A kormány 2004. november 17-ei ülését követő sajtótájékoztató

(A tájékoztatót Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter,
László Boglár kormányszóvivő és
Batiz András kormányszóvivő tartotta)

LÁSZLÓ BOGLÁR: - Nyilvánvaló a kormány elkötelezettsége a foglalkoztatás növelése iránt - ezt az Európai Bizottság, illetve a magyar tervet a bizottság mellett vizsgálódó Hollandia állapította meg, amikor a Magyar Foglalkoztatási Akciótervet minősítette . A vizsgálat példaértékűnek nevezte a magyar társadalmi egyeztetési gyakorlatot, annak széles körű lebonyolítását különösképpen. A vizsgálat részleteiről az érintett tárca vezetője tájékoztatta ma a kormányt és Önöket is, benneteket is.

CSIZMÁR GÁBOR: - Jó hírt hoztam, valóban. Az Európai Unió értékelési mechanizmusa olyan, hogy az unió és egy tagállam egyszerre értékeli a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervet. A magyar kormány elismerést kapott - így a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium is - az elkészült akciótervért. Az elismerés nemcsak egyszerű dicséret, hanem annak a visszaigazolása, hogy pontosan látjuk a magyar munkaerőpiac helyzetét, adottságait és lehetőségeit, és ennek megfelelő intézkedéseket határoztunk el annak érdekében, hogy Magyarországon nőjön a foglalkoztatottság.

Az intézkedésekből állapította meg az unió azt, hogy elkötelezett a kormány a foglalkoztatás bővítésével kapcsolatban, és azokat a szándékokat, amelyek ma már törvényjavaslat formájában, vagy költségvetési törvényben vagy adótörvény-módosításokban láttak napvilágot, azokat az intézkedéseket elismeréssel és dicsérettel fogadta. Ilyenek a járulékcsökkentésre vonatkozó javaslataink, amelyek célzottak, kifejezetten a hátrányos helyzetű társadalmi csoportoknak szólnak, a pályakezdő fiatalok támogatására, a gyesről, gyedről, ápolási díjról, gyetről visszatért kismamák támogatására és az 50 év feletti tartós munkanélküliek támogatására.

Az unió értékelése visszaigazolta azt, hogy a kormány segíti a munkaerőpiacra való bejutást és visszajutást, és a nehézségeken átsegítő mechanizmusokat és ösztönzéseket használ. Így például azt, hogy a minimálbér továbbra is adómentes, folyamatosan emelkedik, és megtartottuk az adómentességét. Így például azt, hogy csökkentettük a személyi jövedelemadót. És visszaigazolta azt is, hogy a vállalkozások számára olyan adókedvezményeket vezettünk be 2005-től, amelyek elsősorban a foglalkoztatás bővítését szolgálják.

Mi az, amit még megállapított az értékelés? Azt, hogy jó néhány társadalmi csoport esetében - így az idősek foglalkoztatásában, a nők foglalkoztatásában - előrelépés történt az elmúlt esztendőben, hogy a foglalkoztatás növekedése elsősorban a versenyszférában volt jellemző az elmúlt időszakban, és hogy érzékelhetően nőtt a részmunkaidős foglalkoztatás a munkaerőpiacon. Ehhez szeretném hozzátenni, hogy általában a nem tipikus foglalkoztatási módokban van egy elmozdulás ma a munkaerőpiacon, amit szintén tovább szeretnénk ösztönözni.

Összességében úgy látom, hogy amely intézkedéseket megfogalmaztunk a stratégiai célkitűzések végrehajtása érdekében, azok szakmailag az Európai Unió szűrőjén átmenve is hitelesek, korrektek, és várhatóan eredményre is fognak vezetni a következő esztendőkben.

****

CZIRJÁK IMRE (Magyar Nemzet): - Miniszter Úr! Azt szeretném kérdezni, hogy itt azt írja, hogy a közigazgatásban karcsúsítás történt. Mikor? Mert a kormányváltás óta 30 százalékkal nőtt az állami szférában dolgozók száma.

CSIZMÁR GÁBOR: - A kormányváltás óta nem nőtt 30 százalékkal, mert a közszférában a kormányváltáskor dolgoztak 780 ezren, és most dolgoznak 812 ezren, közben volt egy 820 ezres csúcs. Amit érzékeltek az értékelők, hogy egy felmenő tendenciát visszafordítottunk, és az elmúlt egy esztendőben már inkább a versenyszférában van növekedés, és nem a közszférában. A közszférában inkább csökkenés jellemző.

CSÍK RITA (Népszava): - A Medgyessy-kormány megalakulásakor 400 ezer új munkahelyet prognosztizáltak a ciklus egész időtartamára. Hol tartanak időarányosan ebben?

Illetve a miniszter úr által is említett, nem tipikus foglalkoztatási formák keretében milyen helyzetben van jelenleg a távmunkavégzéssel kapcsolatos rendkívüli nagy lemaradásunk az Európai Unióhoz képest?

CSIZMÁR GÁBOR: - Ami a főmunkahelyek számát illeti, augusztusban a 400 ezerből 220 ezer új munkahely már megvolt. Ez nem növekmény, hanem új munkahely, mert közben meg is szűnnek munkahelyek ma Magyarországon. Nagyságrendileg körülbelül 175 ezer szűnt meg. Ezek az augusztusi adatok. Nyilván lesznek frissebbek is. Én azt gondolom, hogy a kormányzati ciklus végére nagyjából a bizonyos 400 ezres új munkahely teljesíthető lesz. Növekményben ez a munkaerőpiacon körülbelül százezres növekményt fog hozni, mert összességében meg fog szűnni 300 ezer munkahely.

A részmunkaidőhöz hasonlóan a távmunkában is lassan haladunk előre. Valóban, az unió munkaerőpiacához képest a magyar munkaerőpiacon a távmunka jelenléte nem akkora. Az unióban a foglalkoztatottak nagyjából 13 százaléka ma már távmunkában foglalkoztatott. Jelzem: három év alatt ez 6 százalékról 13 százalékra nőtt, tehát az utóbbi három évben mozdult meg jelentősen. Magyarországon ez a szám olyan 1-2 százalékos mértékű. Továbbra is folytatjuk azoknak a jogi és pénzügyi ösztönzőknek a kialakítását, ami ahhoz vezet, hogy a távmunka elterjedtebb legyen Magyarországon. Én a közelmúltban létrehoztam egy külön tanácsadó testületet, a Távmunka Tanácsot, és forrásokat is csoportosítunk át erre a célra a Munkaerő-piaci Alapból. Már meghirdettünk egy második pályázatot, egy 2002-es pályázat folytatásaként, a Munka Törvénykönyvébe a távmunka szabályait az elmúlt esztendőben beillesztettük. Megjegyzem: szinte elsőként Európában, mert a 2002 júniusi távmunka-megállapodást elsőként kodifikáltuk az unió tagállamai közül, úgy, hogy a Munka Törvénykönyvében benne legyen.

PINDROCH FERENC (Hír Televízió): - Jelent-e valamilyen többletforrást ez a megállapítás, amit az Európai Unió tett? Tehát kapunk-e valami pénzt a munkaerőpiac fejlesztésére az uniótól az alapján, hogy jónak ítélték a kormány intézkedéseit?

CSIZMÁR GÁBOR: - Emiatt több pénz nem jön Magyarországra. Tulajdonképpen bizalmi alapon az unió korábban a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program támogatásaként már jelentős pénzekről döntött. A program 191 milliárd forintos költségvetésű, ennek 75 százaléka uniós forrás, 25 százaléka magyar társfinanszírozás. És pontosan ezeket a célokat, prioritásokat és intézkedéseket tartalmazta nagy részben a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program, amikor ezt benyújtottuk, ehhez kaptunk pénzt. Most a kormányzati intézkedések részletezése történt meg, mint minden tagállamban a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv keretében. Ehhez pluszforrás nem járul, de azt jelzi az uniós értékelés, hogy ezek szerint jó célokra költjük az uniós forrásokat.

CZIRJÁK IMRE (Magyar Nemzet): - Azzal kapcsolatban szeretnék érdeklődni, hogy igaz-e, hogy a megváltozott munkaképességűek támogatására szánt összeg jövőre csökkenni fog? Nem a tervezetthez, hanem az eredeti, tehát a 61 milliárdos felhasználáshoz képest, tehát nem az idei tervezetthez. És hát azt mondják elemzők, hogy emiatt 17 ezer, ugye, csökkent munkaképességű, tehát fogyatékos ember veszítheti el az állását.

CSIZMÁR GÁBOR: - 2003-ban, ha jól emlékszem, 43 milliárd forintos volt ez a költségvetési előirányzat. Az idei évben több, jövőre 52 milliárd forint lesz. A kassza felül nyitott minden esztendőben, tehát nem feltétlenül az előirányzati számot kell nézni, mert a tényszám eltérhet a tervezett számtól. Ez minden évben így volt az elmúlt, mondjuk, tíz esztendőben. Van egy nagyon rossz szabályozás, amit örököltünk, ami nem is felel meg az uniós játékszabályoknak. Ez nem is ez a legfontosabb hiányossága, hanem az, hogy rendkívül sok visszaélésre ad lehetőséget. Ezekről Önök is sokat írnak a lapokban, és számtalan példát találnak erre vonatkozóan, hogy nem oda jut a pénz, ahova mi szánjuk. Egy munkahelyre, ha célszervezetnél történik, fajlagosan 1,3 millió forintot költünk, ha nem célszervezetnél, akkor több mint 800 ezer forintot, miközben az emberek zsebébe ez nem jut el, mert valahol máshol a rendszerben elkallódik.

Ezért mi elkezdtünk egy több lépcsőben végbemenő korszerűsítést. Én holnap fogok találkozni a Védett Szervezetek Országos Szövetsége vezetőivel, hogy az elgondolásainkról folytassuk az egyeztetést, mert elég régóta zajlik. Úgy gondolom, hogy november végéig meg fogunk tudni állapodni, mert az a szándékunk, hogy ne csökkenjen a létszám, az a szándékunk, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása inkább bővüljön, mint csökkenjen, és inkább az integráció irányába mozduljon el, mint a szegregáció irányába, amiben most van. Úgyhogy folyik ez a korszerűsítés, az érintettekkel együttműködve. Úgy gondolom, hogy november végéig, december elejéig meg fogunk tudni állapodni, és olyan szabályozás jön létre, ami mindenki számára tervezhetővé, kiszámíthatóvá teszi a támogatásokat, ugyanakkor oda juttatja a forrást, ahova kell, és nem hagyja elkallódni a rendszerben.

CSIKAY MIKLÓS: - Érdeklődöm Miniszter úrtól, hogy a magyar akciótervnek az Európai Bizottság értékeléséről hol lehet pontosabb információt szerezni?

CSIZMÁR GÁBOR: - A minisztérium közzé teszi a tárgyalás jegyzőkönyvét a honlapján. Nyilván az Európai Unió honlapján is meg lehet találni ezeket az információkat. Egy-két napon belül a minisztérium honlapján magyar nyelven hozzáférhető lesz.

****

BATIZ ANDRÁS: - A kormány mai ülésén megvizsgálta a Fidesz törvényjavaslatnak feltüntetett politikai nyilatkozatát. E szerint úgy adnák meg az állampolgárságot a külhoni magyaroknak, hogy csak akkor járna nekik egészségügyi és nyugdíjellátás, ha egyúttal adót és járulékot is fizetnek . Ezzel a kormány álláspontja szerint a Fidesz kizárná az egészségügyi ellátásból és a nyugdíjból a minimálbérért dolgozókat, a munkanélkülieket, a tanulókat, és természetesen a csaknem 3 millió nyugdíjast. Összességében tehát több millió magyarországi magyart fosztana meg az alanyi jogon járó juttatásoktól. Ez a nyilatkozat a kormány szerint nem szolgálja a nemzeti összetartozást, épp ellenkezőleg: első- és másodrendű állampolgárokra osztaná a magyarságot.

A köztársaság kormányának javaslatát a szülőföldön való boldogulásra és a határon túli magyarok sorsának megsegítésére Boglár tárja Önök elé.

LÁSZLÓ BOGLÁR: - A kormány mai ülésén úgy döntött, hogy haladéktalanul a Tisztelt Ház asztalára teszi a Szülőföld Programcsomagra vonatkozó elképzeléseket . Ennek a koncepciónak jó néhány elemét már ismerik, mert a múlt heti feladatkiosztáskor már miniszterelnök úr már nagyjából megszabta azokat az elvárásokat, amelyek mentén a minisztereknek dolgozniuk kell. Nagyjából ezt öntötték most törvénytervezeti, illetve kormányhatározati formába, és vannak újabb elemek is. Tehát, ami ismerhető volt korábbról is: a Szülőföld Alap, amely költségvetési források, illetve magán- és jogi személyek adományait ötvözné, költségvetési oldalról 1 milliárd forinttal jönne létre, a költségvetési tartalék, jövő évi költségvetési tartalék terhére. És ehhez mindenki a jövedelméből annyit tesz hozzá, amennyit kíván, jelezve az összetartozását a határon túl élő magyarok felé.

A kormány indítványozni kívánja a létrejövő kuratórium számára - mármint az alap pénzét kezelő kuratórium számára -, hogy az alapító összeg a határon túliak tájékoztatását szolgálja, tehát az első 1 milliárd forint annak az informálásnak a fedezete lenne, amellyel a határon túli magyarok megismerhetik, hogy az anyaország milyen lehetőségeket kínál számukra.

Ismert már többé-kevésbé az is, hogy több mint 20 milliárd forint áll készen, hogy a Gazdaságfejlesztési és Munkahely-teremtési Keretprogramot szolgálja. Ennek célja, hogy a Szülőföld Alap működési céljait támogassa, azzal, hogy a határon túli magyarság szülőföldön történő boldogulásának gazdasági megalapozását segíti. Része ennek, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Csoport által meghirdetendő 10 milliárd forint keretösszeg Árfolyam-garanciális Partner Hitelprogramot finanszíroz - tízéves futamidejű hitelprogramról van szó.

További intézmények, amelyeknek a financiális lehetőségei hozzásegítenek még a gazdasági lehetőségek támogatásához: az Új Kézfogás Közalapítvány, az ITD Hungary, az Eximbank, a Magyar Exporthitel Biztosító, és ezeknek a financiális bázisa, amely még fölhasználható.

Az EU-források olyan értelmű csoportosítására tesz kezdeményezést a kormány, amely egyrészt a már velünk taggá lett tagországokkal közösen, a tagságra aspiráló és erre lehetőséggel rendelkező, illetve a tagsághoz túlságosan sok reményt nem fűző országokkal közösen mégis valamilyen formában lehetőséget nyújt arra, hogy Magyarországon és az előbb fölsorolt országokban élő kisebbségi magyarok közösen juthassanak EU-forrásokhoz. A velünk együtt tagságot kapott országok esetében a nemzeti fejlesztési tervek összehangolása az, ami a közös európai uniós források leszippantásához segítheti hozzá az együttműködőket. A tagságra aspiráló Románia elsősorban az Európai Unió által csatlakozási előprogramjaiból szerezhet Magyarországgal közösen pénzeket, illetve, akik nem nagyon számíthatnak a közeljövőben, azok a PHARE-programokon keresztül tudnak Magyarországgal közösen európai uniós pénzekhez jutni.

Kezdeményezi továbbá a kormány a Közép-európai Üzleti Klub létrehozását a térségi kis- és középvállalkozások részvételével. Ha a klub létrejön, akkor az abban lévő tagok újabb további európai uniós forrásokra kifejezetten célzott, régiófejlesztési forrásokra pályázhatnak.

****

Úti okmány. A magyar kormány, felismerve azt a teljesen jogos igényt, hogy a Magyarország európai uniós tagsága miatt nehézségek mutatkoznak a határon túl élő magyaroknak az anyaországba való eljutásába, olyan megoldást keres, amely nem pusztán formális, nem csak jelzés értékű. A kormány szándéka tehát, hogy meghatározásra kerüljön a nemzetpolgárság fogalma, és abból lehessen levezetni, akár alkotmánymódosításnak is elébe nézve, azt a típusú úti okmányt, amely a Magyarországra való bejutást teszi könnyebbé a határon túl élő magyarok számára. Azzal kell szembenéznünk ennek az úti okmánynak a kialakításakor és megtervezésekor, hogy kétoldalú megbeszéléseket kell folytatnunk a környező országokkal, illetve az Európai Unióval is, hogy összhangba kerüljön a jogi lehetőség a szándékkal.

****

BATIZ ANDRÁS: - A kormány elfogadott és az Országgyűlés elé terjeszt több szociális tárgyú törvénnyel kapcsolatos módosítást, melyek közül kettőt emelnék ki. Miután a kormány kiemelt célja a szegénység visszaszorítása és a legnehezebb körülmények között élők fokozott támogatása, a kormány emelni szeretné az egyedülálló 75 év felettiek időskori járadékát . Mint azt bizonyára tudják, az időskori járadékot csak a legrászorultabbak kaphatják. Ez jelenleg 30 160 forintot jelent. Számokban kifejezve az összeg a nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 130 százaléka. Abban az esetben, ha valakinek csak nyugdíja van, akkor erre a 130 százalékra emelt összegre egészítenék ki, amennyiben van egyéb jövedelme, akkor a jövedelme és a 130 százalékos összeg közti különbséget kapná meg.

****

A másik, amit kiemelnék: ma Magyarországon nem tiltott a gyermekek szülői bántalmazása, legalábbis akkor nem, hogyha az nevelési célzatú, és a bírói gyakorlat szerint még elfogadható mértékű. Ez - beláthatjuk - elég tág értelmezési keretet biztosít a nevelőnek. A kormány ezen szeretne változtatni akkor, amikor nemcsak az embertelen és megalázó testi fenyítést, hanem magát a testi fenyítést is tiltaná, tehát a jelenlegi gyakorlaton szigorítana . Úgy gondoljuk, hogy a testi fenyítés alkalmatlan eszköz a gyermek nevelésére, ráadásul a céllal ellentétes hatást vált ki. Több kutatás bizonyítja a gyermekkori fenyítés és a depresszió, később öngyilkosságok, valamint a magatartás-problémák közti összefüggést. A módosításnak - ami egyébként svéd mintára készült - nem célja, hogy minél több szülő ellen induljon eljárás, a célja az, hogy a közvéleményt formálja, hogy megváltoztassa a szülők, nevelők testi büntetésről alkotott véleményét. Ugyanis azok a szülők, akiket gyermekkorukban nem fenyítettek, a tapasztalatok szerint később sem nyúlnak a fenyítés eszközéhez.

****

LÁSZLÓ BOGLÁR: - Két vonatkozásban kért és kapott is felhatalmazást ma a honvédelmi miniszter. Egyrészt a tekintetben, hogy Irakban lévő katonáinkat mihamarabb kihozhassuk az országból . A mandátum lejártát a kormány változatlanul úgy értelmezi, hogy az december 31-e. Tehát az utolsó szolgálatteljesítés napja december 31-e, de tekintettel az Irakban január második felében sorra kerülő, tervezett választásokra, a szándék az, hogy a katonák minél hamarabb kijöhessenek, hiszen nyilvánvaló, hogy a szövetségesek mindenféle biztosítást az iraki választások megszervezése és lebonyolítása mellé állítanak. A kivonulás biztonsága tehát azt indokolja, hogy már december második felében elkezdődjön a csomagolás és a fokozott kivonás. Hatvanháromtól hetvenhárom napig terjedően lehet számítani a katonák kivonására. Ésszerűnek tűnik ez az időhatár, hiszen az odatelepítésük két hónapot vett igénybe. Tehát a cél a mielőbbi kihozásuk, hogy ne úgy maradjanak bent egy szorult helyzetben, hogy mandátum híján feladatot már nem teljesítenek, viszont a biztonságuk kétséges.

****

Felhatalmazást kért és kapott ugyancsak honvédelmi miniszter úr annak megvizsgálására, hogy milyen potenciális szerepvállalással kell és lehet számolni a NATO által létrehozandó Iraki Kiképzőközpontban.

****

BATIZ ANDRÁS: - A kormány már korábban világossá tette, hogy nem fogadja el a kábítószer-fogyasztást , de elfogadja a kábítószer-fogyasztókat, mint embert és mint fiatalt. Éppen ezért 2003-tól büntetés helyett azok is választhatják az orvosi segítséget, akik nem függők, pusztán kipróbálták a kábítószert. Az utóbbi időben egyre több fiatal kér segítséget problémáinak megoldásához, mindazonáltal jelentősen csökkent a kábítószert kipróbálók számának növekedési üteme. A kormány kiemelt célja a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása. 2000-ben elfogadásra kerül a Nemzeti Drogstratégia, 2002-ben született az első kormányhatározat, amit részben azóta már végrehajtottak. A ma elfogadott kormányhatározat egyrészt az áthúzódó feladatokat, másrészt a nemzeti stratégia által hosszú távú célként meghatározott feladatokat tisztázza.

A kormány folytatja a már megkezdett munkát a szakemberek képzése, iskolai megelőzés, kereskedők üldözése, valamint a határvédelem területén. Nagy hangsúlyt fektet kutatásokra és különböző új programok elindítására. Új elemként említeném, hogy programok indulnak a szülők tájékoztatására és a probléma kezelésébe történő bevonására. És szintén új feladatként határozta meg a kormány, hogy azok, akik túlestek a rehabilitáción, a munkába is könnyebben találjanak vissza, ne csak a társadalomba.

LÁSZLÓ BOGLÁR: - Mint ahogy azt a szombati informális kormányülés után elmondtuk, a kancelláriaminiszter azt a feladatot kapta, hogy a következő, vagyis mai kormányülésre tegyen kezdeményezést arra a szervezeti formára, amely az Európa Terv 2. ütemének tervezését koordinálná . Ennek szellemében fejlesztéspolitikai kabinet létrehozását kezdeményezte Kiss Péter, azzal a céllal - mármint a kabinet felállításának azzal a céljával -, hogy az megtárgyalja a kormány elé kerülő előterjesztéseket, állást foglaljon a fejlesztéspolitika koncepcionális kérdéseiről, illetve a kormányzati szervezetek közötti nagyobb jelentőségű viták kérdéseiről is. Az elnöke a miniszterelnök ennek a kabinetnek, alelnöke az EU-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter és a gazdasági és közlekedési miniszter. Tagja - sorolnám, vannak jó néhányan -: a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a pénzügyminiszter, az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, a regionális fejlesztésekért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter, valamint a foglalkoztatási és az oktatási miniszter. Ezen túlmenően a gazdasági és közlekedési miniszter feladata létrehozni egy olyan grémiumot saját tárcája bázisán, amely a gazdasági versenyképesség mellett a társadalmi versenyképesség megteremtését is tervezi, és erre vonatkozóan koncepciókat alakít ki.

****

BATIZ ANDRÁS: - A kormány még november 3-án döntött arról, hogy Magyarország részt vesz az Európai Unió bosznia-hercegovinai válságkezelő műveletében. A mai kormányülésen az a döntés született, hogy jövő januártól 6 és 2005 második felétől további 20 rendőrrel veszünk részt a misszióban. Az összesen 26 rendőr az EUFOR Altea keretei között működő integrált rendőri erő tagjaként dolgozik majd, végrehajtó jogosítványokkal is fel lesznek ruházva. Magyarországot 80 millió forintos költség terheli, ez a Belügyminisztérium költségvetésében rendelkezésre áll.

****

CSÍK RITA (Népszava): - Több kérdésem lenne, az első a Szülőföld Program kapcsán. Lehetne-e megtudnunk azt, hogy ezt a törvényjavaslat-csomagot mikor terjeszti be a kormány? Magyarul: mi az a lehető leghamarabbi időpont, amin belül beterjeszti?

Mikorra derül ki, hogy hogyan fog működni ez a bizonyos úti okmány? Illetve, hát most akkor lesz úti okmány, vagy nem lesz úti okmány? Mit lehet levezetni a nemzetpolgárság fogalmából az úti okmány keretében?

Azután nem ezzel összefüggésben, hanem a gyermekbántalmazással összefüggésben, bár azt említették, hogy nem cél a bántalmazók büntetése, ámbár, azonban, ellenben van beépítve bármiféle szankció ebbe a törvénymódosításba? És hogyha van, akkor milyen?

LÁSZLÓ BOGLÁR: - A nemzetpolgárság fogalma reményeink szerint, és ha úgy szükséges, alkotmánymódosítás árán deklarálja az anyaországhoz való tartozásnak a lehetőségeit, és ezekbe illene bele egy olyan úti okmány, amely a Magyarországra való bejutást megkönnyítené. Mielőtt megkérdeznéd: Magyarországra való bejutásról van szó.

Szülőföld csomag mikor? Haladéktalanul. A héten. Létezik erre vonatkozóan egy országgyűlési határozattervezet. Azt viszont világosan kell látni, hogy van, ami törvénymódosítást vagy törvényalkotást igényel, van, ami kormányhatározatot igényel. Például az 1 milliárdos Szülőföld Alap létrehozásához törvényerejű szabályozásra van szükség.

CSÍK RITA (Népszava): - Gyermekbántalmazás.

BATIZ ANDRÁS: - Természetesen ehhez más törvényt is módosítani kell, hogy intenzívebben szankcionálható legyen a gyermekbántalmazás - ez a Btk. Ebben a törvénymódosításban az van feltüntetve, hogy ha kiderül, hogy valaki bántja a gyermekét, akkor arra lehet ösztönözni a szülőt - például a védőnő arra ösztönözheti, ha ő tudomást szerez róla -, hogy kipróbáljon más, mondjuk úgy, alternatív nevelési módszereket. Erre tanfolyamokat is szerveznek majd, amin részt vehetnek szülők és nevelők.

CSÍK RITA (Népszava): - Részt vehetnek, vagy kötelesek részt venni?

BATIZ ANDRÁS: - Javasolt számukra, hogy részt vegyenek rajta.

PINDROCH FERENC (Hír Televízió): - Ezzel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy mostantól jogosult lesz a gyermek arra, hogy följelentse a saját szüleit adott esetben? Mert ő a legrelevánsabb résztvevője egy ilyen bántalmazásnak.

BATIZ ANDRÁS: - Hogyha egy gyermeket olyan súlyosan bántalmaznak, hogy kárt szenved ettől, ráadásul jelentőset, az eddig is ugyanúgy történt: a gyermek elmondta az óvodában vagy az iskolában a nevelőjének, vagy a pedagógusnak, aki megtette a szükséges bejelentést. Ez ezentúl is vélhetően így lesz. És ahogy az előbb említettem, vannak olyan szakemberek a szülők, a nevelők, a család környezetében, akik tudomást szerezhetnek arról, hogy a szülő bántalmazza a gyermekét.

ÚJSÁGÍRÓI KÉRDÉS: - Nem ide tartozik a kérdés, mert nem az elhangzottakhoz kapcsolódik, de délelőtt Szíjjártó Péter tartott egy sajtótájékoztatót. Ezt az anyagot, amiről ő beszélt, hol nyomtatták, hogyha nem Erdélyben? Mert az MSZP úgy reagált, hogy nem Erdélyben nyomtatták. Akkor hol? Illetve azt szeretném még megkérdezni, hogy mennyibe került a nyomtatás?

BATIZ ANDRÁS: - Ezekre a kérdésekre Önnek nem tudok választ adni, azon egyszerű oknál fogva, hogy én a kormány szóvivője vagyok, máskülönben pedig tudomásom szerint Nyakó úr nyilatkozott ezekről a szórólapokról. Bizonyára, amint újabb információi lesznek, meg fogja osztani Önökkel.

PINDROCH FERENC (Hír Televízió): - Két kérdésem lenne, az egyik az, hogy napok óta cikkeznek a lapok arról, hogy milyen szerepvállalásra készülünk Irakban, ugye, ez a NATO-szerepvállalás. Lehetne-e kicsit bővebben hallani arról, hogy igazak-e azok az információk, hogy lövészalakulatot szeretnénk küldeni őrzés-védési feladatra és 150 fővel? Ez az egyik kérdés.

A másik pedig az, hogy a HVG honlapján nagyarányú minisztériumi személycserékről lehet olvasni államtitkári szinten, de közigazgatási államtitkári szinten. Igaz-e az, hogy Gyurcsány Ferenc utasítására történnek ezek a személycserék, és mi az oka ezeknek?

LÁSZLÓ BOGLÁR: - A NATO-misszióban való részvétel szempontjából az a korábbi vállalás a releváns, amelyet a közelmúltban is megerősítettünk a NATO felé, nevezetesen, hogy ezer fő jelenlétével kívánunk a missziókban részt venni. Ezeknek a katonáknak a csoportosítása többek között éppen annak a vizsgálatnak lesz a függvénye, amelyre most felhatalmazást kért a honvédelmi miniszter. Vannak alternatívák nemcsak az Irakban létrehozandó kiképzőközponttal összefüggésben, hanem az afganisztáni jelenlét és a balkáni jelenlét fokozásával összefüggésben is.

PINDROCH FERENC (Hír Televízió): - Ezzel kapcsolatban, ugye, mai friss hír, hogy a NATO elfogadta ezt a missziót, ma döntött róla a nagykövetek? A magyar nagykövet milyen ajánlattal élt ebben a felajánlásban? Hiszen állítólag tettünk felajánlásokat is.

LÁSZLÓ BOGLÁR: - A NATO a missziót elfogadta, a felajánlásokra vonatkozóan ma nem született döntés, pláne nem nagyköveti szinten születnek meg ezek a döntések. Ezek már harcászattervezési döntések, amelyekben nem nagyköveti illetékesség van.

PINDROCH FERENC (Hír Televízió): - Volt egy másik kérdés az államtitkárcserékkel kapcsolatban.

BATIZ ANDRÁS: - Nem tudunk ilyesmiről.

LÁSZLÓ BOGLÁR: - Én nem tudok most, helyben válaszolni. Hadd nézzünk utána!

LENDVAY BÉLA (MR Krónika): - Vissza az úti okmányokhoz egy kérdéssel, hogy ha életbe lép a schengeni szerződés, akkor Magyarország hogyan tudja majd kontrollálni azt, hogy aki Magyarországra léphetett csak be ebbe az úti okmánnyal, vagy akár a szomszédos országok hogyan tudják azt kontrollálni, hogy ők nem lépnek tovább ugyanezzel az okmánnyal?

LÁSZLÓ BOGLÁR: - A schengeni érvényesség, az nyilvánvaló módon egy új helyzetet kreál, mi most készülünk arra, hogy a schengeni előírásoknak megfeleljünk, istenigazából épp az átmeneti időszakot kellene tudnunk valamilyen szinten kezelni. Arról nem is beszélve, hogy azért a helyzet, amellyel Magyarországnak számolnia kell, mindenféleképpen sajátos az európai kontinensen, nevezetesen, hogy a határain kívül élő kisebbség a legkülönbözőbb kötődésű országokban él. Mert szokás példaként fölhozni ír, brit relációkat, de azért itt ahány kisebbségről beszélünk, annyi státusú országról van szó, ráadásul annyiféle kétoldalú megállapodásról van szó. Van itt vízumkényszertől elkezdve minden releváns ebben a kérdésben. Például a romániai magyarság számára egy vadonatúj helyzetet indukál, amikor Románia az Európai Uniós tagjává válik.

CZIRJÁK IMRE (Magyar Nemzet): - Két kérdésem van. Az egyik az iraki misszióval kapcsolatos. Mikorra várható döntés arról, hogy most akkor küldünk-e, illetve milyen erőket, ugye, a NATO iraki kiképző?

LÁSZLÓ BOGLÁR: - Jövő héten terjeszti a honvédelmi miniszter a kormány elé az erre vonatkozó állásfoglalását. A döntést pedig majd a kormány fogja meghozni.

CZIRJÁK IMRE (Magyar Nemzet): - Most, hogyha jól értettem, akkor, illetve nem értem, hogy most mi a helyzet ezzel a, ugye, útlevélüggyel, mert a miniszter úr, ugye, a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy ez nem lehetséges. Tehát ő erre nem lát jogi lehetőséget, hogy legyen egy ilyen úti okmány. Akkor most mégiscsak lehetséges, hogyha a nemzetpolgárság intézményét bevezetik az alkotmányba? Vagy ez hogy van? Tehát ez, milyen időtávban gondolkodjunk?

LÁSZLÓ BOGLÁR: - Olyan nemzetpolgárság intézményét kívánjuk bevezetni az alkotmányba, amely lehetőség szerint ennek az úti okmánynak a korlátait jelentősen kifeszíti. Nagyon-nagyon szűk mezsgyét ad a jelenlegi jog, a kétoldalú megállapodások, illetve az európai uniós tagságunkból fakadó kötelezettségek arra vonatkozóan, hogy ezt az úti okmányt kezelni tudjuk. De mire a nemzetpolgárság intézménye reményeink szerint definiálásra kerül, és alkotmányosan is rendezésre kerül, addigra pont le tudjuk futtatni ezeket a kétoldalú tárgyalásokat, illetve az Európai Unió felé való kezdeményezéseinket.
CZIRJÁK IMRE (Magyar Nemzet): - És ez mikorra várható?

LÁSZLÓ BOGLÁR: - Releváns az időpont tekintetében december 5-e, tudniillik, hogyha az igen szavazatok vannak többségben, akkor nincsen miről beszélnünk az úti okmányt illetően.

CSÍK RITA (Népszava): - Bocsánat, csak még egy pontosító kérdés. Folyamatosan beszélünk a nemzetpolgár fogalmáról. A kormány ma tárgyalt arról, hogy a kormány álláspontja szerint mi a nemzetpolgár fogalma. Megtudhatnánk ezt?

LÁSZLÓ BOGLÁR: - A kormány megbízást adott az igazságügy-miniszternek, hogy a definiálást illetően tegyen javaslatot és kezdeményezést.

PINDROCH FERENC (Hír Televízió): - A kormánynak konzekvens álláspontja, ahogy szavaidból kiderült, hogy az állampolgárságot nem szeretné kétszintűvé tenni. A nemzetpolgárság fogalmának a bevezetése, az nem pontosan azt jelenti, hogy egy kétszintű magyar nemzettag születik ezzel: egy nemzetpolgár, aki csak ez és egy magyar állampolgár?

LÁSZLÓ BOGLÁR: - A nemzetpolgárnak nem kell feltétlenül Magyarországon élnie és Magyarországon életvitelszerű tevékenységet folytatnia. Nemzetpolgárnak ismerjük el azt is, aki a szülőföldjén kíván, akar boldogulni. Ráadásul készek vagyunk ebben segíteni.

PINDROCH FERENC (Hír Televízió): - Mint ahogy az állampolgárnak is, ha jól tudom. Tehát nagyon sok kettős állampolgár él Romániában most is.

LÁSZLÓ BOGLÁR: - A nagyon sokat, azt jobb lenne esetleg valamilyen számmal kezelnünk, mert e pillanatban ez számomra - remélem, elfogadható - nem ismert, hogy ez milyen sokat jelent.

CZIRJÁK IMRE (Magyar Nemzet): - Na most nekem is ehhez a nemzetpolgársághoz lenne egy kérdésem, mert számomra ez egy ilyen sötét folt. Én, mondjuk, Hiller Istvánnak az ez irányú munkásságát sem ismerem annyira. Tehát mikor, meddig kell gondolkodnia az igazságügy-miniszternek a nemzetpolgárság fogalom definícióján?

LÁSZLÓ BOGLÁR: - Itt nem a fogalom definíciója a kérdés igazából, hanem, hogy miket tudunk hozzárendelni.

CZIRJÁK IMRE (Magyar Nemzet): - Meddig kell, meddig kell törnie a fejét az igazságügy-miniszter úrnak?

LÁSZLÓ BOGLÁR: - Nincsen határidő megszabva e tekintetben.

CZIRJÁK IMRE (Magyar Nemzet): - Nincs?

LÁSZLÓ BOGLÁR: - Nincs.

CZIRJÁK IMRE (Magyar Nemzet): - De akkor most mihez kötjük a törvénymódosításokat?

LÁSZLÓ BOGLÁR: - Petrétei miniszter úr nagyon dolgos miniszter. Aktív, dolgozik, és nyilván igyekezni fog ezzel a kérdéssel.

PINDROCH FERENC (Hír Televízió): - Tehát arról azért csak született döntés, hogy milyen alapon jár: vállalás alapján tekinthető valaki a magyar nemzet tagjának, vagy pedig szülők által, születési jogon? Ugye, ez a magyarigazolvány esetében is vitás volt, és itt merült föl a 23 millió román víziója. Ezért szeretném ezt megkérdezni, hogy erről volt-e szó, hogy vállalás alapján tekinthető valaki a magyar nemzet tagjának, vagy pedig születési alapon?
LÁSZLÓ BOGLÁR: - Nem, még nem volt szó erről.

Forrás: http://www.meh.hu/kormany/kormanyulesek/leirat/st20041118.html