Salamon
Márton László
Mostoha a horvát anyaország?
Stipe Mesic megfosztaná horvátországi szavazati
joguktól a határon túliakat
Alkotmányellenesnek tartja a Krónikának nyilatkozó Milja
Radan, a romániai horvát kisebbség parlamenti képviselője
Stipe Mesic horvát elnök szándékát, mely szerint megfosztaná
horvátországi szavazati joguktól az anyaországon kívül
élő horvátokat. Az elmúlt vasárnap nagy többséggel újraválasztott
horvát államfő ugyanis bejelentette, politikai célkitűzései
egyikének tekinti a szavazati jog megvonását a horvát
diaszpórától. Szándékát a választást követő éjszaka
harangozta be (képünkön), amikor úgy nyilatkozott, hogy
elődjétől, Franjo Tudjmantól eltérően nem az "összes
horvát", hanem az "összes horvátországi állampolgár"
elnökének tartja magát. "Ha igaz a hír, akkor Mesic
meg akarja szegni a horvát alkotmányt, amely szerint
nem lehet megfosztani a szavazati jogtól horvát állampolgárokat"
- szögezte le lapunknak Radan. A képviselő elképzelhetőnek
tartotta ugyanakkor, hogy alkotmánymódosító népszavazást
tartanak az ügyben, amely véleménye szerint alighanem
sikeres is lenne, a jelenlegi horvátországi helyzetet
figyelembe véve. "Hiába vagyunk állampolgárok,
Horvátországban idegeneknek tekintenek bennünket. 2001-ben,
egy zágrábi találkozón a határon túliakkal Mesic nyíltan
megmondta, az anyaországiak nem nézik jó szemmel, ha
külhoniak Horvátországban akarnak letelepedni"
- elevenítette fel Radan. A képviselő úgy vélte, az
anyaországi politikum évek óta tudatosan a diaszpóra
elszigetelésén dolgozik. Mint mondotta, kapcsolataikat
az anyaországgal a nagykövetség szintjére korlátozták;
a zágrábi oktatási tárca maradt az egyetlen olyan kormányintézmény,
amely még mindig közvetlenül kapcsolatban áll a határon
túliakkal. Nosztalgiával emlékezett a "tudjmani
időkre", amikor "megkülönböztetett figyelemmel
tekintettek a diaszpórára". (Franjo Tudjman 1990-től
1999-ben bekövetkezett haláláig töltötte be a horvát
államfői tisztséget; a határon túliaknak adandó horvát
állampolgárság feltétlen híve volt - szerk. megj.)
Az állampolgárságot is megvonná az ellenzék
A régi-új horvát elnök kezdeményezését támogatja a két
ellenzéki párt, a Horvátországi Szociáldemokrata Párt
(SDP) és a Néppárt (HNS) is. A HNS arra hivatkozva vonná
meg az egész horvát diaszpórától a szavazati jogot,
hogy erkölcsileg csak azok szavazhatnának, akik "Horvátországban
élnek, és ott fizetnek adót". Az SDP elnöke, Ivica
Racan volt miniszterelnök szerint "nagyon nehéz
lesz" elvitatni a választójogi törvény ama cikkelyét,
amely lehetővé teszi a külhoni horvátoknak, hogy szavazzanak
Horvátországban. Racan ezért a kettős állampolgárság
intézményének felszámolását veti fel lehetőségként.
"A törvény szerint az állampolgárságot csak bírósági
úton lehet elveszíteni, bizonyos feltételek teljesülése
esetén; politikai döntés következményeképpen nem"
- szögezte le a Krónika kérdésére Milja Radan. A romániai
horvát képviselő ugyanakkor azt sem zárta ki, hogy az
állampolgársági törvény eme előírása csak a területi
és nem az etnikai alapon állampolgárságot szerzők esetében
érvényes, azaz csak azokra, akik a mai Horvátország
területén születtek.
A "tudjmani ajándék"
A kormányzó Horvát Demokratikus Közösség elzárkózott
attól, hogy megfossza a diaszpórát a horvát állampolgárságtól
és a szavazati jogtól, zágrábi szóhasználattal élve
a "tudjmani ajándéktól", mert az anyaországon
kívül élő horvátok hagyományosan erre a pártra adják
voksukat. Ékes bizonyítéka ennek, hogy Mesic ellenfele,
Jadranka Kosor harmincszázaléknyi szavazatának majd
egyharmadát a hercegovinai horvátoktól kapta. "Ne
csodálkozzanak azon Zágrábban, ha nem szavazunk arra,
aki meg akarja nyirbálni jogainkat. Köszönettel tartozunk
a Horvát Demokratikus Közösségnek azért, hogy állampolgárságot
adott, hogy mi már akkor is szabadon jártunk Európában,
amikor a többi román állampolgár nem, természetes, hogy
Kosor asszonyra szavaztunk" - jelentette ki lapunknak
Radan.
A horvát állampolgárság feltételei
Horvátország a függetlenség kikiáltása után azonnal,
1991-ben rögzítette alkotmányában, hogy a határon túli
horvátokat megilleti a horvát állampolgárság. A horvát
állampolgárság megszerzéséhez nem kell előzőleg igényelni
a letelepedési engedélyt, ugyanakkor a kettős állampolgárság
szavazati joghoz is juttatja a kérelmezőt, s ezt a jogot
a horvát állampolgársággal egyetemben megöröklik leszármazottai
is. A horvát állampolgárságról szóló 1991. június 28-i
törvény szerint az a horvát néphez tartozó személy,
akinek Horvátország területén nincsen tartózkodási helye,
horvát állampolgárságot kaphat, ha ismeri a horvát nyelvet,
a latin betűs írásmódot, és magatartásából arra lehet
következtetni, hogy tiszteletben tartja Horvátország
jogrendjét és szokásait, valamint elfogadja a horvát
kultúrát, s emellett írásbeli nyilatkozatot tesz, hogy
horvát állampolgárnak tartja magát.
Horvátok Romániában
Romániában a 2002-es népszámláláson 6793 személy vallotta
magát horvát nemzetiségűnek, közülük mintegy 1400-an
kettős állampolgárok. Az utóbbiak a Resicabánya melletti
Krassóvár környékén levő falvakban létrehozott szavazókörzetekben
voksolhattak a horvátországi választásokon. Ami a romániai
választásokat illeti: a horvát állampolgárság megszerzésének
lehetővé válásával a horvát kisebbségi szervezetekre
leadott szavazatok aránya hirtelen megugrott. Míg 1996-ban
a Romániai Horvátok Szövetsége (UCR) 486 szavazatot
szerzett, 2000-ben ez a szám meghaladta a 11 ezret.
Ezenkívül két további horvát kisebbségi szervezet összesen
még mintegy 3400 voksot gyűjtött. Akkori lapkommentárok
szerint ez annak volt tulajdonítható, hogy az UCR jelöltje,
Milja Radan (képünkön) a választási kampányban a horvát
állampolgárság kieszközlését ígérte a szervezetre szavazóknak.
Ezt Radan lapunknak cáfolta; szerinte egyszerűen adminisztratív
okai vannak a szavazatnövekedésnek: több megyében adtak
le jelöltlistát. A 2004-es választásokon a horvátok
hasonlóan jól szerepeltek: 10 300 szavazatot gyűjtöttek.
Forrás: Krónika, 2005. január
20.
|
