Mihály
László
Első forduló
Az akkor már egy ideje lebegtetett kettős, illetve
a külhoni állampolgárság létrehozására megálmodott,
a határon túli magyarok jogállásáról rendelkező státustörvény
helyett a Magyar Állandó Értekezlet javaslatára 1999-ben
indult meg a kedvezménytörvény előkészítése (törvény
a szomszédos államokban élő magyarokról). Az alapvető
célkitűzés az volt, hogy "a határon túli magyarság
megőrizze nyelvét, kultúráját és nemzeti önazonosságát".
Ehhez tervezték kedvezmények nyújtását az oktatás, a
tudományos és kulturális élet, az egészségügy és a társadalombiztosítás
területén. A három hónapos munkavállalási engedély megadását
nem kötötték volna a munkaerő-piaci helyzet vizsgálatához,
az utazási, diákigazolványhoz kapcsolódó kedvezményeket
és a határon túli gazdálkodószervezeteket is támogatták
volna. A nemzetiség igazolására (a magyar nyelv ismeretén
kívül) ún. ajánlásokat kiállító szervezetek kaptak megbízást.
A törvényt 2001 nyarán fogadta el az Országgyűlés,
azt egyedül az SZDSZ nem szavazta meg. Ukrajna, Szerbia-Montenegró,
Horvátország és Szlovénia nem talált benne különösebb
kivetnivalót, de Románia és később Szlovákia hallani
sem akart róla. A román kormány a Velencei Bizottsághoz,
az Európai Tanács szakértőkből álló konzultatív testületéhez
fordult a kedvezménytörvény véleményezését kérve, de
a grémium végül az európai gyakorlat áttekintésével
általános érvényű állásfoglalást adott ki.
A testület megállapította, hogy nem kormányzati szerv
az anyaállam javára közigazgatási funkciót nem láthat
el, a kedvezmények igénybevételére jogosító igazolvány
nem lehet személyazonosító irat, és nem fejezhet ki
politikai kapcsolatot birtokosa és a kibocsátó állam
között. A bizottság úgy vélte, hogy az etnikai különbség
a megkülönböztetés indoka lehet, de csak kulturális
és oktatási területen, az anyaország kultúrájához kapcsolódóan;
egyéb területeken erre csak kivételes esetekben lehet
mód, akkor is a kapcsolattartás céljából, az adott állam
beleegyezésével.
A bizottság (elméletileg nem kötelező) állásfoglalását
követő hosszú viták, fenyegetőzések után a törvény végrehajtására
létrejött az Orbán-Nastase egyetértési nyilatkozat ("paktum"),
mely már több konkrét rendelkezés kiiktatását tartalmazta.
A kedvezménytörvényt végül a Medgyessy-kormány módosította.
A törvény preambulumában "az egységes magyar nemzethez
tartozás" megfogalmazást a "magyar kulturális
örökséghez való kötődés" kifejezés váltotta fel.
A módosított szöveg különbséget tesz oktatási és kulturális,
továbbá az egyéb célú kedvezmények tekintetében. A változás
után a jogszabály elválasztja egymástól a Magyarországon
nyújtott kedvezményeket és támogatásokat a szomszédos
államokban biztosított támogatásoktól. A diákkedvezményeket
és a magyar nyelv és irodalom, történelem és művelődéstörténet
tárgyban oktatókra vonatkozó pedagóguskedvezményeket
a szomszédos államokban élő nem magyar nemzetiségűekre
is kiterjesztik. Az ajánló szervezetek tevékenységét
megszüntetik, a diplomáciai és konzuli képviselethez
lehet benyújtani a magyarigazolvány iránti kérelmet.
A munkavállalásnál a módosított törvény szerint csak
nemzetközi szerződés alapján lehet az általános, a külföldiek
magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó
szabályoktól eltérni.
A Fidesz úgy reagált, hogy a kormány túllihegte a Velencei
Bizottság ajánlásában és a magyar-román megállapodásban
foglaltakat. Nehezményezték, hogy a módosítás még a
hazai kedvezményekre vonatkozóan is korlátozásokat vezetett
be, így például az utazási támogatást csak oktatási
és kulturális célokra lehet igénybe venni. A támogatásokat
a többségi nemzethez tartozók is megkaphatják, míg a
kisebbséghez tartozó, szakterületeken tanulók nem. Azonkívül
nem lehet elvitatni az ottani magyarok nemzetiségi hovatartozását,
az erre utaló kitétel nem kerülhetne ki a preambulumból.
A magyarigazolvány kiüresedett - mondta az ellenzéki
párt.
Moldovaiak román állampolgársága
Romániában egyelőre sem a román nyelvű sajtó, sem a
román pártok nem tartották fontosnak odafigyelni a magyarországi
népszavazásra. Ez egyrészt annak tudható be, hogy a
fokozatosan durvuló romániai választási kampány minden
figyelmüket elvonja, másrészt beigazolódni látszik egyes
elemzők azon véleménye, miszerint Bukarest nem akar
állást foglalni a magyar állampolgárság ügyében mindaddig,
amíg a népszavazás eredménye nem ismert. A román külügyminisztérium
például közel két hete halogatja az Erdélyi Riport című
hetilap által kért hivatalos állásfoglalás kibocsátását.
Fokozott óvatosságuk nem alaptalan, Románia ugyanis
már 1991-ben felkínálta a határon túli románok számára
a román állampolgárság megadását.
Az akkori törvény értelmében egy külföldi állampolgárnak
a visszahonosításhoz elegendő volt igazolnia román származását.
Kettős állampolgárként ők azonban - egészen a tavalyi
alkotmánymódosításig - nem rendelkezhettek a határon
belüli románokat megillető valamennyi joggal: nem indulhattak
romániai választásokon, és nem lehettek köztisztviselők.
A moldovai románok ezzel szemben kivételezettek: ők
bármely romániai megyei rendőrparancsnokságon, de a
chisinaui nagykövetség konzuli osztályán is elnyerhetik
a román állampolgárságot. (A kivételezettség érthető,
Romániának ugyanis még mindig fájó seb, hogy Moldovát
1940-ben a Molotov-Ribbentrop-paktum értelmében kénytelen
volt átengedni a Szovjetuniónak. Moldova a Szovjetunió
megszűnése után az önálló állami létet választotta.)
Ha kérésükre pozitív választ kapnak, hat hónap áll rendelkezésükre
ahhoz, hogy a román hivatalban letegyék az állampolgári
esküt, mely így hangzik: "Esküszöm, hogy hazámnak
és a román népnek elkötelezettje leszek, védem a nemzeti
jogokat és érdekeket, tiszteletben tartom az alkotmányt
és Románia törvényeit."
Az elmúlt években nem jelentek meg hivatalos adatok
a román állampolgárságot szerzett moldovaiakról. A korábbi
titkolózás minden bizonnyal azzal állt összefüggésben,
hogy tavaly júniusig a moldovai alkotmány tiltotta a
többes állampolgárságot. A tiltás ellenben nem szorította
vissza a Prut folyón túliak román állampolgárság iránti
igényét: tavaly, még a tilalom idején, négy hónap alatt
18 ezer kérvényt iktatott a bukaresti Román Állampolgársági
Hivatal. Becslések szerint ötszázezer és egymillió közötti
a kettős állampolgárságú moldovaiak száma. Ezek egy
része főleg dolgozni és bevásárolni kel át a Pruton.
Egy tavalyi közvélemény-kutatást feldolgozó tanulmány
szerint a Romániában tartózkodó moldovaiak jelentős
hányada diák, akik 38 százaléka tanulmányai befejeztével
nem tér vissza hazájába. A román tanügyi minisztérium
nemzetközi kapcsolatokért felelős osztályának a közleménye
szerint itt maradásuk a jól képzett fiatalok végleges
áttelepülését segíti elő, és a romániai munkaerőpiacon
is növeli a feszültségeket.
Forrás: Magyar Narancs, 2004.
november 25.
|