Státustörvény és kettős állampolgárság

Műsorvezető-szerkesztő: Gecse Géza

A Magyarok Világszövetségének Elnöksége az ülést követő sajtótájékoztatón szombaton azt ajánlotta a magyar állampolgároknak: szavazzanak nemmel az európai uniós csatlakozásról döntő népszavazáson. Az elnökségi döntés ellen egyedül Léh Tibor, a Magyarok Világszövetsége Nyugati Régiójának elnöke szavazott. Állásfoglalását indokolva Léh Tibor azt hangsúlyozta, hogy az EU-tag Franciaországban élve ő egészen másként látja a csatlakozás ügyét. Szerinte az integrálódott államok tapasztalatai azt mutatják, hogy a Magyarországon leggyakrabban megfogalmazott félelmek alaptalanok. Másnap, vasárnap a Magyarok Világszövetsége Kanadai Országos Tanácsa arról értesítette a Magyar Távirati Irodát, hogy nem ért egyet az MVSZ elnökségének szombati döntésével. Az ő véleményük szerint, Magyarország uniós csatlakozása kifejezetten a Magyarországon élő magyar állampolgárok egyéni választási joga. Cservenka Judit a szombati elnökségi ülés után beszélgetett Borbély Imrével, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei Régiójának elnökével.

Cservenka Judit:
- Kárpátalja, Partium, Erdély, Délvidék magyarsága olyan államokban él, amelyeknek most nincs lehetőségük arra, hogy szavazzanak az Európai Unióhoz való csatlakozásról, hiszen ezeknek az országoknak a csatlakozása nincs napirenden. Milyen elképzelései vannak a Magyarok Világszövetségének a velük való kapcsolattartásra?

Borbély Imre:
- Eddig a kárpát-medencei régió, amelyhez határon túli magyarok is tartoznak, azon az állásponton vagyunk, hogy az áprilisi népszavazók minél nagyobb arányban szavazzanak nemmel. Hiszen ez egy politikai platformot jelent a csatlakozási körülmények újratárgyalására, illetve a később, az Európai Unión belüli korrekciós pályák kiharcolásában. Ezzel közvetve mindenféleképpen pontosan a határon túli magyarok érdekeit is védjük. A majdani pályakorrekció tárgyát is mindenféleképpen elképzeléseink szerint a magyar kapcsolattartás is képezni fogja. Úgy gondoljuk, hogy ebben a fázisban és ebben a problémában a közvetett stratégia a leginkább eredményes.

Cservenka Judit:
- Tehát a nemmel való szavazást tartja közvetett stratégiának?

Borbély Imre:
-Igen. Amire mindenféleképpen fel szeretném hívni a figyelmet, az az, hogy egy manipulatív összemosás történik az igen szavazatokat sürgető politikai erők részéről. Úgy tüntetik föl, mintha a mostani, április 12-i nem szavazat győzelme automatikusan a kimaradását jelentené Magyarországnak az Európai Unióból. Erről szó sincs, hiszen április 12-e után még több mint egy év marad hátra a valódi csatlakozásig, és van már precedens Európán belül, például Dánia vagy Írország esetében, amikor egy nem győzelmével végződő népszavazást megismételtek. A megismétlésre egy év áll rendelkezésre. Ebben a periódusban alkalma nyílik a magyar politikumnak újratárgyalni a legfájóbb igazságtalanságokat, a méltányosság és az esélyegyenlőség elvének a legeklatánsabb tiprását a most érvényben levő csatlakozási feltételekben.

Cservenka Judit:
- De tételezzük föl, hogy az igenek lesznek nagyobb számúak már most, április 12-én. Ez viszont azt jelenti, hogy valamilyen megoldást kell találni arra, hogy a kimaradó országokban élő magyarokkal ne nehezedjen a kapcsolattartás.

Borbély Imre:
- Ezzel mindenféleképpen egyetértek. Ki szeretnék térni arra, hogy az igen elsöprő győzelme Magyarország számára az eljövendő érdekérvényesítést meg fogja nehezíteni, hogyha a jövőben pályakorrekciós kérelmekkel fog a magyar politikum Brüsszelbe folyamodni, akkor pontosan a magas igen számarányra való hivatkozással lehet majd elutasítani őket: a saját népetek lelkesen csatlakozott, úgyhogy most nincs mit korrigálni. A másik persze, hogy az igen győzelme esetén is az egyik legfontosabb megoldandó probléma a magyar-magyar kapcsolattartás, tekintettel arra, hogy a státustörvényt most teljesen légiesíteni fogják, úgy néz ki, vissza kell térni a gyökeresebb, jobb megoldásra, a magyar állampolgárság kiterjesztésére. Lehetővé tenni azt, hogy az azt igénylő minden magyar megkapja alanyi jogon a magyar állampolgárságot.

Cservenka Judit:
- Ez kettős állampolgárságot jelenthet?

Borbély Imre:
- Ez eredményezi a kettős állampolgárságot.

Cservenka Judit:
- De az említett országokban, melyekben élő magyarsággal való kapcsolattartás problémát jelenthet az Európai Unióhoz való csatlakozás után, van-e kettős állampolgárság?

Borbély Imre:
- Különböző a helyzet. Ukrajnában nincs, és valószínűsíteni lehet, hogy nem is fognak ebbe beleegyezni, ám engedjük a felelős magyar polgárt dönteni abban, hogy hogy' akarja sorsát alakítani. Tehát meg kell adni nekik a plusz esélyeket, rajtuk múlik majd, hogy élnek-e vele vagy nem. Hogy saját maga és családja sorsát befolyásolja azáltal, hogy dönt: vagy az ukrán vagy a magyar állampolgárság. De a döntő többsége a határon túli magyaroknak Erdélyben él, Szlovákiában és Délvidéken, ahol a kettős állampolgárság intézménye létezik. Például Románia, amelyik a moldáviai románok számára már évek óta lehetővé teszi a román állampolgárság elnyerését. Én azt hiszem, hogy itt ez magyar politikai akarat és döntés kérdése, és az ezzel kapcsolatos aggályok mondvacsináltak. Ez az Európai Unióban egy bevett és már leszabályozott intézmény, a többes állampolgárság.

Dormán László kollegám felhívta Bársony Andrást, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának politikai államtitkárát.

Bársony András:
- Elképesztőnek tartom, nem tudok más kifejezést használni erre a döntésre, és tulajdonképpen a döntésnek az értelmezésére és az interpretációjára vonatkozóan is ugyanez a véleményem. Olyan országok polgárait felkérni a döntésre az MVSZ részéről, amelyek nem tudnak osztozni a Magyarország számára gyümölcsöző lehetőségeket rejtő csatlakozásban ebben a pillanatban, ez meglehetősen provokatív. Mert szükségképpen felmerülhet persze a határon túl élő magyarok között nem kevés számban az a probléma, hogy már megint lemaradunk valamiről, amiben az anyaországiaknak részük van. Ez egy nagyon emberi, bár nem politikai éleslátásról tanúskodó dolog. Ezért azt gondolom, hogy hihetetlen felelőtlen például azoknak a romániai magyar politikusoknak az EU-csatlakozást ellenző álláspontjuk, akik úgy gondolják, hogy Romániának lesz esélye az Európai Unióhoz csatlakozni, úgy, hogy ők, mint romániai választópolgárok, például Magyarország esetében úgy gondolják, hogy a csatlakozást el kellene halasztani, de bárki hitelesnek venné tőlük, hogy saját országok csatlakozását támogatják. Lehet matematikával és szavazási procedúrával magyarázni, hiszen ismerjük az MVSZ Elnökségének álláspontját, nem értem, hogy ilyen ügyben lehet-e egyáltalán elnökségi szintű döntést hozni és nem egy közgyűlést kellene-e összehívni ebben az ügyben, de azt azért feltűnőnek tartom, hogy azok véleménye nem számít kifejezetten hangsúlyosan, akik Nyugaton, a mai Európai Unióban élő magyarokat képviselik. Hogy' lehet az asztal alá söpörni azoknak a magyaroknak a véleményét, akik azt mondták, hogy ők, akik ott élnek, úgy gondolják, hogy ők igazán autentikusok abban, hogy Magyarország népe számára az együttlét, a közös jövő, az az igazán előremutató. Ezt a véleményt az MVSZ Elnöksége az asztal alá söpörte.

Dormán László:
- A világszövetségnek van egy olyan álláspontja is, hogy a schengeni határok átjárhatóságára adja meg Magyarország a magyar állampolgárságot a határon túli magyaroknak, mindazoknak, akik ezt kérik. Na most itt fölmerül egy probléma, például Ukrajnában ez lehetetlen, Szerbiában például a kettős állampolgárság megvan, nem beszélve arról, hogy Horvátország, amikor önálló lett, az első intézkedéseinek egyike az volt, hogy megadta az állampolgárságot, plusz az útlevelet is természetesen minden horvátnak, aki azt kérte, bárhol is él a világban.

Bársony András:
- A dolog összetett. Egyrészt azért, mert Magyarországon létezik a kettős állampolgárság intézménye, csak azon országok esetében nem működik, amely országok maguk nem ismerik el Magyarország vonatkozásában ezt a kettős állampolgárságot. Tehát egyfelől olyasmit kér a világszövetség, amely intézmény létezik a magyar gyakorlatban, számtalan olyan határon túl élő magyar van, aki a kettős állampolgársággal rendelkezik, de ezek között döntő módon olyan magyar honfitársak találhatók, akik Magyarországot hagyták el. Olyan magyar etnikumhoz tartozó polgárok, akik személyükben soha nem voltak Magyarország állampolgárai, mert hiszen már a trianoni döntést követően, a mai Magyarország területén kívül születtek, az ő esetükben is van lehetőség a kettős állampolgárságra, de ebben az esetben a letelepedés vagy az állandó letelepedés előfeltétel. Aki ennek az előfeltételnek, mint ahogy számtalan Romániából áttelepült magyar megfelelt, azok megkaphatják a kettős állampolgárságot. Akikben azonban ilyen szándék nincs, azok esetében ez az út nem járható.

Dormán László:
- A Vajdasági Magyar Demokrata Párt például évek óta már ezt szorgalmazza, hogy az utódállamok magyarságának tegyék lehetővé a kettős állampolgárságot.

Bársony András:
- Ha pusztán a magyar származás vagy a magyar anyanyelv ezt a fajta magyar állampolgárságot a soha magyar állampolgársággal nem rendelkezőknek megadná, akkor az Európai Unión belül értelemszerűen ugyanaz a probléma merülne föl a diszkriminációval kapcsolatban, amely a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban is már felmerült, hogy mi egy független ország állampolgárának megadjuk a magyar állampolgárságot, míg ugyanazon ország másik állampolgárának nem, és a mérce kizárólag az etnikumhoz való tartozás. Ez pedig az Európai Unió és az összes európai releváns jogintézmény alapján diszkriminatív és megengedhetetlen.

Dormán László:
- Visszatérve még egy pillanatra Kárpátaljához: abban az esetben, ha például megadná Magyarország a magyar állampolgárságot a kárpátaljai magyaroknak, akkor azt jelentené, hogy el kellene, hogy hagyják Kárpátalját?

Bársony András:
- Azokban az országokban, ahol nem lehetséges a kettős állampolgárság intézménye, ott az, aki egy másik ország állampolgárságát fel kívánja venni, annak le kell mondani korábbi állampolgárságáról. Ha pedig lemond róla, akkor nem biztos, hogy további tartózkodási engedélyre jogosult. Ez a probléma tehát egy létező probléma.

Dormán László:
- A Világszövetség kárpát-medencei régiójának elnöke azt mondja, hogy a státustörvényt Önök "kiüresítik".

Bársony András:
- Nagyon érdekes azt hallani egy határon túli magyar politikus szájából, hogy kiüresedik a kedvezménytörvény, miközben a jelenleg érvényes törvény azt mondja, hogy csak azon gyerekek után jár, vagy azon családok kaphatják meg a támogatást, az oktatási támogatást, ahol legalább két gyerek egyidejűleg tanul magyar iskolában. Nos, ehhez képest az új törvényi módosítás azt mondja, hogy minden magyar iskolába járó gyerek után már meg lehet kapni az oktatási támogatást. A módosításból két fejezet maradt ki. Az egyik a társadalombiztosítási eljárásokra és ellátásokra vonatkozó, a másik pedig a munkavállalásra vonatkozó fejezet. A munkavállalás esetében az a helyzet, hogy a kedvezménytörvényben rögzített munkavállalási szabályok kedvezőtlenebbek voltak, mint az egyébként külföldiek idénymunka-vállalására vonatkozó általános magyar jogszabályok. Ezért azzal, hogy ezt a szűkítést kivettük a kedvezménytörvényből, továbbra is nem háromhónapos idénymunkára jogosultak a határon túl élő magyarok, hanem az általános szabály keretében hat, illetve egy évre kaphatnak ilyen engedélyt. A másik pedig: a tb, tehát társadalombiztosítási ellátások, illetőleg szociális ellátások tekintetében olyan szűkítő értelmezések szerepeltek az eredeti kedvezménytörvényben, amelyeket szintén azért vettük ki, mert valamennyi szomszédos országgal van Magyarországnak olyan egyezménye, amely garantálja az itt tartózkodó más országbeli állampolgárok sürgősségi ellátását, és azon túlmenően pedig a biztosítási alapon történő ellátásra, amennyiben ők jogosultak, akkor teljes ellátást kaphatnak. Egyéb tekintetben pedig nincsenek benne, csak pozitív irányú változások. Ráadásul például a felvidéki magyarok esetében, akik európai uniós csatlakozásával ugyanúgy kell számolni, mint az anyaország európai uniós csatlakozásával, szeretném jelezni, hogy a kedvezménytörvény hatályban maradása mellett is már sokkal nagyobb lehetőségeik lesznek. És ezek a lehetőségek a későbbiekben a romániai magyarok számára is meglesznek, és reményeink szerint a későbbi bővítési hullámokban a többiek számára is. Végezetül a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban, ha valaki előveszi a kedvezménytörvény új normaszöveg-tervezetét, akkor pontosan látni fogja, hogy nem kiüresedik, hanem gazdagodik.

Forrás: 2003. március 27. 19:05 Kossuth rádió, Határok nélkül