Riba
István
Viták a kettős állampolgárságról
Ötletrohamok
Semmi jele annak, hogy a parlament két legnagyobb pártja
megegyezésre törekedne a kettős állampolgárságról szóló
népszavazás ügyében. Tetteik-nyilatkozataik azt mutatják,
sokkal inkább a belpolitikai tét mozgatja a pártok vezetőit,
semmint a megoldás keresése.
Eredménytelenül zárult a parlamenti pártok keddi találkozója:
nem sikerült közös nyilatkozatot aláírni arról, hogy
mozgósítsák a választópolgárokat a december 5-ei referendumon
való részvételre. Az MDF által készített nyilatkozattervezetben
volt ugyanis egy olyan bekezdés, amelyet a Fidesz-MPSZ-t
képviselő Németh Zsolt mint feleslegeset elutasított,
ugyanakkor a legnagyobb ellenzéki párt szerette volna
belefoglalni a nyilatkozatba, hogy a parlamenti pártok
a kettős állampolgárság ügyében igen szavazatra buzdítják
a szavazókat. Ez viszont nyilvánvalóan nem felelt meg
a kormánypártoknak, így a politikusok eredmény nélkül
széledtek szét.
A határon túli magyarok vezetői egyre kétségbeesettebben
figyelik a magyarországi pártok belpolitikai indíttatású
csatározását. A parlament külügyi bizottságának keddi
ülésén Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja
(MKP) elnöke kifejtette: már nem kellene azon vitatkozni,
melyik pártnak mi volt a véleménye az elmúlt években
a kettős állampolgárságról, s a népszavazási kezdeményezéssel
sem kellene annyit foglalkozni. "Nem repestünk
az örömtől, hogy népszavazás lesz, de lesz, s így vagy
úgy, de dönteniük kell a magyar pártoknak és választópolgároknak"
- magyarázta Bugár, hogy szerintük miért van új helyzet
a népszavazási kezdeményezés jóváhagyása óta. Bugár
szerint egyébként jelentősebb elvándorlás már nem várható
a határon túli területekről, ám félő, hogy az esetleges
"népszavazási nem felgyorsítja az asszimilációt".
Az Országgyűlés szeptemberi jóváhagyó döntése után
jó két hónapjuk volt a pártoknak arra, hogy közös megoldást
találjanak a problémára, ám egyik részről sem kezdeményezték
a megbeszélések megkezdését. Az MSZP a kormányváltással
és a pártkongresszussal volt elfoglalva, a Fidesz-MPSZ
pedig inkább arra koncentrált, mi várható az új felállású
kormánytól és szocialista pártvezetéstől. Az ellenzéki
párt azért valamivel könnyebb helyzetben volt, hiszen
már korábban eldőlt a párton belül az a vita, hogy támogassák-e
a kettős állampolgárságot avagy sem, miután Orbán Viktor
aláírta a népszavazást kezdeményező ívet. A szocialistáknak
azonban a nagy átalakulások idején, úgy látszik, nem
volt idejük e kérdéssel foglalkozni, így sokáig azt
sem lehetett tudni, van-e határozott álláspontjuk a
kettős állampolgárság ügyében (HVG, 2004. november 20.).
Amellett, hogy a szocialisták most egyértelműen a nem
mellett kampányolnak, kellett valami pozitívat is mondaniuk
a határon túliaknak, ezért két új programot is meghirdettek
számukra: a Szülőföld Alapot és a Partner hitelprogramot.
Az alapba - amelyről a törvényjavaslatot múlt pénteken
benyújtották, s hétfőn este öt MDF-es törvényhozón kívül
mindenki támogatta sürgős tárgyalását - a kormány a
kitűzött célokhoz képest nem nagy összeget, egymilliárd
forintot ígér 2005-re. A sietséget mutatja, hogy ez
az összeg nem szerepel a jövő évi költségvetési törvény
parlament előtt lévő tervezetében, sőt a szocialisták
kifutottak abból az időből is, amikor módosító indítványokat
lehetett beadni a büdzsé törvényjavaslatához.
Az alapról szóló törvénytervezet kapcsán Bugár kedden
nehezményezte, hogy - bár róluk és nekik szól - a kormány
nem konzultált velük, mielőtt elkészítette a javaslatot.
Hiányolta, hogy a törvénytervezetben egyetlen szó sincs
az emlegetett 1 milliárdról, az csak kormányígéret:
a szöveg szerint a kabinet felhatalmazást kap, hogy
átcsoportosítson a (még el nem fogadott) 2005-ös költségvetési
törvényben a határon túli magyarok támogatására szolgáló
előirányzatokból az alap javára. "Ha ez megvalósul,
az az eddigi támogatási rendszer szétverését jelenti"
- fogalmazta meg félelmeit Bugár. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki
Hivatal politikai államtitkára a HVG kérdésére azt válaszolta,
hogy az egymilliárdos összeget majd úgynevezett kapcsolódó
módosító indítvánnyal "viszik be" a jövő évi
költségvetésbe.
A tervezet számos olyan célt megfogalmaz, amire ezt
az összeget el lehet költeni, ám ezekhez egyenként is
kevés lenne az 1 milliárd forint. Pályázhatnak majd
erre a pénzre magánszemélyek oktatási célból, illetve
- rászorultsági alapon - szociális juttatásokért; továbbá
oktatási, tudományos intézmények, egyházi, szociális,
egészségügyi szervezetek, települési önkormányzatok
és gazdasági társaságok is. Jövőre azonban ők valószínűleg
semmit sem látnak az egymilliárdból. A múlt szerdai
kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott: ezt az összeget
a határon túli magyarok tájékoztatására fordítják majd,
azaz arra, hogy tudassák velük, milyen lehetőségeket
kínál nekik az anyaország. Kérdés persze, hogyan lehet
ezt a célt összhangba hozni a törvénytervezet szövegével,
amely semmi ilyesmit nem enged. Arról nem is beszélve,
hogy egyik paragrafusa szerint az alap költségvetéséből
500 milliót át kell majd csoportosítani a Külügyminisztériumhoz
a határon túli támogatások céljára.
Az alapot egy 15 tagú tanács irányítaná, s ennek hét
tagját a külügyminiszter saját hatáskörben bízná meg,
míg az elnököt és a többi tagot a miniszterelnök nevezné
ki, miután konzultált a határon túli magyarok szervezeteivel.
Az egyedi támogatási döntésekről szakkollégiumok határoznának.
A kassza igazi feltöltésére 2006-tól lehet számítani,
feltéve, hogy cégek és magánszemélyek hajlandóságot
éreznek ebbe pénzt tenni, ugyanis az állam 2006-tól
ugyanannyit utal majd át, mint amennyi az előző évben
az önkéntes adományozóktól összegyűlt (a tervek szerint
a személyi jövedelemadó 1 százalékát is fel lehet majd
ajánlani az alapnak). A mintegy 20 milliárd forintos
Partner hitelprogramról még kevesebbet lehet tudni.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium foglalkozik
az üggyel a pénzt minden valószínűség szerint a Magyar
Fejlesztési Bank Rt. biztosítja majd, s gazdaságfejlesztésre,
munkahelyteremtésre lehetne támogatást kapni.
Forrás: HVG
ON-LINE
|
