hogy megriassza az embereket. Ez a helyzet - mint mondta - már egyszer előfordult, akkor, amikor 23 millió román bevándorlóval riogatták az embereket. "Ki kell mutatnunk, hogy ezek a számadatok nem felelnek meg a valóságnak, és kimutathatjuk azt is, hogy a tizennégymillió magyar útlevelet magába foglaló gazdasági térség kialakítása sokkal több hasznot hoz, mint amennyit visz." Újra hangsúlyozta, hogy a magyar adófizetőknek nem kerülhet pénzébe a határon túl élő magyaroknak adott európai útlevél, és reményét fejezte ki, hogy a népszavazás előtt mégis felállhat a kettős állampolgárság tartalmát kidolgozó bizottság. "Szükségünk van egymásra, hogy megmaradjon a nemzet egysége, és szükségünk van olyan ügyekre, amelyekben egyet tudunk érteni akkor is, ha mást gondolunk a Kádár-rendszerről, a hitről. De ebben a kérdésben, hogy egy nemzethez tartozunk, és ezt a nemzetet meg próbálnunk egységbe összefogni, ebben egyet kell értenünk - szögezte le. Kétségét fejezte ki annak kapcsán, hogy a Kárpát-medencében csak Magyarország nem tudja nemzeti érdekeinek megfelelő módon rendezni a kettős állampolgárság ügyét. Úgy fogalmazott, hogy egyedül mi magyarok szerencsétlenkedünk ahelyett, hogy világosan beazonosítva az érdekeinket a megoldásokat keresnénk.

A kettős állampolgárság a nemzeti újraegyesítés eszköze

Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy ha már ez a helyzet állt elő, és látszik, hogy nincs más megoldás, mint hogy megmutassuk, van nemzeti szolidaritás, hogy a jobb emberek össze tudnak fogni, és ezt a tábort meg tudják szervezni annak érdekében, hogy "egy tisztességes eredményt próbáljunk meg elérni". Kijelentette: most nem állunk rosszul, és talán nem pusztán vágyakozás azt remélni, hogy "megfordíthatjuk a dolgokat".

Németh Zsolt az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke a Máért zárónyilatkozatát idézve kiemelte, hogy a két kormánypárt kivételével mindenki által aláírt dokumentumban felszólítják a magyar állampolgárokat, hogy minél többen vegyenek részt a december 5-i népszavazáson és szavazatával a támogassa a kettős állampolgárság intézményét, amely "a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze". A zárónyilatkozat arra kéri továbbá a kampányban részvevőket, hogy tartózkodjanak a demagógiától és "minden olyan megnyilvánulástól, amely hangulatot szít a határon túli magyarsággal szemben". Végül az aláírók arra kérik a magyar Parlamentet, hogy a sikeresen zárult népszavazás után az európai példákat és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve "olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását, és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal".

Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője a magyar-magyar viszony hatékony kezelése mellett érvelve kiemelte azt a problémát, hogy a határon túl élő magyarokat nem csak szülőföldjükön, hanem az anyaországban is gyakran hátrányos megkülönböztetés éri, és azt, hogy a magyar állam segítségnyújtása a határain kívül élő magyaroknak nem tudja felgyorsítani az érintett országok demokratizálódási folyamatát. Reményét fejezte ki azonban, hogy az európai uniós csatlakozás erre a problémára is megoldást jelenthet.

Forrás: http://www.fideszfrakcio.hu/index.php?CikkID=30959