A kettős állampolgárságról

Műsorvezető-szerkesztő: Márványi Péter

Ismét előkerült a határon túli magyarok kettős állampolgárságának kérdése, méghozzá a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban. Kevés olyan téma van, amiről annyit beszéltünk az elmúlt években, és amelyről olyannyira ellentmondásos nyilatkozatok hangzottak el, mind Magyarországon, mind azon kívül. A mai műsorunkban a mostani véleményeket próbáljuk összegezni, legelőször azonban hallgassuk meg Bánhidi Emese összeállításától arról, hogyan is alakult az ügy az elmúlt években. Ami érzékelhető, a kettős állampolgárság mindig akkor vált fontos témává, amikor amúgy is felélénkültek a politikai viták a határon túli magyar áramlatok között, ill. amikor valamiképp pl. Magyarország NATO vagy most uniós tagsága kapcsán kérdésessé vált az anyaország és a határon túliak kapcsolata.

Bánhidi Emese:
-Nem véletlen, hogy éppen Katona Ádám székelyföldi RMDSZ-es politikus vetette fel a kettős állampolgárság gondolatát még az előző szocialista kormány idején. Nem sokkal később a Magyarok Világszövetsége is sűrűn hangoztatta, hogy ez lenne a megnyugtató megoldás a szülőföldön maradás szempontjából. Az MVSZ-nek nem sikerült megnyernie a Horn-kormány támogatását ez ügyben. A határon túli magyarok körében azonban megmaradt az igény arra, hogy a vízumproblémára kínáljon valamiféle megoldást a magyar kormány. Felmerült például, hogy brit mintára vezessék be a külhoni állampolgárság fogalmát, amely magyar útlevéllel járna ugyan, de választójoggal nem. Az Orbán-kormány először nem nyilatkozott egyértelműen és egybehangzóan erről a kérdésről. 2000 májusában Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, a szomszéd országok kormányai, akiktől elsősorban függ ennek a jognak a megadása, nem lelkesek ettől a gondolattól, ezért a magyar kormány a határon túli magyarság jogait biztosító úgynevezett státustörvényben gondolkodik. 2000. márciusában meg is született egy kormányhatározat, amely szerint törvényjavaslatot kell előkészíteni a határon túli magyarok jogállásáról. Németh Zsolt külügyi államtitkár több interjújában kifejtette, ha teljes jogú állampolgárságot nem is, de “félállampolgárságot” jelent majd a készülő törvény. 2000 júniusában Németh Zsolt azt is mondta, a magyar kormány elvi alapokon nem zárkózik el a kettős állampolgárság elől, de a jelenlegi politikai, gazdasági és nemzetpolitikai okok miatt nem látja azt reálisnak. Sokáig úgy tűnt, hogy a készülő státustörvény megoldást jelent majd a problémára, ám a 2000-es év végén kidolgozott koncepcióban már nyoma sincs az állampolgárságnak. A törvény neve hivatalosan sem státustörvény lett, még csak nem is a határon túliak jogállásáról szóló törvény, hanem kedvezménytörvény. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke 2000 júniusában az ekkor már készülő státustörvény kapcsán kijelentette, a jogszabály távlatilag a kettős állampolgárság elnyeréséhez vezet majd. Egy utolsó lendületet akkor vett a kérdés, amikor 2000 őszén a romániai választási kampányban a magyar elnökjelölt melletti aláírásgyűjtéssel együtt több helyen ugyancsak íveket terjesztettek azzal, hogy az aláírók kérik a magyar parlamentet, tűzze napirendre és fogadja el a külhoni állampolgársággal foglalkozó törvénytervezetet. A többségi oldal azonban ekkor is élesen elutasította a romániai magyarok kettős és külhoni állampolgárságát. Az akkori legnagyobb ellenzéki párt alelnöke, a mai miniszterelnök Adrian Nastase egyenesen azt hangoztatta, ha esetleg mégis megvalósulna az erdélyi magyarok külhoni állampolgársága, akkor a román alkotmány értelmében az RMDSZ-politikusok nemcsak parlamenti, de közhivatalnoki tisztséget sem vállalhatnának.

Márványi Péter:
-A kettős állampolgárság ügyét ez alkalommal az RMDSZ egyik platformja, a Reformtömörülés dobta be a politikai közforgalomba. Ionescu Nikolett az RT alelnökét Szilágyi Zsolt képviselőt kérdezte.

Szilágyi Zsolt, alelnök, Reform Tömörülés:
- A Kárpát-medencében élő magyarság érdeke az, hogy az anyaország és az utódállamokban élő magyar nemzeti közösségek közötti kapcsolatot országaink európai uniós csatlakozása előtt rendezni tudjuk. A magyar polgári kormány által megalkotott kedvezménytörvény vagy státustörvény úgy tűnt egy hatékony és eurokonform, Európa által is elfogadott megoldást nyújt erre a helyzetre. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy annak ellenére, hogy mind Szlovákia, mind Románia esetében az illető országban élő magyar közösség messzemenően támogatta az illető ország integrációját, NATO-integrációját, a NATO tagfelvétel kapcsán felbuzdulva a szlovák és a román diplomácia egy olyan offenzívába kezdett, amely tulajdonképpen a törvény tartalmának a kiürítésére törekszik. Ezt a törvényt a Nastase-Orbán megállapodás Romániában alkalmazhatóvá tette. Több, mint fél millió erdélyi magyar kért és kapott igazolványt. Nem bomlott meg ettől a társadalmi béke. Néhány forrófejű román újságíró vezércikkén kívül tulajdonképpen semmi különös nem történt. Bebizonyosodott tehát, hogy a törvény alkalmazható és kiemelt támogatásnak örvend a romániai magyarok körében. Jelenlegi helyzetben, ha a magyar kormány, tehát úgy mondanám, hogy tétova és halogató, bizonytalan álláspontja miatt az előbb említett erők a két utódállam diplomáciája eredményesnek mutatkozik, úgy tűnik, hogy meggyőzik Brüsszelt, illetve Strassbourgot arról, hogy ez a törvény nem eurokonform és a magyar kormány módosítani kívánja ezt a törvényt. Mi azt javasoltuk, annak szellemében, hogy a térség országai egymás haladó hagyományából, egymás haladó gyakorlatából tanulhatnak, hogy itt van Romániában, abban az országban, ahol élünk az ún. román modell. Románia ugyanis úgy oldotta meg az anyaország és a határon túl élő románok közötti kapcsolatot, hogy az állampolgársági törvényben kedvezményeket biztosított. Tehát sokkal könnyebben megkapja a román állampolgárságot egy olyan személy, aki bizonyítani tudja, hogy egyik felmenője román származású vagy román állampolgár volt. Egy olyan helyzetet sikerült megoldani, amely hasonló a kárpát-medencei magyarság helyzetéhez, tehát hogy az ország és a nemzet határai Románia esetében, a román nemzet esetében sem esnek egybe, és ez ellen a gyakorlat ellen sem a szomszédos országok, sem pedig európai integrációs intézmények nem tiltakoztak. Annak ellenére, hogy Románia most ennek a kedvezménynek néhány hónapra fölfüggesztette az alkalmazását, ennek ellenére az állampolgárságot senkitől nem vonták vissza. Tudomásom szerint több 100 ezer, mintegy 1 millió moldvai, ill. ukrajnai román kapott az elmúlt évek során állampolgárságot.

Ionescu Nikolett:
- Ön szerint ez a kettős állampolgárság a román modellre alapozva mennyire megvalósítható a magyarokra nézve?

Szilágyi Zsolt:
- Akarat kérdése. Mindenki jól tudja ugyanis, hogy az Európai Unió országai is, volt gyarmat-országok például mint Spanyolország ismerik azt a jogi intézményt, amely az állampolgárság odaítélését nem teszi egyenlővé minden polgári jog gyakorlásával. Az erdélyi magyarok, akik a kettős állampolgárságot szorgalmazzák ugyanis nem kértek ezzel ugyanolyan teljes körű jogukat, mint azok a magyar állampolgárok, akik adót fizetnek, közterhet viselnek. Értelemszerűen a különböző törvények különbséget tehetnek azon magyar állampolgárok jogai között, akik Magyarországon állandó lakhellyel adót fizetve közterheket viselnek, és azon magyar állampolgárok jogai között, akik Magyarország határain túl élnek. Egyébként 1990. óta Romániában is több ízben módosult az állampolgársági törvény és nagyon sok törvény állandó romániai lakhelyhez kötik bizonyos jogok gyakorlását. Úgy érzem, ez megnyugtató válasz lehet azok számára, akik az elmúlt időben attól féltették Magyarországot, hogy a kettős állampolgárság bevezetésével tulajdonképpen a magyarországi magyarok jogsérelmet szenvednek vagy jogfosztottá válnak.

Ionescu Nikolett:
- Mióta segíti a román állam a Moldova Köztársaságban élő román ajkúakat?

Szilágyi Zsolt:
- Rögtön a változások után a kilencvenes évek elején az állampolgársági törvény elfogadása kapcsán világossá vált az, hogy aki igazolni tudja, hogy egyik felmenője román állampolgár volt, kérheti a visszahonosítást. Nem ismeretlen intézmény ez egyébként az állampolgársági törvényekben, ez így van a magyar állampolgársági törvényben is. A különbség csak annyi, hogy Románia esetében ezt tömegesen alkalmazták. Egyébként már 1990 óta a román kormány, de a Parlament is több olyan jogszabályt fogadott el, amely kiemelt kedvezményes pozitív megkülönböztetésben, előnyös megkülönböztetésben részesíti a Moldvából Romániába utazó diákokat. Ismeretes az, hogy egy időben útlevél sem kellett a két ország között a határátlépéskor, személyigazolvánnyal lehetett közlekedni. Én azt hiszem, hogy következetes álláspont volna a román kormány részéről az, ha tiltakozik a kedvezménytörvény ellen és még mindig kifogása van a státustörvény szövege ellen, akkor javasolja a magyar kormánynak azt, hogy a román gyakorlatot honosítsa meg. Tehát az állampolgárság intézményét biztosítsa az erdélyi magyarok számára. Ezáltal lesz ugyanaz a mérce valószínűleg.

Márványi Péter:
-Az RMDSZ egyik másik platformja, a Szabadelvű Kör viszont elutasítja a Reformtömörülés kezdeményezését. Moszkovits János Eckstein Kovács Péter képviselővel készített interjút.
Eckstein Kovács Péter, képviselő, Szabadelvű Kör:

- Az, aki folyamodik egy második állampolgárságért, azt egyénként teszi. Természetesen vannak példák bizonyos országok esetében, és itt sem Románia, sem Magyarország nem kivétel, amelyek valamilyen módon, általában közvetett módon kedvezményt biztosítanak a második állampolgárság elnyerése szempontjából azok számára, akik egy bizonyos nemzethez tartozónak vallják magukat. Nincs ez másképp Romániában sem. Tehát nincs egy olyan kollektív jog, amely a Moldovában élő románok számára lehetővé tenné, hogy egyszerű kérelmezés alapján román állampolgárok lennének. A magyar szabályozáshoz hasonlóan azok, akiknek a szülei, nagyszülei, felmenőági rokonai valaha román, ill. magyar állampolgárok voltak, azok könnyebben jutnak a második ország, esetenként az anyaországnak az állampolgárságához, mint második állampolgársághoz. Nos, ez a Moldovai Köztársaság, a Besszarábiában lakó románok esetében nagyon vonzó dolog, mert elég nyilvánvaló, hogy a Moldovai Köztáraság a közeljövőben nem lesz európai uniós tagállam. Akkor nagyon nagy számú besszarábiai, moldovai köztársasági román folyamodott és kapta meg ez alapján egy könnyített eljárással a román állampolgárságot. Erről van szó. De nem arról van szó, amit a reformtömörüléses barátaink javasolnak, hogy egyszerűen az etnikai hovatartozás alapján kollektíven állapítsák meg a jogosultságot a magyar állampolgárság tekintetében. Köztudott, hogy a kedvezménytörvény általában vitatott, hogy mennyire illeszkedik az európai uniós jogrendbe, mennyire kompatibilis az európai uniós értékekkel. Itt a kettős állampolgárság felvetése is egyszerűen provokáció lenne, egy elfogadhatatlan javaslat lenne a magyar kormány vagy a magyar állam részéről. Ezt gyakorlatilag 89 vagy 90 utáni változások után egyik magyar kormány se kezdeményezte. Azonkívül pedig én személy szerint úgy vélem, hogy a kettős állampolgárság egyéni életutak szempontjából egy elfogadható dolog, hogy valaki igényli. De hogy egy közösség globálisan, gyakorlatilag itt is, ott is állampolgár legyen, ezt nem vélem egy üdvös dolognak. Az erdélyi magyarok itthon maradása szempontjából sem. Azonkívül a másik nagyon fontos különbség a moldovai köztársaságbeli románok és az erdélyi magyarok helyzetét illetően az, hogy valószínűleg 2007-ben Románia is európai uniós tagország lesz és minden valószínűség szerint kettős állampolgárok leszünk. Egyrészt nemzeti állampolgárok, a mi esetünkben román állampolgárok, másrészt pedig európai állampolgárságot és útlevelet fogunk nyerni. És gyakorlatilag ez a kérdés elveszíti a jelentőségét.

Moszkovits János:
- De ezeknek a moldovai köztársaságbeli állampolgároknak nem kell elhagyniuk a szülőhazájukat ahhoz, hogy megkapják ezt az állampolgárságot, a román állampolgárságot. Idejönnek, beadnak egy kérelmet, aztán ha megkapták a román állampolgárságot, illetve megkapják a román állampolgárságot, attól még ők otthon maradnak.

Eckstein Kovács Péter:
- Hát ez egy kicsit bonyolultabb: ez a román kormányoknak a politikája, mert a Moldvai Köztársaság hosszú ideig nem ismerte el a kettős állampolgárságot és ennek dacára megadták a román állampolgárságot az ezt igénylőknek. Ez végső soron egy technikai kérdés, hogy mennyire igényelnek ott tartózkodást, állandó lakhelyet a második állampolgárság esetében. De ez feltétlen nem kedvezménytörvény kérdése, hanem egyszerűen a magyar közigazgatás és a magyar kormány, hogyha úgy módosítja az állampolgárságról szóló törvényét, hogy nem igényli az állandó Magyarországon való tartózkodást, akkor ugyanez lesz az eredmény, mint ami a román kormány és államnak a politikája. De ez nem a kedvezménytörvénynek a tárgya.

Márványi Péter:
- A szerbiai magyarok körében igen erős a kettős állampolgárság melletti kiállás, a politikai szféra viszont itt sem egységes ebben. Illetve mondjuk így, ebben sem. Ternovácz István foglalja össze a véleményeket, melyeket döntően meghatároz, hogy Jugoszlávia nem került le az európai vízumkötelezettek feketelistájáról.

Ternovácz István:
- Jugoszlávia nincs rajta azon az ún. fehér schengeni listán, aminek köszönhetően zökkenőmentessé válna az anyaországba való utazás Magyarország európai uniós csatlakozását követően is. A hamarosan leereszkedő schengeni vasfüggöny miatt megnehezedő rokoni kapcsolattartás kapcsán is vészharangot kongató értelmiségiek szerint most az következik, hogy ha marad az utóbb 30 évben jegyzett évtizedenként több, mint 10%-ot kitevő fogyás, akkor elméletileg emberéletnyi idő alatt pár ezer főre zsugorodhat a vajdasági magyar populáció. Ezért vélekednek többen úgy, hogy miután a két évvel ezelőtti politikai félfordulat sem hozott e tekintetben változást, olyan átfogó nemzeti stratégiára van szükség, amelyet Budapestnek kell megfogalmaznia. Annál inkább, mert a magyarok az anyaországban is fogynak. Ezért hangsúlyozza több vajdasági magyar politikus azt, hogyha a határon túli magyarokat Budapest az anyaországon kívüli területeken akarja megőrizni, akkor számukra fontos lenne a magyar állampolgárság megszerzésének a szavatolása. Belgrád a saját határon túli nemzetrésze számára megadta ezt a lehetőséget. A jugoszláv parlament 2001. tavaszán fogadta el a törvényt, amely lehetővé teszi a kettős állampolgárság megszerzését a boszniai szerbek számára. Itt tehát két év a gyakorlat, a kettős állampolgárság intézménye. A 90 ezres lélekszámú szerbiai horvátság is birtokolhatja a horvát állam által felkínált horvát állampolgárságot. Borúlátó vélemények szerint most két lehetőség kínálkozik. Egyik, hogy a több 10 ezer eltávozott nemzettárs példáját követve az itthon maradottak is áttelepülnek Magyarországra, ha azt akarják, hogy meg nem született unokáik is magyar iskolába járhassanak. Vagy, mivel az önerő nem elegendő ahhoz, hogy megállítsák a fogyást, haszonélvezői lesznek egy olyan budapesti kezdeményezésnek, amely biztonságérzetet ad az itt maradáshoz. Főként azután, hogy mint mondják, az áldásos státustörvény kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a határon túli nemzettest apadását megállítsa. Hozzáértők szerint ennek az átfogó nemzetstratégiának lehetne egyik fontos eleme a kettős állampolgárság biztosítása a vajdasági magyarok számára. A Vajdaságban a kettős állampolgárság megszerzésének fő zászlóhordozója a Vajdasági Magyar Demokrata Párt. Ágoston András pártelnök 1997 óta szorgalmazza a kettős állampolgárság megszerzésének a fontosságát. Részlet egy vele készült decemberi interjúból.

Ágoston András, pártelnök, Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke:
- A vajdasági magyarok helyzetét csakis a kettős állampolgárság intézményének a bevezetésével vagy elérhetőségének a növelésével lehet javítani. Ezzel szerintem egy teljesen új szakasz nyílhat meg a határmódosítás nélküli nemzeti integráció folyamatában. Úgy látom, hogy erre van esély és nagyon szeretném, ha ez így történne a 2003-as évben.

Ternovácz István:
- A Vajdasági Magyar Szövetség 1991-ben elfogadott programjában a kettős állampolgárságról a következő olvasható: A vajdasági magyar közvélemény elvárásának megfelelően a VMSZ felvállalja annak az igénynek a napirenden tartását, hogy hosszú távon létrejöjjön a kettős állampolgárság intézményed. Meggyőződésünk, hogy a magyar nemzet szellemi és kulturális egységét minden más megoldásnál jobban szolgálná. Ez áll a VMSZ programjában. Ezért lepett meg sokakat az, amit Kasza József pártelnök másfél hónappal ezelőtt a VMSZ tisztújító értekezletét követő sajtótájékoztatón mondott. Őt hallják.
Kasza József, pártelnök, Vajdasági Magyar Szövetség elnöke:

- A vajdasági magyarságnak végleges megoldás az anyaországgal való egyesítés terén nem a kettős állampolgárság és ezt ki is mondtuk a mai közgyűlésünkön, hanem országunk integrációja az európai népek közösségében. Tehát a Vajdasági Magyar Szövetség ilyen irányba politizál.

Márványi Péter:
- Ahol nem igazán téma a kettős állampolgárság az a NATO-ba és Unióba is készülő Szlovákia. Az állam általában nem fogadja el ezt a jogi intézményt és tudósítónk Nagy Ildikó jelentése szerint a szlovákiai magyarság számára sem ez a központi téma.

Nagy Ildikó, Pozsony:
- A szlovák törvények a kettős állampolgárságot nem engedélyezik. Pontosabban csak kivételes esetben, például szlovák-cseh vonatkozásban. Csehszlovákia 92-ben történt kettéválasztásának ugyanis ez volt az egyik feltétele. Ami a szlovákiai magyarságot illeti, soraiban bizonyára megfogalmazódik egy hasonló igény a magyar állampolgárság iránt. De ennek kézzelfogható jelei nincsenek. A Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségét ugyan felhívják az érdeklődők, akiknek túlnyomó többsége idős ember, és rákérdeznek a lehetőségekre. De elsősorban érzelmi okokra hivatkoznak. Számuk a kedvezménytörvény megszületése óta megnőtt, most 1-200-ra tehető és hajlandók tudomásul venni a tényeket, vagyis a pillanatnyi valóságot. Másképp tekintenek a kérdésre a fiatalok, ,akik pl. Magyarországon tanulnak különböző felsőoktatási intézményekben. Egy részük ott akar letelepedni, ezért magyar állampolgárságért folyamodik. A másik csoport hazatér Szlovákiába és nem is gondolkodik a visszatérésen. Sokan úgy vélik, jobban járnak, ha szlovákiai magyarként valamifajta közvetítő szerepet vállalnak a két ország, a két nép között a kultúrában, a diplomáciában vagy egyre inkább a gazdaság számos területén. Olyan véleményeket is hallani, hogy fölösleges ezt a kérdést feszegetni, hiszen az egyesült Európában a nemzetiségnek nem lesz jelentősége vagy ha igen, akkor csupán a nosztalgia szintjén.

Márványi Péter:
- Végül következzék a magyar kormány véleménye. Bársony András külügyi államtitkárt Bánhidi Emese kérdezte.

Bársony András, külügyi államtitkár:
- Mindenekelőtt azt szeretném leszögezni, hogy a kettős állampolgárság intézménye létezik Magyarországon. És nem igazak azok az állítások, amely szerint Románia és Magyarország között volna olyan egyezmény, amely kizárná a kettős állampolgárság intézményét. Azonban a magyar törvények e tekintetben sok párti konszenzuson alapulóan nagyon kemények. Azaz: kettős állampolgárságot, egyáltalán magyar állampolgárságot megszerezni egy létező állampolgárság mellé csak olyan formában lehet, hogy valaki ezt megelőzően, mielőtt ilyen állampolgársági kérelemmel fordul a magyar hatóságokhoz, igazolni tudja magyarországi tartózkodását. És ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy bár létezik a kettős állampolgárság intézménye, de az erdélyi vagy a határon túli magyarság esetében pontosan ez az az ominózus pont, amely ütközik egyébként amúgy a kedvezménytörvény alapvető céljával, nevezetesen, hogy lakóhelyén segítse az ott élő magyarokat boldogulásukban és természetesen magyarnak való megmaradásukban. A kettős állampolgárság intézménye pontosan ellenkező irányba hat a jelenlegi jogi felfogás szerint, hiszen az magyarországi letelepedést már előzőleg megkíván, és csak ezután léphet maga az állampolgárság intézménye hatályba. Magyarországon egyetlen politikai párt nem vetette föl komolyan annak a kérdését, hogy nem magyarországi rezidensek számára a kettős állampolgárság megadható legyen pusztán azon az alapon, hogy ők magyar származásúnak vallják magukat. Hozzá kell tegyem, hogy ez abban a pillanatban jelenthetne akár 5 millió magyar állampolgársági kérelmet is párhuzamosan, ha önmagában csak egyfajta kérelmi álláspont vagy az önként választott magyar identitás volna ennek az alapja. Ez egyetlen országában a világnak nem működik így. Még ott is, ahol viszonylag liberálisak a kettős állampolgárság, vagy az állampolgárság megszerzésének intézményei, bizonyos előfeltételekhez kötött igazoláshoz és a tartózkodáshoz, munkavállaláshoz, illetve az adózói státus elnyeréséhez is.

Bánhidi Emese:
- Sokan éppenséggel a felvetők közül arra hivatkoznak, hogy magában az Európai Unióban, tehát az Európai Unió tagállamaiban is van ilyen.

Bársony András:
- Természetesen van néhány helyen kettős állampolgárság. Ez az intézmény nem kizárt. Az Európai Unión belül egyébként értelmét veszti a dolog. Mindenütt jószerével egyfajta lakóhelyhez vagy letelepedéshez kötött a kettős állampolgárság intézménye. Ha más nem, akkor ideiglenes tartózkodás mindenképpen előfeltétele a kettős állampolgárság, egy új állampolgárság felvételének. Néhány esetben pedig az Európai Unión belül vannak olyan jogszabályok, amelyek az állampolgárság megadását lehetővé teszik, de egyúttal az előző állampolgárságról való lemondást is feltételül szabják.

Forrás: 2003. január 16. 19:05 Kossuth rádió, Határok nélkül