Brenner János és Szűcs László

Megalakult a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma
Szabadka után

Kasza Józsefnek, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének kezdeményezésére - a Máért határon túli szervezeteinek, a nyugati magyarság és a tengerentúli magyarság képviselőinek részvételével - a Szabadkai Kezdeményezés nevet viselő összejövetelen megalakult a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma. A tanácskozással egyidejűleg Gyurcsány Ferenc kormányfő közzétette ötpontos javaslatcsomagját a határon túliak támogatására. Brenner János és Szűcs László összefoglalója.

Mintegy harmincan vettek részt a kétnapos nemzetközi megbeszélésen: a Kárpát-medencei magyarság legitim szervezeteinek képviselői szinte hiánytalanul megjelentek. Szabadkára várták Markó Bélát, az RMDSZ elnökét is, ám kormányteendői miatt nem érkezett meg. A megbeszélések homlokterében a kettős állampolgárság állt, ezenkívül az a három pilléren alapuló nemzetstratégia, melyet a VMSZ kínált fel tárgyalási alapul. Mint többen elmondták, a szabadkai összejövetel nem mini-Máért volt, hiszen a Máért-tagok 80 százaléka jelen volt. S ellen-Máért sem, hanem "egy érett politikai nemzedék összefogása, amely sorsának irányítását saját kezébe kívánja venni". Az érintettek a közös álláspontok kialakítása legfontosabb színterének továbbra is a Magyar Állandó Értekezletet tekintik, újabb összehívását áprilisra javasolják.

A tanácskozás idején értesültek Gyurcsány Ferenc miniszterelnök öt pontba szedett javaslatairól. Ám ezekkel érdemben nem foglalkoztak, mert úgy ítélték meg, nincs megfelelő információjuk, ugyanakkor kiemelték: a kettős állampolgárságot semmilyen kedvezmény nem helyettesítheti. Levelet fogalmaztak meg Mádl Ferenc köztársasági elnöknek és Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének, s abban kérik, járjanak közben, hogy a magyar parlament hozzon törvényt a határon kívüli magyarok kedvezményes állampolgársághoz jutásáról, módosítva a meglévő állampolgársági törvényt.

Nem az egyetlen pillér

A kettős állampolgárság ügyében 2004. december 5-én sikertelen népszavazást rendeztek Magyarországon. Sokakat megdöbbentett az anyaország választóinak érdektelensége: mindössze 37 százalékuk adta le voksát. Az se vigasztalt senkit, hogy valamivel több volt az igenek száma. Kasza József, a VMSZ elnöke, aki felelőtlenségnek nevezte a népszavazás ilyetén való kierőszakolását, már december első felében kilátásba helyezte a határon túli magyar politikai szervezetek tanácskozásának öszszehívását, hogy az véleményt nyilvánítson és állást foglaljon a kettős állampolgárságról.

Egy szakértői bizottságra bízták annak az anyagnak az elkészítését, amely alapot adhat a tárgyalásra és a zárónyilatkozat megfogalmazására. Ez az elszakított nemzetrészekben élők kiábrándultságának kifejezésén túl, az itt élő magyarság érdekeit és javaslatait messzemenően szem előtt tartó távlatos nemzetpolitika kidolgozását követeli a magyar politikai elittől. Ne legyen ez a politika többé tárgya a magyarországi pártok egymás közötti leszámolásának, sem a határokon túli magyar nemzettestek iránti, gyakran ellentéteket és szakadást szító megnyilvánulásoknak.

A javaslat szerint a Szülőföld program nem lehet a távlatos nemzetpolitika egyetlen pillére. Ez megköveteli a nemzettestek magyar autonómiáinak erőteljes támogatását és a magyar állampolgárság megadását az anyaország részéről úgy, hogy az nem jelenti a szülőföld elhagyását, sőt megerősíti az anyaországon kívül élő magyarságot abban a szándékában, hogy megmaradjon őseinek földjén.

Biblikusan és botrányosan

A tanácskozást Dolinszky Árpád evangélikus szuperintendens áldotta meg. A püspök, határon túlra került magyarként, a betániai család helyébe képzelve magát, párhuzamot vont a család és a magyar nemzet között. "Ma a legfontosabb kérdés, hogy fel tudjuk-e használni, amit kaptunk Istentől. Ezeréves történelmünk mellett a lelki valóságra kell figyelnünk. Lázárhoz hasonlóan beteg a nemzetünk is, a társadalom és egyben minden lélek. A szétszakított nemzet egyesülésében, a hatalomvágy miatt, csalódnunk kellett. A betániai család sok mindent megpróbált, de rájöttek, hogy csak Jézus tud rajtuk segíteni. Mi is rá kell jöjjünk erre. Magyarország felől a határon túliak támogatása kétségtelen, de ez lélek nélkül mit sem ér. Egy magyar nemzet van, és azt fel kell ébreszteni, ahogy Jézus felébresztette Lázárt. Várjuk az egységes magyar jövendőt" - mondta az egyház képviselője.

Amúgy a főpapi szavak mellett kis híján botránnyal kezdődött az értekezlet. Rácz Szabó László, a vajdasági Magyar Polgári Szövetség elnöke és a Magyarok Világszövetségének vezetőségi tagja azt követelte, hogy ő és pártja is jelen lehessen az értekezleten. Ezt Kasza József kereken elutasította. Miután Rácz Szabó kitartott követelése mellett, s kilátásba helyezte, hogy meghívás nélkül is a "zárt ajtókon belül" kíván maradni, Kasza József kijelentette, ez esetben kénytelen lesz rendőrséggel eltávolíttatni. Erre végül nem került sor, a belépést követelő politikus letett szándékáról.

Ami kiszivárgott

Az ülést az újságírók tekintélyes hada kísérte nyomon - a tárgyalótermen kívül. Számukra csupán az a lehetőség maradt, hogy nyilatkozatra kérjék a teremből percekre távozó küldötteket vagy a szünetekben ostromolják őket kérdéseikkel. Így megtudhattuk azt is, hogy nemcsak az említett szervezet vezetője méltatlankodott meghívásának elmaradása miatt, hanem a szerbiai és más leszakadt országrészek kisebb pártjai és politikai csoportosulásai is, s érdekükben a magyarság nyugati szervezetei is tiltakoztak. Ezek a felszólalások igen erélyesek voltak, és megismétlődtek, amikor arról kellett dönteni, kik lesznek a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának alapítói és teljes jogú tagjai. Ha az emiatti vita nem nyúlik váratlanul hosszúra, az értekezletet akár egyetlen nap alatt be lehetett volna fejezni, olyan nagy volt az egyetértés a többi témában.

Hasonlóan sok idő telt el a zárónyilatkozat elkészítésével. Az volt ugyanis a jelenlévők álláspontja, hogy minden mondatot körültekintően kell megfogalmazni.

Az említett szünetek idején sikerült pár mondatos véleményt kérnünk néhány résztvevőtől. Varga Attila, RMDSZ: "A Szülőföld program jó, de az értekezlet nem tartja elegendőnek, s nem tágít a kettős állampolgárság követelésétől. A magyar politikai elitnek mindig ki kell kérnie a határon túliak véleményét, ha velük kapcsolatban dolgoz ki javaslatot, ha dönteni kíván ügyükben. Megfogalmazzuk, mit akarunk, de azzal is tisztában vagyunk, hogy ez bonyolult közjogi problémát okoz nemcsak Magyarországnak, de a leszakadt országrészek magyarjainak is országuk vezetőivel való tárgyalásaik alkalmából."

Hámos László, Ausztria: "Nekünk az életszínvonalunkkal és az általános emberi jogainkkal nincs gond, ám ha magyarságunk megőrzéséről és különleges jogainkról van szó, többé-kevésbé mi is azok közé tartozunk, akiket itt a leszakadt országrészek magyarságának képviselőiként kezelnek. Ezért talán nekünk is a Fórum alapítói között lenne a helyünk."

Nagy Sándor, Egyesült Államok: "Igyekezünk az amerikai szenátus előtt lobbizni a határon túli magyarok érdekében, s nemcsak politikailag, hanem anyagilag is támogatni munkájukat. Különösen fontos ez a Vajdaság esetében, mert magyarverésekről kapunk híreket. Kénytelenek vagyunk az ottani szerb lobbi hatását is ellensúlyozni, hiszen az bagatellizálni igyekszik ezeket a kilengéseket."

Komlóssy József, Svájc: "Igyekszem munkámat pártatlanul végezni. Mégis olyan helyzetbe kerültem, hogy a romániai választások előtt az RMDSZ-t támogattam, mellette szálltam síkra. Meg kell mondanom, számomra a romániai magyar képviselet volt a fontos, és úgy ítéltem meg, hogy ennek érdekében az ottani magyarságnak együtt kell fellépnie. Ez nem tekinthető az RMDSZ, hanem a romániai magyar ügy támogatásának. Örülök, hogy az eredmények engem igazolnak."

Sepsey Csaba, VMDP, Szerbia: "Örülök neki, hogy minden határozatunk konszenzussal született, s hangsúlyozni akarom, hogy a jövőben is minden döntésünket így hozzuk meg. Fórumunk nem helyettesíti a Máértot, hanem annak keretében fog működni, sőt jelentősen megkönnyíti majd a Máért munkáját. A Fórum tagjai ugyanis jól felkészülve, egységesen lépnek majd fel.

Csak konkrét javaslatokat

A tanácskozást követő sajtótájékoztatón házigazdaként Kasza József megköszönte a határon túli magyar politikai szervezetek képviselőinek a részvételt, s hogy rövid időn belül megszülettek a határozatok. "Bizonyíték volt ez a fórum arra, hogy létezik határon túli magyar politikai összefogás, amivel számolnia kell a magyar politikai életnek, de a nemzetközi közvéleménynek is" - mondta. Elhangzott, hogy egy rosszul sikerült, rosszul szervezett népszavazás után a határon túli magyarok nem tekintik lezárt ügynek a kettős állampolgárság kérdését, továbbá hogy létezik szolidaritás a kedvezőtlenebb helyzetben levő szervezetekkel, nemzetrészekkel. A témába vágó legújabb magyar kormányjavaslatról feltett újságírói kérdésekre válaszolva elhangzott: ígéretekkel nem, csak konkrét javaslatokkal foglalkoznak. Ha komoly javaslatról van szó, amely a határon túli magyarok általános helyzetének javítására vonatkozik, készek a tárgyalásra, hiszen ezeket a kérdéseket a határon túli magyarokkal kell megbeszélni. Jelen esetben erről nem tudtak érdemben vitát nyitni, mert nem ismeretes számukra sem tartalmi, sem jogi háttere, ezért úgy döntöttek, hogy tudomásul veszik, ugyanakkor elvárják azt, hogy a magyar kormány elkezdje a konzultációkat ebben a kérdésben. Mindettől függetlenül a kettős állampolgárság téma marad. Egyértelmű politikai szándék fogalmazódott meg a szabadkai tanácskozáson: a magyar politikai élet oldja meg ezt a kérdést.

Kasza fontosnak tartotta hangsúlyozni: "A Fórum nem vetélytársa vagy ellenpólusa lesz a Máértnak. A határon túli magyarok gondjainak felvázolása és megoldása lesz a célja. Hiszem azt, hogy a Fórum működése során bizonyítani tudjuk, hogy van együttgondolkodási készség és kényszer a határokon kívül élő magyarokban. Szeretnénk, ha az anyaországban is rádöbbennének arra, hogy a nemzet egy és egyként kell cselekednie".

Hogyan tovább?

A Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma elvárja, hogy a magyar politikai élet reagáljon a felhívására. Elvárja továbbá, hogy a kormányzati vagy más állami intézmények szintjén megfogalmazott javaslatokkal kapcsolatban kikérjék a határon túli magyar szervezetek véleményét.

A résztvevők hangsúlyozták egyetértésüket a zárónyilatkozat elkészítésében. Azt is, hogy a követelések megfogalmazásakor és az anyaországtól elvárt támogatások esetében pozitív diszkriminációban kell részesíteni a Vajdaságot és Kárpátalját - mivel Szlovákia és Szlovénia máris tagjai az EU-nak, Romániának és Horvátországnak is jók a kilátásai arra, hogy rövid időn belül bejussanak, ám Szerbia és Ukrajna beláthatatlanul messzire került e lehetőségtől.

A Fórumot évente kétszer hívják össze - a következőt szeptemberben tartják Szlovákiában -, de megteszik ezt minden olyan esetben, ha a tagszervezetek úgy érzik, erre szükség mutatkozik. A Máért ülései előtt a Fórum tagjai öszszeülnek, hogy kialakítsák konszenzusos álláspontjukat, megkönnyítve ezzel annak munkáját. Az ezzel kapcsolatos válaszokból kitűnt, hogy a Máért ülésein eddig sem a "kívüliek" okozták a problémákat, hanem az egyet nem értő magyarországi pártok küldöttei.

Az értekezlet résztvevői tisztában vannak azzal, hogy a kettős állampolgárság megadása nemcsak Magyarország alkotmányának módosítását követeli meg, hanem azokét az országokét is, amelyekben magyar nemzettestek élnek. Csak ebben a tekintetben vannak előnyben a vajdaságiak, hiszen Szerbia máris polgárai közé sorolja a határain túl élő szerbeket, tehát ez a magyarok számára is érvényes.

A Fórum nem zárkózik be, indokolt esetben új tagokat vesz fel, de az ezzel kapcsolatos döntésnek is konszenzussal kell megszületnie.

Pontok és szempontok

"Egy hónappal ezelőtt újra bebizonyosodott, hogy a 15 milliós magyar nemzet érdekében összefogásra van szükség, a kormány ezért egyeztetni kívánja javaslatát a parlamenti pártokkal és a határon túli magyar politikai szervezetekkel" - írta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Máért tagjaihoz intézett január 6-i levelében. Gyurcsány emlékeztetett arra, hogy egy hónappal ezelőtt felkérte a kormány illetékes minisztereit, vizsgálják meg, milyen intézkedéseket tudnak tenni annak érdekében, hogy a határon túli magyarok Magyarországra utazása, illetve ott-tartózkodása egyszerűbb és méltányosabb igazgatási keretek között valósulhasson meg.

A miniszterelnök arra is kérte kormánya tagjait, hogy tegyenek javaslatot a kettős állampolgárságról szóló december 5-i referendum után adódó kérdések közjogi megoldására, három fő szempontot figyelembe véve. Egyrészt a magyar államnak összetett, pontosan definiált kötelezettségei vannak állampolgáraival szemben, míg a nemzet egészével szemben viselt felelőssége kevésbé kimunkált. Másrészt az állampolgárság aktív viszonyt feltételez az állam és polgára között. Ebben kulcsszerepe van az életvitelszerű ott-tartózkodásnak, az adófizetésnek, a közügyekben való részvételnek, a jogok és kötelességek árnyalt egyensúlyának, ezért az állampolgárság nélkülözhetetlen feltétele a magyarországi életvitel, a letelepedés.

Harmadik szempontként azt említette a miniszterelnök, hogy a magyar állam legfontosabb célja a határon túli magyarok támogatása abban, hogy többes identitásukat a szülőföldjükön őrizhessék meg, együttműködésben azzal a politikai nemzettel, amelyben kisebbségben élnek, mindeközben akadálytalan kapcsolatot tarthassanak fenn az anyaországgal. Ha azonban arra az elhatározásra jutnak, hogy Magyarországon akarnak letelepedni, illetve megszerezni a magyar állampolgárságot, akkor az anyaország ehhez nyújtson számukra gyors, méltányos és egyszerű eljárást. A fenti szempontok figyelembevételével elkészített javaslatok tartalmazzák a Szülőföld programot, a nemzeti vízumot, a gyors és méltányos honosítást, továbbá azt, hogy a magyar kormány a nemzetközi tárgyalásokon, a két- és többoldalú kapcsolatokban támogatja a határon túl élő magyar közösségeket autonómiatörekvéseik megvalósításában és alkotmányosan rendezett jogállást biztosít a határon túli magyaroknak.

A kormány viszont továbbra sem támogatja a kettős állampolgárságot, és az általa ismertetett elképzelésekről kíván tárgyalni, ehhez keres partnereket - mondta Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök azután nyilatkozott erről, hogy a határon túli magyar szervezetek vezetői szabadkai tanácskozásukon közös nyilatkozatban jelezték: nem mondanak le a kettős állampolgárságról.

Liba helyett nem kell tyúk

Még a szabadkai tanácskozás idején sikerült néhány résztvevőt arra kérnünk, röviden nyilatkozzon az Erdélyi Riportnak a magyar kormányfő javaslatairól.

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke: - Minden kell, ami a határon túli magyarság számára lehetőséget jelent körülményeinek javítására. Azonban nem tudom, hogy ez az öt pont mit tartalmaz, ezért még nem tudom kommentálni; elvi nyilatkozatról van szó, amellyel itt Szabadkán találkoztam először. Magunk és más határon túli szervezetek számára is kérni fogjuk az ezzel kapcsolatos részletes konzultációt és azután tudunk érdemben nyilatkozni erről a csomagról.

- Az Ön értékelése szerint ezzel a javaslattal a magyar kormány nem eltántorítani kívánja a kettős állampolgárság követelésétől a határon túli magyar szervezeteket?

- Ez a kérdés igen gyakran elhangzik. Ezt úgy egyszerűsíteném le, hogy ha elmegyek a piacra és libát szeretnék vásárolni, akkor minden bizonnyal nem fogom megvenni a tyúkot. A kettős állampolgárságot egészen más kérdésnek és témának tekintem, és nem helyette és fölötte vagy alatta. A szülőföldön való boldogulásnak és megerősödésnek számos olyan eleme van, amely nem egyiknek a másikkal való helyettesítésével, hanem mellérendelésével segíti e kérdés megoldását.

Pozsonec Mária, szlovéniai parlamenti képviselő: - Gyurcsány Ferenc le akarta ütni a poént, meg szerette volna előzni a mai tanácskozás határozatait, elvenni annak élét, jelentőségét.
Bugár Béla, az MKP elnöke: - Úgy hiszem, hogy a magyar miniszterelnök részéről ez jelzés volt. De nekünk nem jelzésekre van szükségünk, hanem tényleges megoldásokra. A Szülőföld programról sem volt eddig semmilyen egyeztetés, csak jelzés. Várjuk a folytatást.

Forrás: Erdélyi Riport, 2005. január 13.