Rostás Szabolcs

Năstase az állampolgárság ellen

Bukarest ellenlépéseket tervez a "19. századi" intézménnyel szemben

Hevesen kitámadta a kettős állampolgárság intézményét tegnap Adrian Năstase. A kormánypárt elnöke és államfőjelöltje gyulafehérvári látogatásán azzal fenyegetőzött: Bukarest, akárcsak a státustörvény esetében, a Velencei Bizottsághoz fordul, és durva ellenlépéseket tesz bármilyen kísérlet ellen, amely etnikai alapon részesítené kettős állampolgárságban a romániai magyarokat. "Nekünk nem tetszik, ha a Fidesz vagy bármely magyarországi párt Románia területén játszadozik. Ha választósdit akarnak játszani, tegyék, de egyetlen román állampolgárt se keverjenek bele, nemzetiségtől függetlenül" - válaszolta újságírói kérdésre meglehetősen ingerülten a miniszterelnök.

Năstase szerint Orbán Viktor csupán a Fidesz népszerűségének növelése érdekében, a 2006-os magyarországi választásokra való tekintettel támogatja a vasárnapi népszavazást. "Roppant furcsa Orbán Viktor álláspontja, ráadásul a nemzetközi jog szempontjából semmiféle alapja nincs. Ez a kérdés inkább a 19. századhoz áll közel" - hangoztatta Năstase, arra a kétoldalú megállapodásra hivatkozva, amelyre támaszkodva Mircea Geoană külügyminiszter is kifejezte aggályait a kettős állampolgársággal kapcsolatban.

A román tárcavezető a magyar kollégájához még a parlamenti választások előtt írt levelében úgy vélekedik: az erdélyi magyarok csak akkor igényelhetik a magyar állampolgárságot, ha lemondanak román állampolgárságukról. Geoană szerint a kettős állampolgársággal kapcsolatban tervezett magyar lépés bizonyos kétoldalú és nemzetközi dokumentumokban megfogalmazott kötelezettségekkel ellentétes. A Népszabadság tegnapi számában ismertetett megkeresésben a román tárcavezető egy 1980-ban kötött román-magyar megállapodásra hivatkozik, amely szerint a felek nem ismerik el a kettős állampolgárság intézményét. Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter ellenben tegnap közölte: a román partnere által említett megállapodást Magyarország 1990-ben hatályon kívül helyezte, az erről hozott döntést törvényben kihirdette, sőt erről annak idején tájékoztatta Bukarestet is.

Mint azt Somogyi ismertette, Geoană a neki írt levelében nem tett említést a kettős állampolgárság romániai szabályozásáról. Márpedig Románia 1991 óta törvényben biztosítja a román állampolgárság megszerzését a határon túli románok számára, sőt a tavaly ősszel elfogadott alkotmánymódosítás azt is lehetővé teszi, hogy kettős állampolgárok is betölthessenek felelős állami posztokat Romániában. Az 1991-ben született 21. számú állampolgársági törvény alapján például - a bukaresti belügyminisztérium tavalyi adatai szerint - közel százezer moldovai állampolgár kapott román állampolgárságot, miközben a chişinăui alkotmány sokáig tiltotta a kettős állampolgárságot.

A Fidesz szerint a külügyminiszter levele nem más, mint "a román szocialisták kampánytámogatása a magyar elvtársaknak". Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a román külügyminiszter levelét Magyarország belügyeibe történő nyílt beavatkozásnak tekinti, amit a magyar kormánynak szerinte vissza kell utasítania.

Székely Ervin RMDSZ-es parlamenti képviselő lapunknak elmondta, csodálkozna rajta, ha Bukarest betiltaná a kettős állampolgárság bevezetését. "Románia nem mérhet kettős mércével, hiszen moldovai honfitársai ezreinek adott állampolgárságot, akiket elvileg most meg kellene fosztania ettől" - nyilatkozta a parlament jogi bizottságának tagja. Markó Béla RMDSZ-elnök ugyancsak leszögezte: semmilyen román törvény nincs, ami kizárná, hogy kettős állampolgárságot kapjanak az Erdélyben élő magyarok. "A korábbi magyar-román egyezmény már nincs érvényben. Az RMDSZ megakadályozza, hogy bárki ilyen korlátozással éljen" - nyilatkozta Markó Béla.

Mint ismeretes, Traian Băsescu, a D. A. Szövetség második fordulós államfőjelöltje a Krónikának adott múlt heti interjúban leszögezte: nincs kifogása a kettős állampolgárság ellen.

Varga Attila: vérségi alapon senki sem fosztható meg az állampolgárságtól

Az 1991-ben született 21. számú állampolgársági törvény értelmében két esetben veszítheti el valaki állampolgárságát: ha egyéni döntése alapján lemond róla, vagy ha az állam megfosztja attól. Romániában az állam csak kivételes esetekben foszthat meg állampolgárságától valakit, például ha törvénytelen úton szerezte meg az állampolgárságot, vagy ha államellenes cselekedetet hajtott végre. Varga Attila alkotmányjogász, az RMDSZ parlamenti képviselője kérdésünkre elmondta: az állampolgárság elveszítése teljes hatású, ennek megfelelően az illető személy nem rendelkezik többé az állampolgársághoz köthető jogosítványokkal. Nem indulhat a parlamenti, helyhatósági és államelnök-választáson, nem élhet szavazati jogával, továbbá elveszíti társadalom- és egészségügyi biztosítását, romániai nyugdíját, egyszóval mindent, ami állampolgári státusából fakad. Varga közölte: a ius sangvinis, vagyis a vérségi elv alapján szerzett állampolgárságától elvileg egyetlen román állampolgár sem fosztható meg.

Forrás: Krónika, 2004. december 2.