Mihály László

Első forduló

Az akkor már egy ideje lebegtetett kettős, illetve a külhoni állampolgárság létrehozására megálmodott, a határon túli magyarok jogállásáról rendelkező státustörvény helyett a Magyar Állandó Értekezlet javaslatára 1999-ben indult meg a kedvezménytörvény előkészítése (törvény a szomszédos államokban élő magyarokról). Az alapvető célkitűzés az volt, hogy "a határon túli magyarság megőrizze nyelvét, kultúráját és nemzeti önazonosságát". Ehhez tervezték kedvezmények nyújtását az oktatás, a tudományos és kulturális élet, az egészségügy és a társadalombiztosítás területén. A három hónapos munkavállalási engedély megadását nem kötötték volna a munkaerő-piaci helyzet vizsgálatához, az utazási, diákigazolványhoz kapcsolódó kedvezményeket és a határon túli gazdálkodószervezeteket is támogatták volna. A nemzetiség igazolására (a magyar nyelv ismeretén kívül) ún. ajánlásokat kiállító szervezetek kaptak megbízást.

A törvényt 2001 nyarán fogadta el az Országgyűlés, azt egyedül az SZDSZ nem szavazta meg. Ukrajna, Szerbia-Montenegró, Horvátország és Szlovénia nem talált benne különösebb kivetnivalót, de Románia és később Szlovákia hallani sem akart róla. A román kormány a Velencei Bizottsághoz, az Európai Tanács szakértőkből álló konzultatív testületéhez fordult a kedvezménytörvény véleményezését kérve, de a grémium végül az európai gyakorlat áttekintésével általános érvényű állásfoglalást adott ki.

A testület megállapította, hogy nem kormányzati szerv az anyaállam javára közigazgatási funkciót nem láthat el, a kedvezmények igénybevételére jogosító igazolvány nem lehet személyazonosító irat, és nem fejezhet ki politikai kapcsolatot birtokosa és a kibocsátó állam között. A bizottság úgy vélte, hogy az etnikai különbség a megkülönböztetés indoka lehet, de csak kulturális és oktatási területen, az anyaország kultúrájához kapcsolódóan; egyéb területeken erre csak kivételes esetekben lehet mód, akkor is a kapcsolattartás céljából, az adott állam beleegyezésével.

A bizottság (elméletileg nem kötelező) állásfoglalását követő hosszú viták, fenyegetőzések után a törvény végrehajtására létrejött az Orbán-Nastase egyetértési nyilatkozat ("paktum"), mely már több konkrét rendelkezés kiiktatását tartalmazta. A kedvezménytörvényt végül a Medgyessy-kormány módosította. A törvény preambulumában "az egységes magyar nemzethez tartozás" megfogalmazást a "magyar kulturális örökséghez való kötődés" kifejezés váltotta fel. A módosított szöveg különbséget tesz oktatási és kulturális, továbbá az egyéb célú kedvezmények tekintetében. A változás után a jogszabály elválasztja egymástól a Magyarországon nyújtott kedvezményeket és támogatásokat a szomszédos államokban biztosított támogatásoktól. A diákkedvezményeket és a magyar nyelv és irodalom, történelem és művelődéstörténet tárgyban oktatókra vonatkozó pedagóguskedvezményeket a szomszédos államokban élő nem magyar nemzetiségűekre is kiterjesztik. Az ajánló szervezetek tevékenységét megszüntetik, a diplomáciai és konzuli képviselethez lehet benyújtani a magyarigazolvány iránti kérelmet. A munkavállalásnál a módosított törvény szerint csak nemzetközi szerződés alapján lehet az általános, a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó szabályoktól eltérni.

A Fidesz úgy reagált, hogy a kormány túllihegte a Velencei Bizottság ajánlásában és a magyar-román megállapodásban foglaltakat. Nehezményezték, hogy a módosítás még a hazai kedvezményekre vonatkozóan is korlátozásokat vezetett be, így például az utazási támogatást csak oktatási és kulturális célokra lehet igénybe venni. A támogatásokat a többségi nemzethez tartozók is megkaphatják, míg a kisebbséghez tartozó, szakterületeken tanulók nem. Azonkívül nem lehet elvitatni az ottani magyarok nemzetiségi hovatartozását, az erre utaló kitétel nem kerülhetne ki a preambulumból. A magyarigazolvány kiüresedett - mondta az ellenzéki párt.

Moldovaiak román állampolgársága

Romániában egyelőre sem a román nyelvű sajtó, sem a román pártok nem tartották fontosnak odafigyelni a magyarországi népszavazásra. Ez egyrészt annak tudható be, hogy a fokozatosan durvuló romániai választási kampány minden figyelmüket elvonja, másrészt beigazolódni látszik egyes elemzők azon véleménye, miszerint Bukarest nem akar állást foglalni a magyar állampolgárság ügyében mindaddig, amíg a népszavazás eredménye nem ismert. A román külügyminisztérium például közel két hete halogatja az Erdélyi Riport című hetilap által kért hivatalos állásfoglalás kibocsátását. Fokozott óvatosságuk nem alaptalan, Románia ugyanis már 1991-ben felkínálta a határon túli románok számára a román állampolgárság megadását.

Az akkori törvény értelmében egy külföldi állampolgárnak a visszahonosításhoz elegendő volt igazolnia román származását. Kettős állampolgárként ők azonban - egészen a tavalyi alkotmánymódosításig - nem rendelkezhettek a határon belüli románokat megillető valamennyi joggal: nem indulhattak romániai választásokon, és nem lehettek köztisztviselők.

A moldovai románok ezzel szemben kivételezettek: ők bármely romániai megyei rendőrparancsnokságon, de a chisinaui nagykövetség konzuli osztályán is elnyerhetik a román állampolgárságot. (A kivételezettség érthető, Romániának ugyanis még mindig fájó seb, hogy Moldovát 1940-ben a Molotov-Ribbentrop-paktum értelmében kénytelen volt átengedni a Szovjetuniónak. Moldova a Szovjetunió megszűnése után az önálló állami létet választotta.) Ha kérésükre pozitív választ kapnak, hat hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a román hivatalban letegyék az állampolgári esküt, mely így hangzik: "Esküszöm, hogy hazámnak és a román népnek elkötelezettje leszek, védem a nemzeti jogokat és érdekeket, tiszteletben tartom az alkotmányt és Románia törvényeit."

Az elmúlt években nem jelentek meg hivatalos adatok a román állampolgárságot szerzett moldovaiakról. A korábbi titkolózás minden bizonnyal azzal állt összefüggésben, hogy tavaly júniusig a moldovai alkotmány tiltotta a többes állampolgárságot. A tiltás ellenben nem szorította vissza a Prut folyón túliak román állampolgárság iránti igényét: tavaly, még a tilalom idején, négy hónap alatt 18 ezer kérvényt iktatott a bukaresti Román Állampolgársági Hivatal. Becslések szerint ötszázezer és egymillió közötti a kettős állampolgárságú moldovaiak száma. Ezek egy része főleg dolgozni és bevásárolni kel át a Pruton. Egy tavalyi közvélemény-kutatást feldolgozó tanulmány szerint a Romániában tartózkodó moldovaiak jelentős hányada diák, akik 38 százaléka tanulmányai befejeztével nem tér vissza hazájába. A román tanügyi minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős osztályának a közleménye szerint itt maradásuk a jól képzett fiatalok végleges áttelepülését segíti elő, és a romániai munkaerőpiacon is növeli a feszültségeket.

Forrás: Magyar Narancs, 2004. november 25.