A kormány 2004. november 24-ei ülését követő sajtótájékoztató

(A tájékoztatót Persányi Miklós környezetvédelmi minisziter,
László Boglár kormányszóvivő és
Batiz András kormányszóvivő tartotta)

BATIZ ANDRÁS: - Jó napot kívánok! Az elmúlt napokban Persányi miniszter úr több hétre való tárgyalást is bonyolított Verespatak ügyében, miután holnap az Európai Unió asztalára kerül Románia uniós csatlakozásának környezetvédelmi fejezete, ma tárgyalta a kormány Magyarország hivatalos álláspontját. Megkérem, hogy ezt fejtse ki Persányi Miklós miniszter úr.

PERSÁNYI MIKLÓS: - A román csatlakozási tárgyalások fontos szakaszukba kerültek, és a magyar fél nagy jelentőségűnek tartja Románia uniós tagságra való felkészülését, és egyúttal fontosnak tartja a környezetvédelem területén is azt, hogy Románia megfeleljen az unió előírásainak.

Ugye, három fejezet nyitott a csatlakozási tárgyalásokban: a versenyjogi, a bel- és igazságügyi, valamint a környezetvédelemmel foglalkozó fejezetek. Ez utóbbi vonatkozásában készült el az unió tagállamainak közös álláspontját összefoglaló dokumentum elfogadásra ajánlott tervezete, amelyet hazánk is elfogadott.

Magyar részről több kritikus jelentőségű témakörben hozzájárultunk az álláspont kialakításához. Ezek között a legelső az, hogy a veszélyes hulladékok esetében a tervek szerint 47 veszélyeshulladék-tárolójának a zömét 2006. végéig Romániában bezárják, a közös álláspont tervezete értelmében az azokban elhelyezett veszélyes hulladéknak az utógondozását, illetve a bennzárást követően a területek rekultiválását meg kell oldani.

A 2000-ben a Magyarországon is nagy hatást kiváltott cianidszennyezést okozó nagybányai tározó szomszédságában rehabilitálják a lakóterület környezetét, és ennek folyamán a meddőhányók maradék arany- és ezüsttartalmának kinyerése érdekében, az anyagfeldolgozást követően képződő zagyot két régi tározóban helyezik el, és az álláspont szerint a tározókat csak 2010-ig üzemeltetik. Tehát 2010-ben ezeket megerősített állapotban és rendbe hozott állapotban bezárják, és nem működhetnek tovább.

A csatlakozási tárgyalások eredményeként Romániának a csatlakozás pillanatától teljes egészében alkalmaznia kell az EU hulladék keretirányelvének az előírásait, valamint a még elfogadásra váró, bányászati hulladékról szóló uniós irányelvben előírt, cianidkoncentrációra vonatkozó, nagyon szigorú határértékeket. Ez magyar javaslatra alakult ebben az irányelvben így. Az esztendő folyamán a bányászati hulladékokról szóló irányelvben legfőbb törekvésünk az volt, hogy az új, induló létesítményeknél a megengedett maximális ciántartalom ne ötvenmilliomod rész legyen, ahogy eddig az irányelvben volt - és ez is sokkal szigorúbb, mint a jelenlegi romániai gyakorlat -, hanem 10 milligramm, tehát tízmilliomod rész a megengedett ciántartalom a fémkohászati vagy a fém, ércfeldolgozási zagyban.

A települési szennyvizek elvezetéséről és tisztításáról szóló irányelvnek való megfelelés feladatait jelentősen nehezíti az, hogy Románia teljes területét szennyvízszennyezésre érzékeny kategóriába sorolja, ami igen költséges, nagyon nagy programot követel meg minden tízezer lakosegyenérték feletti agglomeráció tekintetében, de nekünk alapvető érdekünk az, hogy ugye, a Tisza-Maros vízgyűjtő területén ez minél gyorsabban valósuljon meg. Ezért is fontos, hogy a közös álláspont szerint egyrészt a települési szennyvízprogram keretében prioritást adjanak a határon is átterjedő szennyezések megelőzésének, másrészt pedig részesítsék előnyben a 150 ezer lakosegyenértéknél nagyobb agglomerációkat. Ide tartozik Arad, Nagyvárad, Kolozsvár, Szatmárnémeti, Nagybánya és Temesvár. Tehát ezeknek a városoknak a szennyvíztisztítási programjait jelentősen előre kell ahhoz hozni, hogy Magyarország uniós vállalásait e tekintetben is teljesíthesse.

Az integrált szennyezés-megelőzésről és csökkentésről szóló irányelv alapján Románia 195 létesítmény számára kért 2014 végéig szóló átmeneti mentességet, köztük a nagybányai Transgold Bányaüzem részére is. Ugye, ez a tiszai ciánszennyezésért felelős bányaüzem. Ezt magyar részről kifogásoltuk. Kifogásoltuk azt, hogy a zagytározó üzemeltetését - ahogy az előbb említettem - 2010-ben már megszüntetik, ugyanakkor nem látható, hogy akkor emiatt miért nem adható ki ez az engedély. Természetesen ez komoly változtatásokat kíván a technológiában, ezért javasoltuk a kért határidő lerövidítését. A magyar igény nyomán a közös álláspont tervezete az üzem mentességének határidejét 2014. helyett 2010 végében jelöli meg.

A közös álláspont tervezetének elfogadása és annak alapján a környezetvédelmi fejezet lezárása nyilván egy Romániával való egyeztető tárgyaláson fog majd megtörténni, de az Állandó Képviselők Bizottsága, a Koreper 1-es Bizottság, amely a tagállamok EU-nagyköveteiből áll, ma délután elfogadta ezt a rögzített álláspontot.

****

CZIRJÁK IMRE (Magyar Nemzet): - Miniszter Úr! A hírek szerint a zöldszervezetek lemondásra fogják fölszólítani amiatt, hogy aláírta ezt a határozattervezetet. És azt kérdezik Öntől, hogy komolyan gondolja-e azt, hogy ez a beruházás csak a ciánról szól, illetve nem szól arról a négy faluról, amit teljes mértékben el akarnak dózerolni, illetve a környezet jelentős megváltoztatásával jár, mint például, ugye, négy hegynek a teljes mértékű lerombolása? Tehát, hogy mit szól ehhez az állásponthoz, amit a környezetvédők képviselnek?

PERSÁNYI MIKLÓS: - Azt gondolom, hogy valamilyen véleménynek a félremagyarázásából eredhet ez az álláspont. A magyar kormány pozíciója a Verespatak dolgában sokkal szűkebb, mint a romániai csatlakozás kérdése. Teljesen világos: mi nem szeretnénk, hogy ez a beruházás megvalósuljon. A magyar kormány álláspontját elmúlt pénteken Bukarestben tolmácsoltam a Magyar-román Környezetvédelmi Vegyes Bizottság ülésén a román fél számára, tehát teljesen egyértelműen látható a magyar fél ellenérdekeltsége ebben a beruházásban.

Nagy jelentőségű megállapodásnak érzem azt, hogy létrejöhet a múlt heti tárgyalások alapján egy olyan ad hoc szakértői bizottság, amely ennek a programnak a hatásait kétoldalúan meg fogja vizsgálni. Ezt a bizottságot a következő hónapokban, tehát 2005 elején fogjuk létrehozni, és úgy gondolom, hogy ezt, illetve a vegyes bizottság üléséről készült jegyzőkönyv egyéb rögzített megállapításait figyelembe véve Magyarország nagyon előnyös pozíciót ért el a tárgyalások folyamán.

De ha a kérdés arra vonatkozik, hogy vajon Magyarország Verespatak kapcsán megvétózhatná-e a román uniós csatlakozást, akkor azt tudom mondani, hogy egy jogilag nem létező projekt alapján diplomáciai lépéseket tenni nagyon nehéz, azt is mondanám, hogy értelmetlen. Egy jogállamban nem lehet nemet mondani egy olyan kérelemre, amit még elő sem terjesztettek, és a beruházó cég eddig nem adott be a román környezetvédelmi hatóságokhoz egy érvényes környezetvédelmi engedély iránti kérelmet. Tehát a román fél erre hivatkozva azt mondja, hogy ők nem is tudnak ebben hivatalosan állást foglalni. Egyébként a környezeti kockázatok csökkentésére a legfontosabb biztosíték éppen Románia európai uniós csatlakozása lehet a magyar fél számára is. Hiszen az uniónak nagyon szigorú környezetbiztonsági követelményei vannak, ezek a tagság elnyerését követően már a szomszédunkra is érvényesek. Ezért azt tudom mondani, hogy a magyar kormány támogatja Románia uniós tagságra való felkészülését, azt gondolja, hogy kiemelten fontos, hogy Románia a környezetvédelem területén is mihamarabb megfeleljen az uniós előírásoknak, ez a magyar környezetbiztonság legnagyobb érdeke, és ez a Romániában élő magyar emberek egészsége és élete számára is a legfontosabb.

CSÍK RITA (Népszava): - Én csak nem értek valamit: a miniszter úr azt mondotta volt, hogy ez a bizonyos Transgold nevű bányaüzem, vagy bányaüzemet üzemeltető cégnek valamiféle átmeneti mentességet akarnak 2014-ig. Mi elértük, hogy ez csak 2010-ig legyen. Akkor most mire terjedne ki ez a mentesség, és mi köze van ennek a dolognak Verespatakhoz? Én nem vagyok annyira járatos, hogy ezt megértsem.

PERSÁNYI MIKLÓS: - A csatlakozás pillanatában valamennyi idén csatlakozott ország is vállalt átmeneti mentességeket. Magyarország például arra kapott haladékot, hogy a települési szennyvizeknek a megtisztítását 2015-ig minden 2000 lakosegyenértéknél nagyobb agglomerációban teljesítse. És még sorolhatnám, hogy még milyen környezetvédelmi haladékokat kaptunk mi is. Románia is kért különböző környezetvédelmi haladékokat, hiszen a csatlakozás pillanatában még bőven van számára feladat. A mi érdekünk az, hogy ezek között azok, amelyek a legnagyobb környezeti kockázatot jelentik, minél előbb szűnjenek meg. Ha a csatlakozás pillanatában nem is tudnak megszűnni, egy sokkal gyorsabb és sokkal ütemesebb megvalósítás szükséges.

A nagybányai üzem esetében a román álláspont az volt, hogy 2014-re tudják azt biztosítani, hogy ott a gyárüzem mindenféle tekintetben megfelel a sokkal nagyobb uniós követelményeknek. Ezt túl hosszúnak tartottuk, és a magyar környezetbiztonság szempontjából nagyon fontos, hogy ennek a bányaüzemnek az előírásai, a kiadandó környezethasználati engedély - ami egy uniós szabályrendszer - valójában nem 2014-ben, hanem 2010-ben lesznek erre az üzemre érvényesek. Az felvetődött, hogy miért nem azonnal, csak hát azonnal nem reális.

CSÍK RITA (Népszava): - Én azt szerettem volna megtudni, hogy miért olyan fontos nekünk ez? Tehát mit szennyez ez az üzem, mivel szennyez ez az üzem, ami miatt nekünk ez ennyire fontos, és mi köze van ennek az egész verespataki történethez? Mert valami köze biztos van.

PERSÁNYI MIKLÓS: - Igen, valóban van. Ez egy bányaüzem, ahol színesfémek feldolgozása zajlik, elsősorban arany, ezüst és más színesfémek feldolgozása. Olyannyira, hogy ebben az üzemben, tehát Nagybányán, amely a Szamoson keresztül juttatja a szennyvizét a Tiszába, ez a bányaüzem volt az okozója a 2000. évi tiszai ciánszennyezésnek. Tehát magyar szempontból ez egy nagyon fontos helyszínen is van. Jelenleg is van Verespatakon egy működő román állami aranybánya, de ez egy kisebb léptékű program. De tudunk egy olyan fejlesztési tervről, tehát olyan beruházói elképzelésekről, amelyek a román hatósági rendszerben jogilag még nem jelentek ugyan meg, de a sajtóból ismerjük ezeket, a civil szervezetek közlései alapján ismerjük a verespataki tervet. Ennek alapján mondjuk azt, hogy ez egy olyan környezetpusztító beruházás, beleértve Verespataknak és Szarvaspataknak az elpusztítását, ami önmagában is komoly környezetrombolás.

Magyarország számára annyiban jelent ez környezeti kockázatot, hogy az itt bányászandó ércnek a feldolgozását, amit a jövőben Verespatakon végeznék el, jelenleg elszállítják Nagybányára. Tehát most a verespataki ércet Nagybányán dolgozzák fel. A jövőben Verespatakon létesülne egy ércfeldolgozó, ez az ott feldolgozott érctechnológia, amely - ismétlem, a sajtóból ismert tervek alapján - a méreteiben sokkal nagyobb lenne, jóllehet, ennek a környezeti kockázatai Magyarország számára arányaiban mások, mint a nagybányaié.

Nagybánya esetében, amely nagyon közel van a magyar határhoz, tehát körülbelül 60 kilométer után elérték a Szamoson át a Tisza vízgyűjtőjét ezek a szennyező anyagok. Verespatak esetében több mint 400 kilométert utazik az Aranyos és a Maros rendszeren, mire a magyar határhoz ér. A legfőbb elszenvedője Románia egy esetleges ilyen környezeti veszélyhelyzetnek. De Magyarország számára sem kívánatos, tehát mi részben a Romániában jelentkező borzasztó környezeti következmények miatt, a hegyek Verespatak környékén való elpusztítása egy közel 10 kilométeres völgynek 150-180 méter magasan való feltöltése meddővel és zaggyal az, ami ott várható, emiatt tiltakozunk. De azt gondoljuk, hogy azokat a kockázatokat, amelyek Magyarországra is átterjednek, azokat is a legkomolyabban kell tekinteni. Ezért fontos a bányászati direktíva szigorítása, és ezért fontos az, hogy a múlt heti tárgyalásokon például Románia azt vállalta, hogy a jövőben bármely működő üzem engedélyezése során, amely beleesik ebbe az úgynevezett IPPC direktívába, amely az integrált környezethasználati és szennyezés-megelőzési engedélyről szóló uniós direktíva, ezt minden új üzem engedélyezése során használni fogja. Erről szólt a múlt heti megállapodás.

CZIRJÁK IMRE (Magyar Nemzet): - Miniszter Úr! A zöldszervezetek azt állítják, hogy nem igaz, hogy arányaiban kisebbek lennének ezek a Magyarországot érő környezeti hatások, mint Nagybánya esetén, ugyanis négyszer akkora tározó épül Verespatakon. Valamint ők azt mondják, hogy az sem igaz, hogy ez még nem létező beruházás, és erre lehetetlen hivatkozni a tárgyalások során, merthogy a környezetvédelmi engedélyeket már kiadták, folynak a kisajátítások, és már kisajátított házakat is leromboltak a beruházás érdekében, sőt, az ott lakókat folyamatosan fenyegetik, hogy költözzenek el onnan.

PERSÁNYI MIKLÓS: - Én nem mondtam, hogy jelentéktelenek a hatások Magyarországra nézve. Azt mondtam, hogy Romániára nézve ez a kár sokkal nagyobb, mint Magyarországra nézve, hiszen román területen sokkal nagyobb töménységben, a forrásnál kezdődően, a magyar határtól 400 kilométeren keresztül jelentkezik ez a hatás. Tehát hogyha az össz-szennyezést tekintjük, ez természetesen nem kellemes, csak 2000-ben már megtörtént két ciánszennyezés és ha a projekt megvalósul, és ha egy hasonló katasztrófa bekövetkezne, az arányok mások lennének. Az első esetben azt mondhatom, hogy ott a károk 90 százaléka magyar területen jelentkezett. Itt pedig a károk 90 százaléka román területen jelentkezik. Ezzel nem mondtam azt, hogy mi nem szeretnénk azt a 10 százalékot kizárni. És éppen ezért konzekvens a magyar álláspont, amikor azt fejtjük ki a partnernek és az Európai Uniónak egyaránt, hogy mi nem szeretnénk ezt a projektet megvalósulni látni.

CZIRJÁK IMRE (Magyar Nemzet): - Jó, de a környezetvédők arra hivatkoznak, hogy ez nem egyszerűen magyar ügy, hanem európai környezetvédelmi ügy. És azért mondják azt, hogy komolytalan a magyar álláspont, illetve az EU álláspont, mert mint mondtam, vannak kiadott engedélyek a beruházással kapcsolatban, és erre igenis lehetett volna hivatkozni, hogy a csatlakozási tárgyalások során, és ez lett volna az utolsó alkalom arra, hogy ezt a beruházást a magyar fél megvétózza. Ha komolyan gondolja.

PERSÁNYI MIKLÓS: - Erre hivatkoztunk. A múlt heti tárgyalásokon is hivatkoztunk. Ezt a programot, a bányászati koncessziót, tehát, hogy ezen a területen aranybányászatot lehet végezni, 1997-ben egy koncessziós szerződésben engedélyezte a román kormány ennek a cégnek, 20 esztendei időtartamra. Ebből az időtartamból részben most már lejárt valamennyi, mi is hivatkoztunk arra, hogy ez egy valójában létező engedély, de a létező engedély, egy bányászati engedély és egy tényleges környezetvédelmi és működési engedély azért két külön jogi aktus. Tehát az, hogy bányászni lehet azon a területen, az a román hatóságokat még nem jogosítja fel arra, hogy azt mondják, hogy most mi tudjuk, hogy milyen típusú bányaművelést akarnak itt folytatni.

Egyébként a román és a magyar miniszterelnök megállapodásának keretében az elmúlt héten jelentette be a román miniszter asszony, hogy Romániában megalakult egy tárcaközi bizottság, amely éppen azt vizsgálja, hogy milyen hatásai vannak ennek a verespataki programnak, és ismeretesek Nastase miniszterelnöknek azok a nyilatkozatai, amelyek ennek a programnak a gazdasági értelmetlenségét is felvetik. Én úgy gondolom, hogy ezek nem rossz jelek. A másik oldalon meg nem tudok egyebet tenni, mint visszautasítani azt, hogy nem tettünk volna eleget a környezeti igényeknek az érvényesítésében. Azt gondolom, hogy ennél jobb eredményeket, akár Verespatak, akár az általános hazai környezeti érdek tekintetében a diplomácia és két szuverén ország közötti kapcsolatban elérni nem lehet.

JUHOS LÁSZLÓ (Reális Zöld Valóság): - Először is csak annyit, hogy egyes zöldszervezetek és nem az összes. Miniszter Úr! Ezek a zöldek, akikről itten az újságírói kérdés megemlékezett, 1992-ben javasolták Magyarországnak, hogy mondja föl a vízlépcsőszerződést. 2004-ben pedig a Magyar Országgyűlés kénytelen volt lenyelni a békát, és visszaállítani a ?77-es szerződést. Hogy vélekedik miniszter úr ezeknek a zöldeknek az Önt fenyegető lemondás-követeléséről?

PERSÁNYI MIKLÓS: - Én azt gondolom, hogy más módszerekkel működnek a zöldszervezetek és másokkal a környezetvédelmi tárcánál dolgozó emberek. Ugye, az aligha várható, hogy ha én Bukarestben járok, akkor én is oda fogom magam láncolni a Nemzetgyűlés kerítéséhez. Biztos, hogy az ismertségem jelentősen növekedne, de úgy hiszem, hogy a miniszteri eszköztár azért más eszközöket tartalmaz, mint amit egy zöldszervezet megengedhet. Azokkal a törekvésekkel tehát, ismétlem, hogy ez a beruházás ne valósuljon meg, ezekkel én maximálisan egyetértek. Azt gondolom, hogy az a garanciarendszer, amivel körülbástyáztuk, biztonságot teremt: részben a kétoldalú megegyezésekkel, a tavaly aláírt román-magyar határvízi egyezménnyel, az elmúlt heti jegyzőkönyvvel, amelyet nagyon szívesen bocsátunk akár itt, a helyszínen is a sajtó rendelkezésére, nyugodtan lehet szó szerint idézni, hogy milyen kijelentéseket tett ott a magyar fél, ha gondolják, azért ezt szívesen megemlítem.

Ezek valóban arra utalnak, hogy az a nagyon konzekvens munka, amely az elmúlt másfél esztendőben, amióta én miniszter vagyok, - szinte két-három havonta találkoztam a román kollégámmal, és minden alkalommal kifejtettem a magyar fél aggodalmait ebben a dologban - hozott eredményeket, és nagyon határozott fellépéssel tudtuk elérni azt a helyzetet, ahol jelenleg vagyunk. Azt hiszem, hogy ez az uniós csatlakozási dokumentum is ezt a garanciarendszert erősíti meg. Nem hiszem, hogy Magyarország zsarolással bármit el tudna érni. Azt el tudhatja érni, hogy, ha tegyük fel, a zsarolás révén megakadályozná, vagy megvétózná Románia csatlakozását, hogy Romániában nem lesznek szigorú környezetvédelmi követelmények 2007-től. Vagy hadd mondjak még egy elemet a nagyon fontos elemek közül, hogy az uniós dokumentumban az is benne van, hogy a védzáradék össze van kapcsolva a környezetvédelmi fejezetben támasztott feltételek teljesítésével. Magyarán: ha Románia ezeket nem teljesíti, akkor a tagság időpontja is elhúzódhat, tehát nem a 2007 eleji, vagy a 2007-es csatlakozás várható. Ez egy nagyon komoly tételt jelent.

Hogy azért szó szerint is idézzek a jegyzőkönyvből: "A román fél tájékoztatta a magyar felet arról, hogy mostanáig nem érkezett kérelem e tervre vonatkozó környezetvédelmi létesítési engedély kibocsájtását illetően. A tervezett verespataki beruházással kapcsolatban magyar fél tudomásul vette román fél közlését. Azonban továbbra is aggodalmát fejezte ki az aranybányanyitás ügyében, és fenntartja korábbi álláspontját, miszerint nem támogatja a beruházás megvalósítását, és részt kíván venni a környezeti hatásvizsgálati eljárásban, valamint a két ország miniszterelnökei által kötött megállapodás alapján felállítandó közös bizottság munkájában. A beruházással kapcsolatos szakmai kérdésekkel az ad hoc bizottság részletesen foglalkozni fog." Ez az, ami Romániában a magyar pozíció volt.

ÚJSÁGÍRÓI KÉRDÉS: - Azt mondják, hogy a környezetvédelmi engedélyt már ki is adták, a művelési engedély még az, ami hiányzik.

PERSÁNYI MIKLÓS: - Nem így van.

****

LÁSZLÓ BOGLÁR: - A távhőszolgáltatás 640 ezer fogyasztójának jogait, illetve a szolgáltatók kötelezettségeit fogja konkrétabban definiálni és átláthatóbbá tenni az a törvénytervezet, amelyet ma megtárgyalt a kormány. Ennek értelmében fontos változás az, hogy a fogyasztóvédelmi panaszok kivizsgálása a korábbi önkormányzati területről, az ottani jegyzőktől átkerül a fogyasztóvédelem központi, illetve területi szervezeteihez. Ezzel sikerül egy olyan ellentmondást felszámolni, amely korábban jellemző volt, nevezetesen, hogy az önkormányzat azon kívül, hogy tulajdonosa is volt a távhőszolgáltatóknak, sok esetben ármeghatározója is volt, ugyanakkor a fogyasztói panaszok kivizsgálója is volt. A törvényjavaslat célja továbbá, hogy egyértelműsítse a díjfizetési szabályokat. Nevezetesen, hogy ne kerüljenek a továbbiakban fogyasztók olyan helyzetbe, hogy az egyik fogyasztó fizetési képtelensége vagy hajlandósága miatt az egy láncolatban lévő többi fogyasztó ne juthasson hozzá a szolgáltatáshoz. Élve a jogosítvánnyal és a lehetőséggel, jelzálogjogot fognak terhelni annak a fogyasztónak az ingatlanjára, aki nem fizet.

A törvényjavaslat még arról is rendelkezni kíván, hogy a szolgáltatói hőközpontok szűnjenek meg, és felhasználói hőközpontok jöjjenek létre. Ez a korábbi tagoltságot átszervezi: korábban több lakáshoz tartozott egy hőközpont és annak a mérése, most az egy lakás, egy fogyasztó tekintet érvényesül. Ennek a rendszernek az átszervezése azt igényli, hogy új mérőket telepítsenek a fogyasztókhoz. Ennek az árát a szolgáltatók fedezik.

****

BATIZ ANDRÁS: - Néhány szót a jövő évi nyugdíjakról. A kormány mai ülésén döntött arról, hogy 2005. január 1-jével 6,3 százalékkal emelkednek a nyugdíjak . Ez azt jelenti, hogy jövőre csaknem 4 százalékkal emelkedik a nyugdíjak vásárlóértéke, és ez csaknem fél százalékkal haladja meg az átlagkeresetek vásárlóértékének növekedését.

Egy prezentációval is készültünk, hadd kezdjem rögtön a 2004-es helyzettel. Idén is 6,3 százalékos volt a nyugdíjemelés januárban, ez 107 milliárd forintot jelent. Novemberben, tehát ebben a hónapban kifizetésre került az 54. heti nyugdíj, az 53. heti visszamenőleges korrekciója, az 1 százalékos kiegészítés visszamenőleges, valamint az özvegyi nyugdíjak 20 százalékos emelése is megtörtént, és ezt is kifizette a kormány. Ez összesen 76 milliárd forintot jelent. Idén így az egy főre eső átlagos nyugdíjtöbblet meghaladja a 66 500 forintot.
1991. óta azt a folyamatot lehetett megfigyelni, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke folyamatosan csökkent az átlagkeresetek vásárlóértékéhez képest. Idén lesz az első év, amikor növekedni fog, méghozzá várhatóan 2,5 százalékkal. Ez az év eleji több mint 6 százalékos emelésnek, az 1 százalékos kiegészítésnek, illetve a 54. heti nyugdíj kifizetésének köszönhető.

Most térjünk át 2005-re! A kormány számításai szerint jövőre 8 százalékkal nő a nettó átlagkereset, és 4,5 százalékos lesz az infláció. Az úgynevezett svájci indexálás segítségével ebből a két értékből ki lehet számítani a nyugdíjemelés mértékét, ami 6,25 százalék lett volna. A kormány azonban úgy döntött, hogy eleget téve a nyugdíjasszervezetek kérésének, 6,3 százalékban állapítja meg a jövő évi nyugdíjemelés mértékét.

Ha ezt részletesen nézzük meg: januárban a 6,3 százalékos emelés 117 milliárd forintot jelent. Aztán jövőre az 53. és az 54. heti nyugdíj mellett kifizetésre kerül az 55. heti is, ennek értelmében jövőre már a 13. havinak a 75 százalékát kifizeti az állam, májusban és novemberben, két részletben. Ez összesen 157 milliárd forintot, egy főre vetítve pedig több mint 57 ezer forintos nyugdíjtöbbletet jelent jövőre.

Itt lehet részletesen látni a nyugdíjak vásárlóerejének növekedését. A januári emelésnek köszönhetően 6,3 százalékkal nőnek a nyugdíjak. Az 55. heti nyugdíjkifizetés folyományaként pedig 2 százalékkal, az inflációt és az átlagkeresetet alapul véve 3,7 százalékkal növekszik 2005-ben a nyugdíjak vásárlóereje.

Kettő grafikont szeretnék a végén megmutatni. Az elsőn azt láthatják, hogy 2001-hez képest 2005-ben 26,3 százalékkal lesz magasabb a nyugdíjak vásárlóértéke. A második ábrán pedig azt a folyamatot szerettük volna ábrázolni, amiről az imént már beszéltem, méghozzá, hogy 1991 óta idén nő először a nyugdíjak az átlagkeresethez viszonyított vásárlóértéke, várhatóan 2,5 százalékkal.

****

LÁSZLÓ BOGLÁR: - És a távhőszolgáltatáshoz kapcsolódóan még annyit, hogy a gazdasági és közlekedési miniszter azt a feladatot kapta ma a kormánytól, hogy hosszú távra vonatkozóan készítsen olyan koncepciót, amely a távhőt igénybe vevő szolgáltatókra vonatkozóan nem hagyja olyan rettenetes árkülönbségben őket az egyéb hőszolgáltatással kapcsolatban, mint ami a jelenlegi helyzetet jellemzi. Elég nagy az olló, nem tűnik életszerűnek és reálisnak. Ennek az összehangolására kapott ma a gazdasági miniszter feladatot.

****

Illetve az egészségügyi miniszter azt a feladatot kapta, hogy a kórház-privatizációra vonatkozó népszavazást figyelembe véve, a potenciális igen döntés esetén vizsgálja meg, hogy az milyen hatással van a szférára, különös tekintettel a magánpraxisokra, a már magánkézben lévő kórházakra - megemlítendő az egyházi tulajdonban lévő kórházaknak a léte -, illetve azokra az egészségügyi szolgáltatásokra, amelyek már magánkézben vannak. Például művese tekintetében azért elég nagy mértékű szolgáltatás található magánkézben.

****

BATIZ ANDRÁS: - Múlt pénteken pusztító erejű vihar söpört végig Magyarországon. A kormány a mai ülésén úgy döntött, hogy a Belügyminisztérium négy, a viharban súlyosan érintett települést gyorssegélyben részesít . A települések: Kunhegyes, Barcs-Somogytarnóca, Orosháza és Tiszaalpár. Ugyanebben a sorrendben mondom a segély mértékét: Kunhegyes 10 millió forintot, Barcs-Somogytarnóca 5 millió forintot, a két utóbbi település pedig 8-8 millió forint gyorssegélyt kap. Tehát még egyszer, hogyha esetleg túl gyors lettem volna: Kunhegyes 10 millió forint, Barcs-Somogytarnóca 5 millió forint, Orosháza 8 és Tiszaalpár is 8 millió forintot kap. A kifizetések még a héten megkezdődnek. Boglár!

****

LÁSZLÓ BOGLÁR: - A pénzügyminiszter úr ma tájékoztatta a kormányt arról, hogy utasítást adott az APEH elnökének arra vonatkozóan, hogy életszerűbb legyen annak a korábbi utasításnak a kivitelezése, amely a közösségi adószámmal rendelkező vállalkozások áfa-visszaigénylését ellenőrizni hivatott. Ennek értelmében pusztán azért, mert valaki rendelkezik EU-s adószámmal, azért az ellenőrzés szigorítása nem feltétlenül indokolt, hiszen ez még nem jelenti azt, hogy feltétlenül volt Európai Unió felé vagy onnan lévő export-import tevékenysége. Ezeket a vállalkozásokat előresorolja az ellenőrzés és nyilvánvaló módon nem kell arra számítani, hogy olyan terjedelmű lesz a vizsgálat, mint más vállalkozások esetében, ahol azért az Európai Unióból érkező kontrolladatok megérkezése feltétlenül szükséges. Fölhívnám a figyelmet arra, hogy az egy elég jellegzetes tapasztalat volt a frissen csatlakozott országok körében - különösen Spanyolországra és Portugáliára igaz -, hogy a csatlakozás évében az áfa-visszaigénylések nem feltétlenül fedték a valóságot. Magyarország esetében azt tapasztaltuk, hogy 8 ezer áfát visszaigénylő felénél volt eltérés a bevallás, illetve az Európai Unióból érkező kontrolladatok között. Rugalmasság várható még az ellenőrzés terén a csúcsvállalkozások esetében, melyeknél likviditási gondot okozhat adott esetben az, hogyha az áfa-visszaigénylésükhöz nem jutnak gyorsan hozzá.

****

BATIZ ANDRÁS: - A kormány mai ülésén áttekintette az elmúlt napokban Ukrajnában történteket. A kormány aggodalommal figyeli az elmúlt napokban kialakult helyzetet, és fokozottan érzékeny a kárpátaljai területeken élő magyarok biztonságára. Mindeközben a magyar kormány osztja az Európai Unió aggodalmait a választások tisztaságával kapcsolatban. Azok a szervek és szervezetek, valamint ezek vezetői, akiknek feladata a határainkon túl, illetve a szomszédságunkban történő események értékelése, mint minden ilyen hír érkeztével, most is fokozott figyelemmel járnak el.

A kormány létfontosságúnak tartja, hogy a Kárpát-medencében és Közép-Európában semmi ne veszélyeztesse a térség biztonságát és stabilitását, és semmi olyan változást nem támogat, ami ezt idézheti elő.

****

LÁSZLÓ BOGLÁR: - Elmúlt heti felhatalmazásának tükrében a honvédelmi miniszter mandátumot kapott arra, hogy tárgyalásokat folytasson a NATO-val az Irakban létrehozandó kiképzőközpontot illető magyar feladatok szempontjából. A kormány rögzítette is azt, hogy milyen tárgyalási pontokhoz tartsa a honvédelmi miniszter magát: arról van szó, hogy kizárólag NATO-misszió jöhet szóba, tehát a korábbi szövetségesi szerepvállalás semmiféleképpen nem. A jelenleg kint lévő egység létszámánál lényegesen kisebb egység kiküldésére legyen lehetőség, illetve harci cselekményekben nem, csak a kiképzőközponthoz kötődő feladatok ellátásban vegyen részt az alakulat. Illetve a stacionális őrző-védő feladatnál többet ne kelljen vállalniuk a magyar katonáknak, valamint az önkéntes honvédségenbelül is érvényesítse a honvédelmi miniszter az önkéntesség szellemét, nevezetesen, hogy önkéntesen jelentkező katonák legyenek azok, akik az iraki misszióba kimennek.

****

Irak ügyében tisztázódtak azok az időpontok, amelyek a kivonást illetik . A parlamenti döntést követő napon, tehát november 16-án a honvédelmi miniszter tájékoztatta a szövetséges országokat a parlamenti döntésről. A szövetségesekkel kötött szerződés értelmében ez azt jelenti, hogy az egyhónapos felmondási idő december 16-án lejár. December 16-a az utolsó szolgálattételi nap, 17-étől megkezdődik a költözés, illetve a kivonás. Ez hétköznapi nyelven körülbelül annyit jelent, hogy karácsonyra akár a törzsállomány nagy része itthon is lehet. Ez egy olyan 200-220 főnyi ember. December 31-én pedig az utolsó katonát is kivonjuk Irakból.

****

ÚJSÁGÍRÓI KÉRDÉS: - Szó esett-e a kormányülésen a jövő évi gázáremelésről, annak mértékéről? Lesz-e gázáremelés, nem lesz gázáremelés?

LÁSZLÓ BOGLÁR: - Nem esett szó a kormányülésen a gázáremelésről. A gazdasági miniszter vizsgálja azt, hogy a jelenlegi koncepció, illetve a jelenlegi kompenzációs rendszer, az milyen módon változtatható, indokolt-e egyáltalán a változtatása, és ha igen, akkor az kiket és hogyan érintsen.

PINDROCH FERENC (Hír Televízió): - Lesz-e gázáremelés?

LÁSZLÓ BOGLÁR: - Nem volt ma a kormányülésen téma, hogy lesz-e gázáremelés vagy sem.

NAGY SZILVIA (Népszabadság): - A távhővel kapcsolatban szeretném a határidőket megkérdezni, hogy mikortól számíthatnak az érintettek arra, hogy egyéni mérőjük lesz?

És hogy tudom, hogy a szolgáltató fedezi, de azért számítani lehet arra, hogy át fogják később hárítani a felhasználókra. Hogy ezt megakadályozza-e ez a törvény?

LÁSZLÓ BOGLÁR: - A törvényjavaslat beterjesztését a szolgáltatókkal való egyeztetés megelőzte, és garantálták, hogy nem fogják áthárítani. Egyébként az ingyenes felszerelés, tehát a szolgáltató által vállalt felszerelés, az csak abban az esetben igaz, amikor az egy ház, egy fogyasztó elvet nézzük. Amikor lakásonkénti felszerelésről van szó, akkor azt már a fogyasztónak kell vállalnia.

CSÍK RITA (Népszava): - Még mindig a távhő. Két kérdésem lenne. Az egyik, hogy ez a törvénytervezet, amit a kormány most jóváhagyott, tartalmaz-e előírásokat arra nézvést, hogy milyen rendben válhatnak le a távhőszolgáltatás rendszeréről azok az egyéni fogyasztók, akik úgy döntenek, hogy saját maguk kívánják megoldani a fűtésüket, különös tekintettel arra, hogy itt többlakásos házakról van szó, ahol egy-egy lakás, egy-egy lakó ki szeretne szállni a rendszerből.

A másik kérdésem az lenne, hogy a szóvivő asszony úgy fogalmazott, hogy felhatalmazást kapott a nem tudom, melyik miniszter, azt hiszem, igen, a gazdasági miniszter, hogy készítsen hosszú távú koncepciót valamiféle árkülönbség kiegyenlítéséről. Hogyha megtudhatnák, hogy melyek azok a szolgáltatások, amikben ezek a bizonyos árkülönbségek vannak?

LÁSZLÓ BOGLÁR: - Távhőszolgáltatás és az egyéb fűtési szolgáltatások közötti különbségek.

CSÍK RITA (Népszava): - De ezek melyek?

LÁSZLÓ BOGLÁR: - A panelben lévő távhőszolgáltatás ára irracionálisan magas, mondjuk a fatüzelésű, fémtüzelésű, villamos energiával történő?

ÚJSÁGÍRÓI KÉRDÉS: - Nem is a legmagasabb.

LÁSZLÓ BOGLÁR: - ? úgy a környezetbarát, mint a kevésbé környezetkímélő fűtési technikákat.

Bocsánat, a Szilvi kérdésére nem válaszoltam: nincsenek határidők. Gyakorlatilag az önkormányzatok fogják majd ezeket az időpontokat kezelni.

CSÍK RITA (Népszava): - És a leválással kapcsolatos?

LÁSZLÓ BOGLÁR: - Leválással kapcsolatosan nem rendelkezik a törvény. Úgy kezeli a törvény, hogy a korábbi rendszer olyan értelemben tagozódik másképp, hogy egy ház az egy fogyasztó. Tehát az egyéni leválóra vonatkozóan nincs a törvényben semmilyen hivatkozás.

BÁNYÁSZ GERGŐ (TV2): - A nyugdíjemelés visszamenőleges, vagy csak január 1-jétől, és 6,3 százalék? Ha visszamenőleges, akkor meddig?

BATIZ ANDRÁS: - A jövő évre vonatkozó, az jövő évre számított, és jövő év január 1-jétől 6,3 százalékot jelent egész pontosan.

CZIRJÁK IMRE (Magyar Nemzet): - Irakkal kapcsolatban szeretnék kérdezni, hogy azt vizsgálta-e a kormány, hogy ez a legfeljebb őrző-védő feladatok ellátása, ez mennyivel veszélyesebb vagy veszélytelenebb, mint a jelenlegi, szállító feladat?

Illetve azt szeretném még kérdezni, hogy ez a kisebb, tehát a jelenleginél kisebb kontingens, az pontosan mit jelent: fele, negyede? 150 fős?

LÁSZLÓ BOGLÁR: - Reális ez a 150 fős szám, de tárgyalásokat folytat majd még a honvédelmi miniszter erre vonatkozóan is.

CZIRJÁK IMRE (Magyar Nemzet): - És még egy kiegészítő kérdésem ehhez, hogy a NATO mikor tárgyal arról, hogy ki milyen felajánlást tesz a misszióba?

LÁSZLÓ BOGLÁR: - A NATO hónapokkal később fog majd erről tárgyalni. Nem érezhető semmiféle sürgetés e tekintetben Magyarország felé, jövő júniusban áll föl ez a bizonyos központ. Nyilván ennek a realitásait nézi a NATO, tehát a júniust megelőző megfelelő pillanatban fogja színvallásra kérni a tagországokat. Nem vizsgálta a kormány egyébként annak a fokát, hogy ez veszélyesebb-e vagy sem. Többek között ez a honvédelmi miniszternek a dolga, aki majd a tárgyalások lefolytatásával nyilván megteszi a maga javaslatát. Az viszont egy fontos kérdés, hogy a NATO kimondott, ki nem mondott korábbi igényének nem kívánunk helyt adni, nevezetesen, hogy őrző-védő feladat legyen a maximum, ameddig elmegyünk a tárgyalásokban.

ÚJSÁGÍRÓI KÉRDÉS: - Két kérdésem lenne. Egyrészt az, hogy átutalta-e már a kormányzat azt a pénzt, amit a paralimpikonoknak szánt támogatásként, azt a bizonyos 70 százalékot? És ha igen, akkor miből fedezték ezt? Ez lenne az egyik kérdés.

A másik pedig az, hogy ez egy régi hír, de eddig még tudtommal nem lett megerősítve. Igaz-e az, hogy a Pénzügyminisztérium utasította az APEH vezetését, hogy akár a 45 napos határidő figyelembevétele nélkül tartsák vissza az ? áfa-visszatérítéseket, amiket ki kéne fizetni.

BATIZ ANDRÁS: - Október elején a kormány úgy döntött, hogy nem tesz különbséget olimpikonok és paralimpikonok között a díjazásban. Azóta, ez azt jelenti egész pontosan, hogy 20 paralimpikont és 56 edzőt, illetve nevelőedzőt részesít ugyanolyan mértékű jutalomban, mint az olimpikonok esetében. A nekik járó bruttó 356 millió 300 ezer forintot a Nemzeti Sporthivatal a mai napon átutalta számukra.

LÁSZLÓ BOGLÁR: - Nem igaz, hogy az APEH elnökét olyasmire utasította volna a pénzügyminiszter, amit említettél. Kizárólag arra utasította, hogy az ellenőrzést lefolytassa. Egyébként áfát visszautalni amúgy sem lehetne ellenőrzés nélkül, de legyen az figyelembe véve, hogy itt az európai uniós kontroll okmányok, illetve az áfa-visszaigénylési hajlandóság nem teljesen fedi egymást. Nem utasította semmi többre a pénzügyminiszter az APEH elnökét, a pénzügyminiszter úr azt vette figyelembe, hogy az egy tapasztalat a csatlakozó országokban, hogy az áfaelfolyás, legalábbis a csatlakozás évében, az elég nagy méreteket ölt.

ÚJSÁGÍRÓI KÉRDÉS: - Bocsánat! A kérdés második fele volt, hogy miből sikerült finanszírozni?

BATIZ ANDRÁS: - A költségvetésben rendelkezésre áll az a keret.

CSÍK RITA (Népszava): - Három nagyon rövid kérdésem lenne. Az első, hogy az átlagnyugdíjas esetében a januári 6,3 százalékos emelés, az forintban mennyi?

A második kérdés, hogy lehet-e bármi újabb részletet tudni miniszterelnök úr tervezett iraki látogatásáról? Tehát időpont, tartózkodás, egyebek.

A harmadik kérdésem pedig az lenne, hogy a kormány az igazságügy-minisztert hatalmazta fel a legutóbbi ülésén, tehát nem a main, hanem a korábbin a nemzetpolgárság fogalmának kidolgozására. Tárgyalt-e erről ma a kormány, és lehet-e róla bármit is tudni, hogy ki lesz a nemzetpolgár?

LÁSZLÓ BOGLÁR: - Tehát a nemzetpolgár kérdését illetően folyik még a munka, nem volt olyan kötelezettsége az igazságügy-miniszter úrnak, hogy mára előjöjjön a tervezetével. Én azt gondolnám, hogy a december 6-át tekintsük talán ennek a definiálásnak a számonkérési pillanataként.

A miniszterelnök úr tervezett iraki útjáról azért nem tudunk mi többet mondani, mert az elsősorban nem a magyar szándékon és a magyar hajlandóságon múlik, hanem nyilván azokon a biztonsági tényezőkön, amelyeket a szövetségesek tudnak majd nyújtani.

BATIZ ANDRÁS: - 6,3 százalék és ez 117 milliárd forintot jelent. Ez egy főre lebontva 3550 forintot jelent jövőre havonta, átlagosan.

CZIRJÁK IMRE (Magyar Nemzet): - Azt szeretném kérdezni, hogy igazak-e azok a hírek, hogy Magyarország az első félévben mindössze 36 millió eurót hívott le az európai uniós alapoktól? Illetve hogy most akkor nettó befizetők leszünk-e az év végén, vagy pedig sem?

LÁSZLÓ BOGLÁR: - Biztos, hogy nem leszünk nettó befizetők, sőt, ellenben a lehívás és a kihasználható pénz, az nem ugyanazt jelenti. Tehát a rendelkezésre tartás és a konkrét lehívás, az?

CZIRJÁK IMRE (Magyar Nemzet): - Én ezt nagyon jól tudom, azért kérdeztem meg azt, hogy mennyi pénzt hívtunk le, tehát mennyi pénz érkezett be effektíve idáig?

LÁSZLÓ BOGLÁR: - Megmondom neked később a konkrét számot.

JUHOS LÁSZLÓ (Reális Zöld Valóság): - Lehet tudni, hogy mi volt az emissziókereskedelemben ma a kormányülésen? Mire tette rá a pecsétet a kormány? Milyen elosztásra különböző ágazatok között? Ezt jó lenne, ha közzétennék.

BATIZ ANDRÁS: - A kormány elfogadta az ezzel kapcsolatos előterjesztést

Forrás: http://www.meh.hu/kormany/kormanyulesek/leirat/st20041126.html