Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség nyilatkozata
"Véreink a véreinket véreinkkel
riogatják"
A VMMSZ közleménye a kettős
állampolgárság kormánykampányáról
A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség intézőbizottsága
aggodalommal állapítja meg, hogy a népszavazási helyzet
"fokozódásával" párhuzamosan fokozódik a laikus
választók riogatása is a határon túliak sáskajárásával:
mi történik, ha a népszavazáson a választópolgárok többsége
igennel szavaz a kettős állampolgársággal kapcsolatos
kérdésre. Aki a témával kapcsolatban véleményt nyilvánít
(kevés kivételtől eltekintve), arról beszél, hogy mi
mindent visznek/vesznek el a magyar állampolgárságra
ácsingózók a "legitim" magyar állampolgároktól.
Érzelmileg kissé felfűtött megfogalmazásban: véreink
a véreinket véreikkel riogatják - velünk, akik alamizsnát
soha senkitől nem kértünk, mert megtanultunk a magunk
emberségéből, a magunk munkájának gyümölcsiből megélni.
Nehezen tudjuk elképzelni, hogy van magyar ember (magyar,
de nem gyászmagyar!) akit érzelmileg hidegen hagyna
ez az egész megalázó érvelés, megalázó nem csupán és
nem elsősorban számunkra, akiknek szembe kell néznünk
a tragikus eshetőséggel, hogy ha az elutasításra buzdítók
szándéka érvényesül, anyaországunk - az az ország, amely
tárt karokkal fogad keblére érdemest és érdemtelent,
amely visszahonosítja azokat, akik korábban elhagyták
(önként, kényszerből, vagy jól felfogott érdekből, ebben
a pillanatban nem igazán döntő szempont) - megtagadni
készül egykori állampolgárait és azok leszármazottait,
akik pedig soha nem hagyták el szülőföldjüket, csak
a határokat rajzolták át felettük. Megkérdezhetnénk:
vajon mit éreztek volna nemzettársaink, ha Trianon és
az elcsatolás után számon kértük volna rajtuk az Országháznak
azokat a köveit, amelyek a felvidéki, délvidéki, erdélyi,
kárpátaljai nagyapáink-dédapáink adójából kerültek ki,
az összmagyarság forintjaiból-koronáiból-pengőiből épült
hidakat, utakat, középületeket, palotákat, folyókilométereket?...
És Doberdó, Galícia és a Don-kanyar? És az Aracsi kő,
az Oroszlámosi lelet és a Kamonci Biblia? És a nagy
szaladás 1704-ben, a zentai véres gyertyaszentelő 1849-ben
és a rémület napjai 1944-ben? És... és... és?...
De érzelmek és kérdések helyett inkább a múlt és a
jelen egy-egy nagy politikusának gondolatait idézzük.
- Ne engedjétek, hogy a bizalom megszűnjön magyar
és magyar között. A bizalom olyan, mint a lélek: ha
egyszer elszáll, nem tér többé vissza. Higgyünk abban,
hogy amiben hasonlítunk egymásra, sokkal erősebben képes
összekötni minket, mint amilyen erővel elválaszt az,
amiben különbözünk. (Bethlen István, egykori miniszterelnök).
- Sem a nemzetközi, sem az európai jog nem zárja ki
a magyar állampolgárság kérelemre történő megadását
magyarországi állandó lakhely, letelepedési engedély
és áttelepülés nélkül sem. (Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság
jelenlegi elnöke).
Mi nyelvben, hitben, lélekben, kultúrában magyarok
voltunk (vagyunk, leszünk). Mert ez rajtunk múlt/múlik.
Hogy jogilag magyarok lehetünk-e, az a magyar választók
lelkiismeretén múlik, olvasható a VMMSZ közleményében.
Forrás: Magyar Szó, 2004. november
25. |
