A kormány 2004. november 10-ei ülését követő sajtótájékoztató

(A tájékoztatót Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter,
Hiller István nemzeti kulturális örökség minisztere,
Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára,
László Boglár kormányszóvivő és
Batiz András kormányszóvivő tartotta)

LÁSZLÓ BOGLÁR: - Korábbi kivonulását követően tavaly tért vissza az Európai Fejlesztési Bank a magyar piacra, stratégiai partnerként a Magyar Fejlesztési Bankot megjelölve, amely ugyanakkor az Európai Fejlesztési Bank alapjában, az Európai Fejlesztési Alapban részvényes lett. Többek között ennek a ténynek köszönhető az, hogy gazdaságélénkítési hitelprogramokról beszélhetünk most, ráadásul olyan volumenben, amilyenben, hiszen úgy a vállalkozói szférának, mint az önkormányzatnak és a regionális fejlesztési politikának is mindeddig páratlan lehetőséget kínálnak az MFB új hiteltermékei. A tulajdonos miniszter Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter.

KÓKA JÁNOS: - Ez az első olyan kormányszóvivői tájékoztató, ahol miniszterként alkalmam van megjelenni, és külön öröm, hogy egy nagyon jó hírről tudok beszámolni. Arról, hogy a kormány egy 15 éves tartozását törlesztette a magyar kis- és középvállalkozóknak, a felzárkóztatandó régióknak és az önkormányzatoknak akkor, amikor elfogadta a Magyar Fejlesztési Bank előterjesztésében azt a háromelemű hitelprogramot, ami nagyon sok olyan kérdésre ad választ, amelyet a Gyurcsány-kormány legfőbb prioritásokként megfogalmazott, rögtön a kormányra kerülése időpillanatában.

Az első ilyen nagy kérdés az önkormányzatok felzárkóztatásának kérdése, annak a kérdésnek a strukturált kezelése, hogy hogyan tudunk rövid idő alatt olyan új infrastrukturális fejlesztéseket hozni az önkormányzatoknak, amelyek az európai uniós források lehívásának sebességét meghaladó gyorsasággal tudnak forrásokat teremteni különféle infrastrukturális fejlesztésekre. Ez az a hitelprogram, ami a 80 milliárdos teljes program részeként mintegy 60 milliárd forinttal hosszú távú, 20 éves hitelprogram keretében, meglehetősen kedvező, 4,6 százalékos éves hitellel ad fejlesztési forrásokat az önkormányzatok számára, olyan infrastrukturális fejlesztési célokra, amelyek a nemzeti adósság részét képezik az önkormányzatoknál.

A másik nagyon fontos eleme ennek a hitelprogramnak a kis- és középvállalkozások speciális problémáját célozza. Ezek a kisvállalkozások, akik Magyarországon alkalmazzák a foglalkoztatottak 60 százalékát, termelik a magyar nemzeti össztermék csaknem felét, és adják ki a Magyarországon működő vállalkozások 99,96 százalékát, nos, ezek a vállalkozások szellemi tőkéből épültek. A szellemi tőke mellé azonban az európai uniós csatlakozás idején elsősorban pénztőke szükséges - és sok kapcsolati tőke is szükséges -, ezt a tőkehiányt igyekszik ez a hitelprogram orvosolni.

Ennek a tőkeprogramnak két szépsége van. Az egyik, hogy nagyon kedvező feltételekkel folyósítják a kis- és középvállalkozásoknak, nemcsak a Magyar Fejlesztési Bank, hanem a programban résztvevő kereskedelmi bankok, másrészt, hogy olyan garanciális elemeket kell a kis- és középvállalkozásoknak adniuk mellé, amilyet ők fel tudnak ajánlani. Haszontalan az a hitelprogram, amit egy kis- és középvállalkozás nem tud felvenni. Ezt a hosszú lejáratú, kifejezetten kedvező kamatozású és alacsony garanciális elemekkel ellátott hitelt a kis- és középvállalkozások és a mikrovállalkozások is igénybe fogják tudni venni.

A harmadik fontos elem a regionális fejlesztésre összpontosít, arra, hogy ugyanezek a kis- és középvállalkozások, esetenként mikrovállalkozások regionálisan egyfajta összeállásban, ipari parkokban, beszállítói láncolatokban olyan fejlesztéseket tudjanak elvégezni, szintén olcsó és szintén hosszú távú hiteltermékek birtokában, amelyek közelebb viszik őket, és közelebb viszik azt a régiót, ahol ők dolgoznak, az Európai Unióhoz.

Ezek a hiteltermékek azáltal jöhettek létre, hogy a kormány megfelelően él azzal a támogatási eszközzel, amelyet az Európai Unió jóváhagyott, ez pedig az árfolyam-garancia eszköze. Ezért válik lehetővé az, hogy ezeket a hiteleket nemcsak hosszú távra, nemcsak nagyon kedvező garanciális feltételek mellett, hanem a jegybanki alapkamathoz képest, annál lényegesen alacsonyabb kamatszinten tudjuk az érintetteknek kínálni.

****

CSÁVÁS SÁNDOR (MTI): - Két kérdésem volna Miniszter úrhoz. Az egyik: a kis- és középvállalatok támogatására szóló hitelprogram keretösszege mekkora?

A másik pedig: a regionális fejlesztési programhoz rendelt pénz ugyancsak mennyi?

KÓKA JÁNOS: - Elnézést, elfelejtettem elmondani. Az önkormányzatnál elmondtam, hogy 60 milliárd.

CSÁVÁS SÁNDOR (MTI): - Így van.

KÓKA JÁNOS: - 10-10 milliárd forintról van szó. Hogyha az összegekre még egy pillanatra szabad visszatérnem: ez a 80 milliárd forint mintegy megduplázta azt a forrástömeget, ami a gazdaságban ennek az ilyen termékeket nagyon komolyan igénylő körnek a rendelkezésére áll. Ma 175 milliárd ilyen típusú forrás áll rendelkezésre az Európa Hitelprogramon és egyéb korábban indított hitelprogramon keresztül, ezekkel a hitelprogramokkal együtt.

Nem árulok el túlzott titkot, hogyha bevallom, hogy ezekben a napokban, hetekben a tervezőasztalon újabb, ezzel a nagyságrenddel összemérhető forrástömeget érintő hiteltermékek kidolgozása folyik. Szeretnénk egyre több speciális igényű érdekeltnek kínálni olyan termékeket, amit ők a legjobban tudnak használni a fejlesztési elképzeléseikhez.

CSÁVÁS SÁNDOR (MTI): - Elnézést! Még egy közbevető kérdés. Nevezetesen ezzel a 80 milliárddal a kormánynak mekkora fejlesztési forrás megmozgatása a célja? Tehát mekkora fejlesztés valósulhat meg ezzel?

KÓKA JÁNOS: - A kérdés nagyon jó, mert felveti azt, hogy egy hitelbe adott, fejlesztési célra adott forint mennyi ilyen forintot mozgat meg. Ez szektoronként más és más. Vannak azonban olyan technológiaintenzív, magas hozzáadott értékű szektorok, ahol egy ilyen forint 3-4 másik forint mobilizálását teszi lehetővé. A multiplikátor-hatása tehát ennek a programnak egyedülállóan kedvező.

CSÍK RITA (Népszava): - Az önkormányzati hitelprogram kapcsán két kérdésem lenne. Az egyik, hogy a települések mikortól vehetik ezt igénybe? Tehát ez már idén elindul, vagy csak a jövő évtől?

Illetve azt olvasom a kiadott sajtóanyagban, hogy a 10 százalék beruházási minimum saját erőbe beszámíthatók az európai uniós, illetve hazai különböző támogatási források. Értsem én ezalatt azt, hogy ha egy önkormányzat az állami költségvetéstől cél- és címzett támogatás címén pályázik, és pályázatot nyer, akkor ad absurdum saját erő nélkül is megkaphatja ezt a hitelt?

KÓKA JÁNOS: - Nem ad absurdum. Ez a cél. Az a cél, hogy bármilyen forrásból érkező pénzösszeg mellé társítható legyen. Kifejezetten épít a program arra, hogy a költségvetési források, a pályázati források, az európai uniós források és ezek a fejlesztési banki források egymással összefüggő szerkezetben segítsék a vállalkozásokat.

Az első kérdés pedig arra irányult, hogy mikor vehető igénybe. A nagyon jó hír az, hogy heteken belül a Magyar Fejlesztési Bankhoz fordulva meg lehet egyrészt igényelni, másrészt pedig ott felvilágosítást lehet kapni arra nézve is, hogy mely kereskedelmi bankokhoz lehet ezen kívül fordulni.

CZIRJÁK IMRE (Magyar Nemzet): - Azt szeretném kérdezni, hogy ez saját erőként fölhasználható EU-forráshoz? Tehát a másik oldaláról a dolognak.

KÓKA JÁNOS: - Ez a program nem használható föl, de van egy külön olyan program, van egy olyan fejlesztési banki termékstruktúra, ami kifejezetten azért van, hogy felhasználható legyen.

Egyébként hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy elmondjam, hogy az európai uniós programok társfinanszírozására, az európai uniós források lehívása érdekében, a vállalkozások hitellel és tőkeszerűen viselkedő hitellel való ellátására alakulóban vannak nemcsak termékek, hanem ezt a teljes termékstruktúrát meg szeretnénk jeleníteni egy egészen új módon. És fél éven belül egy nagyon ügyfélközeli, a kis- és középvállalkozóknak az igényei szerint modulárisan építhető programrendszert szeretnénk felhúzni.

Ezt azért mondom el, mert abban van szépség, hogy bízom benne, hogy nagyon gyakori időközönként ideállhatok, és beszámolhatok új programokról, de idővel már nem a programok lesznek érdekesek, hanem az, hogy ha valamilyen problémája felmerül a kis- és középvállalkozónak, régiónak vagy önkormányzatnak, akkor ahhoz társítsuk a legmegfelelőbb eszközrendszert.

SZENTKIRÁLYI BALÁZS (Klub Rádió): - Egy picit témát váltanék. Ma a minisztérium előtt a Vasutas Szakszervezet sztrájkolt, és amikor Ön hivatalba lépett, akkor úgy nézett ki, hogy nem lesznek leépítések a MÁV-nál, most pedig úgy néz ki ismét, hogy 2006-ig 11 ezer főt elbocsátanak. Kérdéses, hogy ez igaz-e, tehát ezt tényként kezelhetjük-e?

És egy picit általánosságban kérdezném, hogy mikor lesz európai vasút végre Magyarországon? Tehát számíthatunk-e arra, hogy az autópálya-hálózaton kívül a vasútra is több pénzt fordít a kormány a jövőben?!

KÓKA JÁNOS: - A köztársaság kormánya a vasúttal sok évtizedes strukturális problémákat örökölt. Ezek a problémák nemhogy egy új miniszter munkában töltött első 36 napja alatt, de még egy csonka, vagy akár teljes ciklus alatt sem kezelhetők teljes mértékben. Ma mindenki egyetért abban, hogy a vasút problémáját meg kell oldani, mindenki egyetért abban, hogy fel kell tárni ebben az iszonyú nagy rendszerben a hatékonysági tartalékokat, uralni kell azt a problémát, hogy ma a magyar adófizetők pénzéből évente több tízmilliárd forint fordítódik a vasút évről évre történő hiánypótlására, és meg kell teremtenünk a lehetőségeit annak, hogy a vasúti hálózatba minél több európai uniós forrás legyen beemelhető. Ebben sem a MÁV-vezetéssel, sem a MÁV dolgozóival nincsen vita. Vita a megvalósítás jellegében lehet.

Amikor én munkába álltam, azt kértem a MÁV vezetésétől, hogy ameddig asztalra nem kerül minden probléma, addig ne történjenek olyan intézkedések, amelyek bármilyen folyamatot visszafordíthatatlanná tennének. Elkezdődtek ezek a tárgyalások, meghirdettük ezt a cselekvési moratóriumot. Amikor véget ért, a Vasutasok Szakszervezete rögvest kijelentette, hogy márpedig ők demonstrálni szeretnének. Nem tudom, hogy tudunk-e mi valamit tenni valakikkel, akik demonstrálni szeretnének. Azokkal, akiknek az a céljuk, hogy megállapodást keressenek, azokkal meg tudunk állapodni, és meg szeretnénk állapodni. Hiszen az utóbbi néhány hétben nagyon nagy adósságokat törlesztettünk itt is. Megkötöttük azt a közszolgálati szerződést, amely az Európai Unió elvárásainak megfelelően a magyar állam és a vasúti szolgáltató közötti jogviszonyt rendezi. Tettünk olyan felajánlásokat, nyitva hagytunk olyan lehetőségeket a vasutas dolgozók számára, ami nem törvényben kötelező, hanem adható juttatásokkal egészíti ki az ő lehetőségeiket, és folyamatosan, egy meghatározott munkarend szerint egyeztetünk velük arról, hogy azok a kiszervezések, azok a szervezeti racionalizálási lépések, amelyeknek az elkerülhetetlenségéről ők is meg vannak győződve, ezek milyen rend szerint mennek végbe a MÁV Rt.-nél.

SZENTKIRÁLYI BALÁZS (Klub Rádió): - Még egy picit erre a 11 ezer főre, hogyha visszatérnénk! Tehát kezelhetjük konkrétumként, vagy esetleg nem, vagy más ütemben, de konkrétumként kezelhetjük?

KÓKA JÁNOS: - Nem tudok sem pontos számot mondani, sem pedig pontos határidőket, hiszen ezek nagyon sok alágazatát érintik a vasútnak, és az egyeztetés egy valódi egyeztetés. Ez az egyeztetés valóban azért folyik, hogy úgy történhessenek meg ezek a szerkezeti átalakítások a MÁV Rt.-nél, hogy figyelemmel legyünk közben mindarra a közszolgáltatási és szociális kérdésre, amit nagyon hiteles módon tesznek föl a dolgozók és a vasúton utazók. Az más kérdés, hogy a szakszervezeteknek valóban ennek a kérdésnek a megoldása-e minden esetben a céljuk.

****

LÁSZLÓ BOGLÁR: - Új nemzetpolitikai program kidolgozásába kezdett a kormány. A megoldáskeresés szándékával olyan koncepció megalkotása a cél, amely a szülőföldön maradást és boldogulást teszi reménytelibbé. A programalkotás aktualitását az adja, hogy az újonnan alakult kormány hivatalba lépése óta most, két nap múlva kerül sor a Magyar Állandó Értekezlet soron következő ülésére, és annak résztvevőivel a kormányfő meg kívánja vitatni a kormány vonatkozó szándékait. Illetve az teszi időszerűvé, hogy az ország uniós tagsága új lehetőségeket nyújt azt illetően, hogy a határon túl élő magyarság kötődése minél több szálon valósuljon meg az anyaország felé.

A nemzetpolitikai program kialakítására vonatkozóan ma osztotta ki az első feladatokat a kormányfő. Hiller miniszter úr fogja ismertetni, hogy melyek is ezek a feladatok.

HILLER ISTVÁN: - A határon túli magyarság a nemzet szerves része. Ebből kiindulva egyedülálló és kivételes státust teremtünk a határon túli magyarság számára. Mást és többet adunk, mint amit a népszavazás ajánl. Mást és többet, mert amiről mi beszélünk, amit mi adunk, az útlevél, munkahelyteremtés, pénztámogatás.

A köztársaság kormánya a mai nap délelőttjén a következőt döntötte el. A miniszterelnök felkérésére az igazságügy-miniszter úr azt a feladatot kapta, hogy teremtse meg a lehetőségét a határon túli magyarok számára útlevél bevezetésére. Külhoni magyar útlevelet kívánunk adni a határon túli magyarok számára. Külhoni magyar útlevelet, amely a Magyarországra történő belépés minden akadályát megszünteti, amely szabaddá teszi a határon túli magyarok számára a Magyarországba történő belépést.

A miniszterelnök úr felkérésére, a kormány teljes egyetértésével, a pénzügyminiszter úr kapta azt a feladatot, hogy készítsen elő törvényjavaslatot. Törvényjavaslat születik a Szülőföld Alapról. A Szülőföld Alap egy olyan alap, amelybe kezdő befizetésként a kormány 1 milliárd forintot helyez. Felkéri, lehetővé teszi és felszólítja a magyar állampolgárokat, vállalkozásokat, hogy saját jövedelmükből a kiemelten közhasznú felajánlásokra vonatkozó szabályok alapján befizethetnek, és amennyit befizetnek, az állam ezt ugyanennyivel kiegészíti. Tehát az induló 1 milliárd forint befizetése után minden egyes adományforint mellé az állam is tesz még egy forintot.

Az alap költségvetésével egy kuratórium fog gazdálkodni. A szülőföldön való boldogulás elősegítése a cél. Ennek a kuratóriumnak az elnöke a Magyar Köztársaság kormányfője. Tagjai pedig felerészt a Magyar Állandó Értekezlet által delegáltak, fele részben pedig a Magyar Köztársaság Kormánya által delegáltak.

A köztársaság kormánya a mai ülésén a miniszterelnök akarata szerint a gazdasági miniszter úrnak azt a feladatot adta, hogy teremtse meg a kellő feltételeket a határon túli befektetés, munkahelyteremtés és vállalkozásfejlesztés elősegítésére. Ez a gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtő program a szülőföldön való boldogulást segíti elő. A Magyar Fejlesztési Bankon keresztül - ez a program egyik eleme - 20 milliárd forintot helyez el a kormány, abból a célból, hogy élénkítsük a magyar tőkebefektetéseket, hogy élénkítsük a határon túli magyar vállalkozásfejlesztést, és hogy munkahelyet teremtsünk. Mindez együttesen más és több, mindez együttesen egyedülálló, és kivételes státust teremt a határon túli magyarság számára.

LÁSZLÓ BOGLÁR: - Az elkövetkezendő hetekben a kormányfő a tárcák vezetői számára további feladatokat jelöl majd ki az új nemzetpolitikai programmal kapcsolatban. Erről folyamatos tájékoztatást kívánunk adni, csakúgy, mint a feladat-teljesítésről.

****

ÚJSÁGÍRÓI KÉRDÉS: - Miniszter Úr! Egy korábbi álláspontjuk szerint arról volt szó, hogy a kettős állampolgársággal nem hozható olyan helyzetbe semelyik határon túli magyar, hogy másodrendű állampolgára legyen Magyarországnak. Ez az útlevél az Önök megítélése szerint nem egy másodrendű állampolgárságot nyújt nekik?

HILLER ISTVÁN: - Határozottan nem.

LENDVAY BÉLA (MR Krónika): - A határon túliaknak szóló útlevél nemzetközi útlevélnek számít? Tehát csak a magyarországi belépést teszi majd lehetővé, vagy pedig az egész világon való utazást, hasonlóan, mint a magyar állampolgároké?

HILLER ISTVÁN: - Ez az útlevél a Magyarországra történő belépést teszi lehetővé, az akadályokat hárítja el.

R. BAKONYI ÁGNES (MTV Híradó): - Miniszter Úr! Mikortól vezetnék be ezeket a programokat? Illetve a Máérton megvitatják ezeket a programokat, van-e befolyása a Máértnak? Vagy már eldöntött tények ezek?

HILLER ISTVÁN: - A részleteket a miniszterelnök úr a Magyar Állandó Értekezlet elé kívánja tárni. Nyilván, hogy ott erről beszélgetés, vita folyik, a Máért ezeket a javaslatokat befolyásolhatja. Ugyanakkor a Máérton minden részlet, mind a három ponttal kapcsolatban, illetve további részletek is kifejtésre kerülnek.

R. BAKONYI ÁGNES (MTV Híradó): - Mikortól?

HILLER ISTVÁN: - Várjuk meg a Máért ülését, és utána együttes vélemény alapján tudom megválaszolni ezt a kérdést.

PERGER ISTVÁN (Magyar Hírlap): - Ki fog határon túli magyarnak számítani?

HILLER ISTVÁN: - Határon túli magyarnak számít az, aki határon túli magyarnak vallja magát.

CZIRJÁK IMRE (Magyar Nemzet): - Miniszter Úr! Mi volt az a jegyzék, ami miatt Ön nem utazott el Romániába, illetve bocsánat, Erdélybe, ugye, a napokban?

És azt szeretném még kérdezni, hogy a miniszterelnök úr mikor tervez romániai, illetve erdélyi látogatást a közeljövőben?

HILLER ISTVÁN: - Hétfőn kora délután, a parlamentben kaptam meg a Román Külügyminisztérium jegyzékét. Ebben a jegyzékben a Román Külügyminisztérium arról tájékoztat, hogy további egyeztetés szükséges, hogy Székelyföldön magyar kulturális intézet működhessék. Én azt szeretném, és azt akarom, hogy Erdélyben, a Székelyföldön magyar kulturális intézet működhessék. Ezért tovább egyeztetek. Úgy döntöttem akkor, hogy mivel további egyeztetésekre van szükség, nem utazom. Még mielőtt megkérdezné, órákkal később, este tudtam meg, hogy tüntetés is lesz. Ekkor már az államtitkár urat arra utasítottam délután, hogy ő utazzon. Egy demokráciában egyébként természetesnek tartom, hogyha különböző véleményeket különböző módon mondanak el és adnak elő polgárok, állampolgárok. Ez a kérdés nem befolyásolta és nem is befolyásolhatta az én döntésemet. A jegyzék egyébként Magyarországra 11 óra 55 perckor érkezett, és én 1 óra és 2 óra között a parlamentben, a bársonyszékemben kaptam meg. A jegyzék egész szövege a diplomáciai törvények és szokások szerint nem kerülhet ismertetésre, az a jegyzék itt van.

ÚJSÁGÍRÓI KÉRDÉS: - Ezek után a szülőföldön való megmaradás programja mellett hogyan áll a kormány a romániai magyar autonómia, területi autonómia kérdéséhez?

HILLER ISTVÁN: - Fontos téma lesz a Magyar Állandó Értekezlet ülésén.

****

BATIZ ANDRÁS: - Mindamellett, amit miniszter úr elmondott, a kormány még valamit vállalt: hogy felelősen tájékoztat a népszavazás következményeivel kapcsolatban. Mindeközben, persze, mindannyiunk számára egyértelmű, hogy ez nem elsősorban pénzkérdés, ámde a tárcák elkészültek azokkal a számításokkal, amelyekről a múlt héten beszéltünk. Gál J. Zoltán államtitkár úr megosztja Önökkel a részleteket.

GÁL J. ZOLTÁN: - Köszönöm szépen! Mindig így van az olcsó krimikben is, hogy a tettes visszatér a tett színhelyére előbb-utóbb. Először én is hadd erősítsem meg azt, amit András mondott, a kormány szándékait, a kiindulópontokat tekintve.

A kormánynak az a dolga és így a szándéka is, hogy a lehető legalaposabb és legszélesebb körű tájékoztatást adjon annak megalapozásához, hogy a szavazók felelős döntést tudjanak hozni december 5-én. Ezzel a kormány tulajdonképpen teljesíti a Magyarok Világszövetségének és a Magyar Demokrata Fórumnak is az ezzel kapcsolatosan megfogalmazott igényét. Még egy feladata van a kormánynak, ez pedig az, hogy a népszavazás döntésének megfelelően cselekedjen december 6-ától. Ez feladat és kötelesség egyben.

De semmiképpen nem feladata és nem dolga a kormánynak, hogy a szavazók helyett eldöntse a népszavazásra feltett kérdést, tehát nem dolga a kormánynak az állásfoglalás. A dolgunk a tájékoztatás és a következmények felelős számbavétele.

Ha minden igaz, két anyagot kaptatok, az egyik az Igazságügyi Minisztérium által összeállított lista, azon juttatások, ellátások köre, amelyek a magyar állampolgársággal együtt járnak, a másik pedig ez a bizonyos táblázat, ami az ebből adódó következményeket, költségeket veszi számba.

Amikor ezt a tárcák elkészítették - hiszen ismert, hogy az elmúlt héten adott a miniszterelnök feladatot a tárcáknak, és ezek összegzése történt a mai kormányülésen -, akkor három kiindulópont volt. Az egyik maga a népszavazásra feltett kérdés, amelyik egyértelműen a magyar állampolgárság megadásáról szól. Mondhatom, hogy ebben az értelemben a kettős állampolgárság is kicsit félrevezető: a magyar állampolgárság adásáról szól ez a kérdés. A második kiindulópont a jelenleg hatályos magyar jogszabályok és a magyar alkotmány. Ez ugyanis nem tesz különbséget állampolgár és állampolgár között, nem teszi lehetővé alacsonyabb és magasabb rendű, első osztályú és másodosztályú állampolgárság adását, a magyar állampolgársággal a juttatások és lehetőségek teljes köre jár mindazoknak, akik ezt az állampolgárságot birtokolják. A harmadik kiindulópont a számítások esetén pedig a magyarországi ellátások jelenlegi szintje volt. Az, amit most nyújt az állam, nyújtanak az önkormányzatok a magyar állampolgároknak.

Azt tudom mondani, hogy az előttetek fekvő táblázat egy felelős és azt kell, hogy mondjam, szolid számítás, amely nem veszi teljes körűen figyelembe a költségeket. Sok mindennel nem számol, abból indul ki, amennyi a jelenleg becsülhető, jelenleg kiszámolható összegekből következik. Azt hiszem, kár ezt külön részleteznem. Ennek a végösszege 800 ezer fő esetén - ez a 800 ezer fő, ez nagyjából megegyezik a magyarigazolvánnyal rendelkezők számával, 778 ezren rendelkeznek ma magyarigazolvánnyal, ezt kerekítve, 800 ezerrel számoltak a tárcák - évente 537 milliárd 400 millió forint. Tehát több mint 500 milliárd forint.

Ebben a táblázatban benne van az is, hogy ha a költségvetés ezzel számol, akkor természetesen a bevételi oldalon kellene tudni megteremteni ennek a forrásait. A bevételek elsősorban adóbevételekből állnak össze, tehát ez az 537 milliárd forint, leszámítva adóbevételekre, tehát 3,2 millió adózóra elosztva, egy magyar adózóra havonta mintegy 14 ezer, évente mintegy 168 ezer forint adótöbbletet jelentene.

Amikor a tárcák elvégezték a számításaikat, a hatástanulmányaikat, akkor sokféle következtetésre jutottak. Amikor áttelepülőkről beszélünk és a jelenleg hatályos magyar jogszabályokból indulunk ki, akkor nem azokról beszélünk, akik életvitelszerűen Magyarországra költöznek. A magyar állampolgársággal járó juttatások teljes köre mindazoknak jár, akik ezt az állampolgárságot igénybe veszik, és érvényes magyarországi lakcímmel rendelkeznek, függetlenül attól, hogy életvitelszerűen Magyarországon élnek, avagy sem. Természetesen egy adott tömeg életvitelszerű Magyarországra költözése a költségeket növeli, de hogyha abból indulunk ki, hogy egyetlenegy ember sem költözne a kettős állampolgárság, magyar állampolgárság birtokában életvitelszerűen Magyarországra, egyetlenegy sem, akkor ennek az évi 500 milliárdos költségnek körülbelül a fele, tehát évi mintegy 250 milliárd forint így is, úgy is terhelné a magyar költségvetést. Tehát még egyszer mondom: áttelepüléshez nem kell életvitelszerű magyarországi tartózkodás elég magyarországi lakcímbejelentés. Természetesen az életvitelszerű itt-tartózkodás növeli a költségeket.

Ezekben a költségekben szerepelnek a lakáspiacra és a munkaerőpiacra vonatkozó megállapítások is, elsősorban számok, de a számok mögött meghúzódnak tények is. A lakáspiac esetében egyértelműen azt mondták ki a szakemberek, hogy jelentős hiány keletkezne a hazai lakáspiacon egy nagyszámú életvitelszerű Magyarországra költözés esetén.

A munkaerő-piaci változások és feszültségek ennél messzebb mutatnak, hiszen egy adott esetben beáramló, nagyobb mennyiségű új munkaerő - lévén olcsóbb - kiszoríthatja a hazai munkaerőt, és ez az ország egyes területein, főleg a keleti vidékeken, tehát a határ menti megyékben jelentős feszültségeket eredményezhetne, a munkanélküli ellátás iránti igényt fokozhatná.

Nem túlbeszélve ezt az ügyet, hanem a felelős és tiszta, egyértelmű tájékoztatás alapján annyit tennék még hozzá, hogy mindebből egy konklúzió levonható: mindez az összeg, ezen ellátásoknak a biztosítása az egész államháztartásra nézve sokkszerű hatással járna, nehezen kezelhető, adott esetben kezelhetetlen helyzeteket eredményezne.

Ezek azok a számítások, amelyeket a tárcák tanulmányai alapján a mai kormányülés összegzett, és ez az az alapállás, amit a kormány a következő napokban, mikor a felelős tájékoztatást meg kívánja adni a polgároknak, hogy ők aztán önmaguk felelős döntést hozhassanak, meg kíván adni.

ÚJSÁGÍRÓI KÉRDÉS: - Milyen tanulmányokon alapszik ez a lista? Főleg az érdekelne, hogy megkérdezte-e valaki is a határon túli magyarokat arról, hogy szeretnének-e Magyarországon bejelentkezni? Van-e adatsorunk arról, hogy mennyien jöttek át az utóbbi években? A kint élő kettős állampolgárságúak, hiszen van belőlük jó néhány, ha jól tudom, több százezer főre tehető ezeknek a száma, ők mennyibe kerülnek ma a magyar államnak? Tehát ilyen jellegű tanulmányok készültek-e? Mert a 800 ezer fő, az, ugye, a magyarigazolvánnyal rendelkezőkre vonatkozik.

GÁL J. ZOLTÁN: - Ennek a népszavazásnak az érintetti köre 2,5 millió. Számolhattunk volna ennyivel is - nem ennyivel számoltunk. Egyrészt Erdélyben végeztek ilyen típusú felméréseket az RMDSZ által, ennek eredményei ismertek a Határon Túli Magyarok Hivatala számára. Ez, mondjuk, elsősorban arról szól, hogy minél fiatalabb valaki, és minél kisebb valakinek a családja, annál inkább szeretne áttelepülni életvitelszerűen.

Olyan típusú kérdést, azt gondolom, sem a kormány, sem senki nem tett még föl, mert ez nem állna összhangban a népszavazás szándékával, vagyis az a kérdés, hogy Ön úgy karja-e igénybe venni a magyar állampolgársággal járó szociális juttatásokat, hogy nem él életvitelszerűen Magyarországon. Aki ezt a kérdést fölteszi a határon túli magyaroknak, az szembesüljön a válasszal, mert én azt gondolom, hogy nem ez a célja a kezdeményezőknek, nem ez a célja azoknak, akik felelős nemzetpolitikát akarnak folytatni, de a kormánynak dolga az, hogy a következményeket számba vegye. És a következmények közé tartozik ez is.

Tehát a táblázat 10 ezertől 800 ezer főig számol költségeket, olyat, ami körülbelül az igénybevevők felének életvitelszerű Magyarországra költözésével számol, úgy, hogy ezen belül nagyjából a jelenlegi viszonyok szerint osztja el azok számát, akik gyermeket is Magyarországra hoznának, azokat, akik munkavállalóként jelennének meg, azokat, akik nyugdíjasként jelennének meg, és azokat, akiket mindez a dolog nem érint. Egy számot tudok mondani, mert azt is tudni kell, hogy a nyugdíjak kifizetésével kapcsolatban az államközi szerződések szabályozzák a kifizetéseket. Romániával és Ukrajnával jelenleg olyan szerződése van életben a magyar kormánynak, amelyik azt mondja ki, hogy függetlenül attól, hogy hol szerzett jogosultságot, a nyugdíjas számára az általa megszerzett jogosultság alapján járó nyugdíjt az az ország fizeti, ahol ő él. Tehát, ha egy erdélyi magyar Romániában szerzett jogosultságot a nyugdíjra, és román nyugdíjat vesz föl, ha Magyarországra költözik, ezt a nyugdíjat a magyar államnak kell kifizetnie. Jelenleg például ilyen egyezmény alapján mintegy 27 ezer nyugdíjas jelenleg 19 milliárd forintos ellátásban részesül a magyar költségvetésből - csak, hogy mondjak ezzel kapcsolatban egy számot.

LUIGITS TAMÁS (TV2): - Tegnap Patrubány Miklós azt mondta egy sajtótájékoztatón, hogy ők úgy számolták, hogy 120 milliárdos bevétel keletkezne abból, hogyha a kettős állampolgárság hatályba lépne, és hogy ezt bizonyítani is tudják, azt javasolja, hogy külön számlán kezeljék a határon túli magyarok befizetéseit - adó, tb stb. - és akkor világosan kiderülne, hogy szerinte ők kevesebb szolgáltatást vesznek igénybe, mint amit fizetnek. Van-e erre reális lehetőség?

GÁL J. ZOLTÁN: - Nézd, én legutóbb Patrubány Miklóstól azt a számot hallottam, hogy 4 millió magyar munkavállaló jöhet Magyarországra, akik a munkaerőpiacot fellendítik. Hogy ez a 4 millió honnan jött, ezt aztán végképp nem tudom. Hogy ez a 120 milliárd honnan jött, ezt sem tudom végképp. De amit most mondok, azok a kiadások. Természetesen, ha valaki ideköltözik, itt befizet, előbb-utóbb adót fizet, járulékokat fizet, akkor ebből van az államnak is bevétele. Ez a bevételekkel nem számoló, kiadási összeg. Tehát, ha kiindulunk Patrubány Miklós számából, amit engedjetek meg nekem, hogy némi fenntartással kezeljek ezután 4 milliós szám után, de akkor is azt tudom mondani, hogy egy 120 milliárd forint áll szemben 537 milliárd 400 millióval. Tehát?

LUIGITS TAMÁS (TV2): - Bocsánat! Az egyenleg volt. Nem a bevétel. Egyenleg.

GÁL J. ZOLTÁN: - Akkor ezt a kérdést Patrubány Miklósnak tessen szíves lenni föltenni. Nyilván ő is egy ilyen hasonló felelősen kiszámított, pontos, a juttatások teljes körét számba vevő táblázattal tud majd szolgálni. A kormány, a tárcák, a közigazgatási apparátus ezek alapján erre a következtetésre jutott. Nekünk az a dolgunk, hogy ezt elmondjuk az embereknek.

LUIGITS TAMÁS (TV2): - Technikailag van lehetőség külön kezelni a határon túli magyarok befizetéseit?

GÁL J. ZOLTÁN: - Természetesen van, annak is költségei vannak, hogyha már itt tartunk. Jegyzem meg, például ebben a számításban nincsenek benne azok a költségek, amelyek egy olyan 10-15 milliárd forintra tehetők, amelyek magyar személyi igazolvány kinyomtatásából, az útlevél kinyomtatásából, az ezzel járó összes technikai, technológiai költségből, a Lakcím- és Adatnyilvántartó Hivatalnál jelentkező költségekből és sok minden másból fakadnak. De azt a tisztesség és az egyértelműség okán ebbe a táblázatba nem tettük bele, mert azt a kört kívántuk felmérni, hogy milyen ellátások, juttatások járnak a magyar állampolgársággal.

CZIRJÁK IMRE (Magyar Nemzet): - Akkor azt szeretném kérdezni, hogy a felelős tájékoztatásba az nem számít bele, hogy nemcsak a kiadásokat vesszük számba, hanem a várható bevételeket is? Tehát ez megint emlékeztet engem a kormány európai uniós kampányára, amely bevallottan egyoldalú tájékoztatásra épült.

GÁL J. ZOLTÁN: - Őszinte érdeklődéssel figyelem, hogy Téged mi mire emlékeztet. Ez a táblázat azzal számol, hogy a magyar munkaerőpiac például mintegy 25 ezres munkavállalói kört tud felszívni jelen pillanatban, 25 ezer azoknak a száma, akit a magyar munkaerőpiac be tud fogadni anélkül, hogy ebből külön feszültségek keletkeznének. Ha ez így van, akkor ez az a 25 ezres szám, akinek a munkavállalása után adó-, járulékbefizetések származhatnak. Ez a táblázatban végigkövethető, látható, itt a 10 ezer, 100 ezer, 25 ezer főnél nem egy mechanikus szorzás van, hanem azoknak a kiszámítása, akiket a munkaerő-piaci szakemberek szerint a magyar munkaerőpiac feszültségek nélkül be tud fogadni. Adót és járulékot az fizet, akinek munkája van. Ennyi azoknak a száma, akiket a magyar munkaerőpiac be tud fogadni, a 4 milliót, azt nem.

CZIRJÁK IMRE (Magyar Nemzet): - Hát a kormány 400 ezer új munkahelyet akar teremteni. Tehát?

GÁL J. ZOLTÁN: - De ez fokozatosan folyik. És mint tudjuk, piacgazdaságban élünk. Munkahelyek szűnnek meg, és munkahelyek teremtődnek. Az egyenleg jelenleg, a kormány 2,5 éve után pozitív. A piacgazdaság alapviszonyairól ennek az ügynek a kapcsán bizonyosan nem nyitnék most vitát, de az egészen bizonyos, hogy a jelenlegi magyar munkaerő-piaci helyzetből kiindulva ezek a korrekt és tisztességes számok.

ÚJSÁGÍRÓI KÉRDÉS: - Függetlenül attól, hogy ki mire emlékszik, meg mire nem, tényleg, én is szeretném megkérdezni, hogy, szóval nehezen tudom elképzelni, hogy a kormány csinál egy ilyen, tényleg átfogónak tűnő kimutatást, akkor hol szerepelnek a bevételek? Tehát nem készült, egyáltalán nem készült olyan kimutatás, ami foglalkozik a bevételekkel? Vagy készült, csak nem támasztja esetleg alá ezt a kommunikációs folyamot?

GÁL J. ZOLTÁN: - Még egyszer elmondom: a bevételek abból származnak, hogy ha ma valaki Magyarországon munkát vállal?

ÚJSÁGÍRÓI KÉRDÉS: - De hát a kormány erre nyilván számításokat végzett.

GÁL J. ZOLTÁN: - De ez benne van. Azt az adott kört, amit a magyar munkaerőpiac fel tud szívni, ami után befizetések származhatnak, ezt a kört ez a táblázat tartalmazza, látható a munkanélküli ellátások ügyében, hogy nem egy mechanikus elszámolás van. Tehát ebben a bevételek, ha tetszik, ilyen módon benne vannak. A végegyenleg 800 ezer fő esetén 537 milliárd 400 millió forint. Nem állítok ennél se többet, se kevesebbet. Ennyi a szolid, a jelenlegi helyzetből kiinduló végösszeg.

ÚJSÁGÍRÓI KÉRDÉS: - A kormány miért végez 800 ezer főre számítást, hogyha 25 ezer főt tud a magyar piac fölvenni? Hiszen nyilvánvaló, egy családi helyzetbe belegondolva, csak akkor jön át valaki, hogyha van egzisztenciális lehetősége rá.

GÁL J. ZOLTÁN: - Nem kell Magyarországra jönni életvitelszerűen. Elég bejelentkezni. 778 ezer fő vette igénybe a magyarigazolványt, ők azok, akik ezekkel a lehetőségekkel tudatosan élnek. Mint ilyen, feltételezhető, hogy ők azok, akik tudatosan tudnának élni más lehetőségekkel is.

Ha már itt tartunk, még egy dolgot meg kell jegyeznem, mert az eddigi diskurzusokból ez is elmaradt. Aki magyar állampolgár, aki a magyar állampolgárságot igényli határon túli magyarként, az elveszíti a kedvezménytörvényből adódó jogait és lehetőségeit, hiszen a magyarigazolvány, a kedvezménytörvény által biztosított lehetőségek nem magyar állampolgároknak szólnak. Ezt is érdemes ebben az ügyben számba venni.

A 800 ezer, az egy 2,5 milliós nagyságrendhez képest mondhatnám azt is, hogy egyfajta középadat, egy olyan felelősséggel számolt adat, ami alapján nekünk kalkulálni kell bizonyos költségeket. Mert hogyha ez a december 5-ei népszavazás eredményes, akkor a kormánynak már a jövő évben meg kell teremtenie ennek fedezetét a költségvetésben, és mint jól tudjuk, a kormánynak nincsen pénze, hanem az adófizetőknek van, azoknak az adófizetőknek, akik december 5-én szavaznak, és felelős döntést fognak hozni.

CZIRJÁK IMRE (Magyar Nemzet): - Ehhez kapcsolódva azt szeretném kérdezni, hogy mégis, ezt hogyan tekinthetik megalapozott számnak, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ma elismerte, ma is egyébként, a Nap-keltében azt, hogy a konkrét jogi megoldásról, hogyha igen lesz a népszavazás eredménye, a kormánynak még fogalma sincs, de ki fogja dolgozni a megfelelő jogi hátteret. Tehát nincs meg a jogi háttér. Hiányzik az egésznek. Akkor hogyan tudnak felelős becsléseket hozni?

GÁL J. ZOLTÁN: - A felelősség kérdésében hadd jegyezzem meg, hogy ha valakinek a konkrét jogi háttér kidolgozása iránt mutatkozott volna szándéka, akkor ilyen típusú törvényjavaslatot a parlamentben beterjesztett volna. Ilyen nincs. Amilyen szándék mutatkozik, az a népszavazás kérdéséből következik. Ez egészen egyértelmű. Ez magyar állampolgárságot biztosítana a határon túli magyaroknak. Erről szól a december 5-ei kérdés. Ha erről szól, akkor a jelenleg hatályos magyar jogszabályokban foglalt szabályozási elvek alapján kell tekintenünk a magyar állampolgárságra. Mert egy dolgot leszögezett a kormány: nem hajlandó ahhoz hozzájárulni, hogy másodosztályú, illetve első osztályú állampolgárságot hozzon létre. Magyar állampolgárság egy van, a juttatások köre adott. Nem a törvényi háttér rendezésének szándéka vezethette a kezdeményezőket, hiszen akkor erről szólna a népszavazási kérdés.

A határon túli magyarok nagyon sok jogos igényt fogalmaztak meg, és jogos kérdést tettek föl, a kormány mai ülésén olyan döntések születtek, amelyek szándékaink szerint ezekre a jogos kérdésekre valódi válaszokat adnak.

CZIRJÁK IMRE (Magyar Nemzet): - Bocsánat, azt hiszem, nem értette meg a kérdést az államtitkár úr. Én nem azt kérdeztem, hogy a jogszabályi hátteret ki, mikor és miért nem dolgozta ki, hanem azt, hogy egyelőre még bizonytalan az a jogszabályi háttér, ami ebből következni fog. Erről beszélt a miniszterelnök úr ma például a Nap-keltében, tegnap korábban máshol, tegnapelőtt korábban máshol. A parlamentben is elhangzott ez. Tehát nekem ez lenne a kérdésem: akkor hogy tudnak felelős becslést hozni?

És még egy kérdésem lenne, hogy miért kampányol a kormány pártpolitikai megfontolások alapján? Ugyanis az már kiderült Gyurcsány Ferenc szavaiból, hogy ő nem támogatja a határon túli magyarok számára adandó kettős állampolgárságot, ez világosan kiderült. És miért kampányol pártcélok mellett a kormány közpénzből? Illetve mennyi pénzt szánnak magára a kampányra?

GÁL J. ZOLTÁN: - Az gyakran előfordul, hogy egy államtitkár nem jól ért egy kérdést, az sem lenne egyedi eset, hogy egy kérdés rosszul van föltéve - ha szabad a múltamból adódó tapasztalatokra hivatkozni. Tudniillik ez a kérdés rosszul van föltéve. A tiéd is. Most nem a népszavazási kérdésről beszélek, majd eldöntik a választók. El kell olvasni három dolgot. Egy: a december 5-ei népszavazásra feltett kérdést. Ha ezt valaki elolvasta, rögtön utána olvassa el a hatályos magyar jogszabályokat, amelyek az állampolgárság fogalmát, az ezzel járó juttatásokat szabályozzák, és még a végén esetleg, hogyha maradt példánya és nem ajándékozta el, akkor az alkotmányt is érdemes elolvasni. Jelen pillanatban a hatályos magyar törvények tisztán és egyértelműen szabályozzák, hogy milyen juttatások és lehetőségek járnak a magyar állampolgársággal. Ez a népszavazási kérdés a jelenleg hatályos törvényekből adódó magyar állampolgárság kiterjesztéséről szól. Tehát a kormány nem indulhat ki másból, mint a népszavazási kérdésből, a jelenleg hatályos törvényekből és a jelenleg hatályos juttatások szintjéből. Ennek alapján készült a táblázat.

Ami pedig a második kérdést illeti, elmondtam a legeslegelején, a kormánynak az a dolga, hogy tájékoztatást adjon annak érdekében, hogy az emberek felelős döntést hozhassanak. Ezt a kormány meg fogja tenni a maga eszközeivel. Ez a magyar sajtóviszonyok szerint fizetett médiaeszközöket is jelent. A következő másfél-két hétben körülbelül 50 millió forintot fog szánni arra a kormány, hogy ezeket a tényeket, adatokat megismertesse az emberekkel. Ez az 50 millió forint annak a korábban kiírt és eldöntött közbeszerzési eljárásnak a keretében lesz elköltve, amiről már te is oly sokat kérdeztél engem.

ÚJSÁGÍRÓI KÉRDÉS: - Készül-e olyan hatástanulmány, ami arról szól, hogy a most?

GÁL J. ZOLTÁN: - Készülhet ilyen tanulmány, a kettő között azonban van egy óriási különbség, ez a népszavazás nem arról szól, hogy a jelenleg hatályos törvények szerint lehessen igényelni kettős állampolgárságot, ez a népszavazás a magyar állampolgárság kiterjesztésére vonatkozik. Csak hogy még egy apró momentumot említsek: a jelenlegi ukrán jogszabályok, a jelenlegi ukrán alkotmány nem teszi lehetővé például a kettős állampolgárságot, tehát egy eredményes népszavazás esetén a kárpátaljai magyaroknak választaniuk kell: vagy magyar, vagy ukrán. A tárgyalások folyamatban vannak, miként Szerbia-Montenegróval is egy hosszabb tárgyalások eredményeként született ilyen kompromisszum. De december 5-éig ezek a tárgyalások még nem zárulnak le. Tehát nem a jelenlegi kettős állampolgársági viszonyrendszerből érdemes kiindulni - ha valakit ez érdekel, nyilván a szaktárcák meg fogják vizsgálni a hatástanulmányokat -, hanem a jelenlegi magyar állampolgárság kiterjesztéséből kell kiindulni, amikor a népszavazás kapcsán az embereket a felelős döntéshez tájékoztatni kell.

****

LÁSZLÓ BOGLÁR: - A kormány üdvözli az ellenzék döntését, mely szerint a hétfői parlamenti szavazáskor szakított korábbi álláspontjával, és a társadalom érdekeit a saját érdekei elé helyezte. Így az alkotmánymódosítással az Országgyűlés 136 év után eltörölte a sorkötelezettség intézményét . Hatékonyabb, professzionálisabb hadsereget lehet tehát létrehozni, és a magyar fiataloknak nem kell megszakítaniuk karrierjüket.

****

BATIZ ANDRÁS: - Mikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz, a magyarországi határátkelőhelyek döntő többsége megfelelt már az európai uniós elvárásoknak. 2004. és 2006. között minimális teendők maradtak. A kormány ma elfogadta a határátkelők európai uniós csatlakozásunkkal kapcsolatos fejlesztéséről szóló előterjesztést. Négy nagy átkelőfejlesztést emelnék ki a fejlesztések közül: a horvát határszakaszon, a Letenye-Goricsán autópálya-határátkelőhely, a szlovén határszakaszon a Tornyiszentmiklós-Pince autópálya-határátkelőhely, a szerb és montenegrói határszakasz, ahol az átkelők jelentős részének fejlesztése szükséges, illetve a Mohács vízi határátkelőhely fejlesztése. A Schengeni Alapból 2004. és 2006. között 166,7 millió euró jut erre a célra.

****

LÁSZLÓ BOGLÁR: - Egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb mezőgazdasági pályáztatás és elbírálás remélhető attól, hogy a kormány ma elfogadta a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal eljárási rendjéről szóló törvénymódosítást . Mintegy 300 ezer regisztrált termelő és egyéb gazdálkodó számíthat az eddiginél gyorsabb és hatékonyabb elbírálásra. Ugyanakkor felhatalmazást ad a törvény a hivatalok regionális szervezeteinek, hogy az ellenőrzésekhez szükséges, korábban egyébként adatvédelem alatt álló adatokat használhassák. Ez egyébként része az uniós jogharmonizációnak. A jövőben olyan szankciókkal élnek majd ennek értelmében a hivatalok, tehát az ellenőrzések fokozása mellett olyan szankciókkal is élnek, amelyek a jogosulatlan pályázati igények visszatartását szolgálják. Mondanék egy számot, hogy például ezt indokolja. Területalapú támogatást 208 ezer termelő kért, mintegy 500 millió hektárra, holott a realitás szerint 4,5 millió hektár földterületnél nem több az, amelyik ilyen alapú támogatásra jogosult lehet.

****

BATIZ ANDRÁS: - És a végén egy igen jó hír a költségvetéssel kapcsolatban. A legtöbben három dolgot tudnak a költségvetésről: azt, hogy ebből derül ki, hogy mire mennyi pénz megy el a következő évben, azt, hogy sokat szoktak rajta vitatkozni, illetve, hogy még kilókban is meglehetősen súlyos az a kötet, ami a költségvetést tartalmazza. Mostantól kezdve mindenki számára hozzáférhetővé és értelmezhetővé válik a költségvetés - a koltsegvetes2005.hu internetes oldalról van szó. Ezt a honlapot azért hozta létre a kormány, hogy mindenki megismerhesse a költségvetés kialakításának a gyakorlatát, és hogy a honlap bemutassa, mire és hogyan költi el a kormány az adófizetők pénzét, összesen több mint 10 ezer milliárd forintot.

Az elméletet gyakorlat is kiegészíti, mindjárt szeretnék kérni egy oldalt, amin ez látható. Látnak itt egy összeget, de ez egyébként nem ismeretlen szerintem, 84 469 forint, a jövő évi költségvetés tervezete alapján egy főre egy hónapban ennyi pénz jut. Az oldalon látható különböző kis ikonok segítségével azoknak a területeknek az összessége, amelyekre költségvetési pénz elmegy. Most kiemeltünk egy példát, ez a szociálpolitika és a családtámogatás. Bele lehet nyúlni a költségvetésbe, egyrészt végig lehet követni, hogy milyen feladatokra megy el a pénz, ami a szociálpolitikára és a családtámogatásra vonatkozik, és meg lehet változtatni. Itt például azt láthatjuk, hogy ha többet költünk el erre, akkor mennyivel több pénzre volna szükség, mínuszba kerül az egyenleg.

Nézzünk egy másik példát! Itt például a honvédelmi kiadásokról van szó. Hogyha megváltoztatjuk az összegeket, itt például 10 ezer forinttal emelkedik meg a havonta és fejenként a jövő évi költségvetésből egy főre jutó összeg.

Nézzünk egy ellentétes példát! És ezt természetesen mindenki az interneten keresztül otthon megteheti. Amennyiben az oktatásra, vagy épp, ha a következő ábrát nézzük, a nyugdíjakra kevesebb pénzt szánnánk, akkor természetesen több maradna a költségvetésben, de ezt nyilvánvalóan senki sem szeretné. Ugyanezen az oldalon információk találhatóak arról, hogy a költségvetésben, a költségvetés megtervezésekor mire kell ügyelni a pénzek elköltésével kapcsolatban.

****

CZIRJÁK IMRE (Magyar Nemzet): - Azért voltam ilyen gyors, mert ezt megkérdeztem Hiller miniszter úrtól is, csak ő nem válaszolt, hogy mikor utaznak, vagy a miniszterelnök úr Erdélybe, illetve Romániába?

Illetve várható-e az, hogy, ugye, december 1-jén román kormánytag megint Magyarországon ünnepli a román nemzeti ünnepet?

LÁSZLÓ BOGLÁR: - A miniszterelnök úr nemzetközi programjai folyamatos tervezés alatt vannak. Nem számolunk azzal, hogy december 1-jén ilyen ünnepségre sor kerülhet.

ÚJSÁGÍRÓI KÉRDÉS: - Volt-e szó a paprikabotrányról a kormányülésen, illetve hol tart most a rendőrségi nyomozás?

BATIZ ANDRÁS: - Kormányülésnek nem volt témája a paprikaügy, de október 29-e óta a Nemzeti Nyomozóhivatal nyomozást folytat a paprikaügyben. Eddig öt cégnél tartott házkutatást, ahol különböző tételeket lefoglalt, levelezéseket is lefoglalt egyébként. Tizenegy tanút hallgatott meg és három gyanúsítottat. Bevont toxikológus szakértőt a nyomozásba és egyéb speciális szakértőket is. A jelenlegi helyzet alapján várható, hogy hamarosan újabb gyanúsítotti meghallgatásokra kerülhet sor.

CSÍK RITA (Népszava): - Az első kérdésem, az az lenne, hogy tárgyalt-e a kormány ma az Európai Központi Bank állásfoglalásáról, a Jegybank Tanácsról szóló törvényhez benyújtott önálló képviselői módosító indítvány kapcsán? Ha tárgyalt, akkor hozott-e bármiféle állásfoglalást, döntést, és ha igen, akkor ez micsoda?

A második kérdésem az lenne, hogy ha jól tudom, tervek szerint napirendre került volna ma a kormány ülésén a köztársasági elnök reprezentációjának kérdése, pontosabban ennek a reprezentációs kiadásnak az emelése. Született-e erről döntés? És ha igen, mi a tartalma?

És a harmadik kérdésem az lenne, hogy úgy lehetett hallani, hogy a kormány fog ma foglalkozni a gyed időtartamának kiterjesztéséről, illetve a felső összeghatár emeléséről. Erre sor került-e?

LÁSZLÓ BOGLÁR: - Nos, tehát a jegybank törvény módosításáról nem tárgyalt a kormány, ugyanakkor az Európai Központi Bank levelének ismeretében nincs is miért tárgyalnia a kormánynak, hiszen egyetlenegy olyan ponton kifogásolta a központi bank a törvénymódosítási szándékot, amelyet egyébként időközben már egy módosító indítvánnyal a beterjesztők korrigáltak, nevezetesen a Monetáris Tanács alelnökeire vonatkozó mandátum hosszát. A módosító indítvány azt tartalmazza, hogy mandátumuk kitöltéséig maradhatnak a jegybanki alelnökök.

BATIZ ANDRÁS: - A gyed kiterjesztéséről, esetleges megemeléséről nem tárgyalt ma a kormány, nem hozott döntést ebben az ügyben.

CSÍK RITA (Népszava): - A köztársasági elnök reprezentációja?

BATIZ ANDRÁS: - Utána fogok nézni. Köszönöm!

KORÁNYI BALÁZS (Reuters): - Egy pontosítást kérnék akkor erről a jegybank törvényről. Tehát az alelnökön kívüli kérdések, amik, ugye, már módosulnak egy módosító indítványban, azon túl a kormány támogatja a jegybank törvény módosítását?

LÁSZLÓ BOGLÁR: - Igen, a kormány már korábban kifejezte a hajlandóságát, hogy támogatja a jegybank törvény módosítását. Egyébként meg vagy rosszul mondtad, vagy rosszul értettem, a Monetáris Tanács alelnökeire vonatkozóan született olyan módosító indítvány, amelyet most, így az Európai Központi Bank levelében megfogalmazottakkal most már összhangba hozza az európai, Európában alkalmazottakat.

KORÁNYI BALÁZS (Reuters): - Akkor ezen belül még egy pontosítás, hogy ugye, több verzió volt arról, hogy hány fős legyen ez a Monetáris Tanács. Tehát volt a, szerintem a 7, 9, meg a 9, 11. Vagy nem, 9, 11 és 11, 13. Ha jól emlékszem. Melyik verziót támogatja most a kormány?

LÁSZLÓ BOGLÁR: - Erről még folynak egyeztetések. Egyébként az a kormány szigorú álláspontja ezzel kapcsolatban, hogy a feles-feles delegálási rendszer biztosítható legyen, akár 11 főről van szó, akár 13 főről van szó. Egy biztos, hogy akár 11, akár 9, akár 13 meghatározására kerül sor, ahhoz hozzá kell adni annak a kettő darab alelnöknek a számát, akiknek, ugye, a mandátum kitöltéséig a módosító indítvány lehetőséget ad a hivatalban maradásra.

Forrás: http://www.meh.hu/kormany/kormanyulesek/leirat/st20041112.html