Gyurcsány Ferenc levele a Máért tagjaihoz

Tisztelt Elnök Úr! /Elnök Asszony!

Egy hónappal ezelőtt felkértem a kormány illetékes minisztereit, hogy vizsgálják meg, milyen intézkedéseket tudunk tenni annak érdekében, hogy a határon túli magyarok Magyarországra utazása, illetve itt-tartózkodása egyszerűbb és méltányosabb igazgatási keretek között valósulhasson meg. Arra kértem továbbá kormányom tagjait, hogy tegyenek javaslatot a referendum nyomán felmerülő kérdések közjogi megoldására.

A javaslatok kidolgozásakor három szempontot kértem figyelembe venni.

A magyar államnak rendkívül összetett, de pontosan definiált kötelezettségei vannak állampolgáraival szemben, míg az a felelősség, amelyet a nemzet egészével szemben kell viselnie, bár jelentőségében nem különbözik az előzőtől, jellegében más, a jelenleg érvényes szabályozásban kevésbé kimunkált és kevésbé meghatározott. A magyar kormány határozottan úgy látja, hogy az állam kötelezettségeinek köre az állampolgáraival szemben, illetve felelőssége a magyar nemzettel kapcsolatban különböző tartalmú, és e kötelezettség- illetve felelősséghalmazt a jövőben is meg kívánja különböztetni egymástól. Megítélésünk szerint az állampolgárság aktív viszonyt feltételez az állam és polgára között. Ebben az aktív viszonyban kulcsszerepe van az országhatárokon belül megélt hétköznapoknak, az életvitelszerű itt-tartózkodásnak, az adófizetésnek, a közügyekben való részvételnek, a politikai jogok gyakorlásának, vagyis a jogok és kötelességek árnyalt egyensúlyának.

Az, hogy élünk a jogainkkal és teljesítjük az állammal szembeni kötelességeinket, nem szétválasztható, egymás nélkül nem értelmezhető fogalmak, így ebből fakad az a meggyőződésünk, hogy az állampolgárság nélkülözhetetlen feltétele a magyarországi életvitel, a letelepedés. A magyar állam legfontosabb célja az, hogy hozzásegítse, támogassa a határon túli magyarokat abban, hogy többes identitásukat a szülőföldjükön őrizhessék meg, együttműködésben azzal a politikai nemzettel, amelyben kisebbségben élnek. Mindeközben akadálytalan kapcsolatot tarthassanak fenn az anyaországgal, amelyhez nyelvükön, kultúrájukon, hagyományaikon keresztül kapcsolódnak.

Alapvetésünk tehát, hogy a szülőföldjükön maradó határon túli magyarok ne érezzenek belső, lelki határokat, amelyek választóvonalat húznak az érvényesülés és az identitás megélése közé, de ne akadályozzák őket a fizikai határok sem az anyaország és a szülőföld közti szabad átjárásban. Ha azonban arra az elhatározásra jutnak, hogy Magyarországon akarnak letelepedni, illetve megszerezni a magyar állampolgárságot, akkor az anyaország biztosítson számukra gyors, méltányos és egyszerű eljárást, amelynek keretében erre mindannyiuknak lehetősége nyílik.

A fentebb említett szempontok figyelembevételével elkészített javaslatok az alábbiakban összegezhetők.

1. Szülőföld Program - A Szülőföld Program megvalósításával és fokozatos bővítésével teremtünk esélyeket a határon túli magyarság számára arra, hogy minden tagja a szülőföldjén maradva őrizhesse meg többes identitását, legyen gyarapodó európai polgár, a hagyományait szabadon és büszkén ápoló magyar.

2. Nemzeti vízum - Nemzeti vízumot vezetünk be, amelynek segítségével mindazok, akik nyelvük, vagy kulturális, nemzeti identitásuk megőrzése, oktatásuk, illetve a családi kapcsolataik erősítése érdekében rendszeresen, illetve hosszabb időre Magyarországra kívánnak látogatni, ezt akadálytalanul megtehessék. A vízum ötéves időtartamra lenne érvényes.

3. Gyors és méltányos honosítás - Gyorsabbá, egyszerűbbé és méltányossá tesszük azokat az állampolgársági törvény szerint szükséges eljárásokat, amelyeket ma jogosan éreznek méltatlannak azok a határon túli magyarok, akik magyar állampolgárságot igényelnek. A jelenlegi idegenrendészeti, bevándorlási szabályozás és intézményrendszer teljes felülvizsgálatát megkezdtük, az átalakításra 2005. március 31-ig átfogó javaslatot dolgozunk ki.

4. Integráció és autonómia - Nemzetközi tárgyalásainkon, két- és többoldalú kapcsolatainkban támogatjuk a határon túl élő magyar közösségeket autonómia-törekvéseik megvalósításában.

5. Alkotmányosan rendezett jogállás a határon túli magyaroknak - Megfogalmazzuk és alkotmányos keretek közé illesztjük a "határon túli magyar" közjogi státuszát. A közjogi tartalommal rendelkező határon túli magyar jogállás megszerzésének feltétele, hogy a kérelmező magyarnak vallja magát. Tárgyalásokat kezdeményezünk a közélet szereplőivel, a szakmai, a tudományos körök képviselőivel, a határon túli magyar szervezetekkel, a szomszédos országok kormányaival és az európai unió intézményeivel, annak érdekében, hogy a határon túli magyarok olyan útlevelet kapjanak, amely Magyarországra - és szándékaink szerint az Európai Unió többi tagországába - érvényes. Az ilyen útlevéllel rendelkező határon túli magyarok honosítása a jövőben gyorsabban, kedvezményes eljárás keretében történik meg.

Tisztelt Elnök Úr! /Elnök Asszony!

Egy hónappal ezelőtt újra bebizonyosodott, hogy a 15 milliós magyar nemzet érdekében csak együtt, összefogással, és nem egymás ellenében tudunk tenni. A tárgyalásnak, az egymással való szótértésnek nincs alternatívája. A kormány ezért egyeztetni kívánja javaslatát a parlamenti pártokkal és a határon túli magyar politikai szervezetekkel.

Tisztelettel kérem Önt, hogy nevezze meg képviselőjét, aki részt vesz majd a további egyeztetések folyamatában.

Budapest, 2005. január 6.

Együttműködésében bízva, üdvözlettel:

Gyurcsány Ferenc