A magyar nemzet védőbástyái vagyunk

Interjú Kasza Józseffel, a VMSZ elnökével

Itt, a Délvidéken több hónapja 50 000 aláírás gyűlt össze, melyekkel jogosan kértük a kettős állampolgárságot. Az összegyűlt aláírások többségét a VMSZ gyűjtötte. Ha több idő állt volna rendelkezésünkre, és alaposabb munkát végezhettünk volna, akár 150 000 aláírást is össze tudtunk volna gyűjteni. A nemzettest ekkora létszámú igénye nem söpörhető szőnyeg alá. Különösen bánt bennünket a tény, hogy a mai beszélgetéseknél, tárgyalásoknál vagy akár a segítőkészség megnyilvánulásánál csak a romániai magyarság kerül fókuszba. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy nem csak ebben a kérdésben, hanem minden másban is a romániai magyarsággal foglakozik az aktuális magyarországi hatalom. Nem vagyunk féltékenyek, egy pillanatra sem szeretnénk megkérdőjelezni a nagyobb testvér jogát, de nem tudjuk elfogadni, hogy Magyarországnak ne legyen Szerbia felé egy kidolgozott külpolitikai stratégiája. Különösképp bántó, hogy a délvidéki magyarság szülőföldön maradásának nincs magyarországi nemzetstratégiája. A MÁÉRT-on létfontosságú kérdésekről volt szó, az előkészítésnél és a plenáris ülésen is. Ezért szomorúan tapasztaltam Ágoston András passzív magatartását a kérdéskörök megoldásában. Ebből következik, hogy a VMDP-nek nem eltökélt szándéka a délvidéki magyarság sorskérdéseinek megoldása. A nagy szónaklatok csak szemfényvesztés, és politikai karrierizmusról tanúskodik.

NEMZETPOLGÁRSÁG

- Hogyan vélekedik a magyar kormány új nemzetpolitikájáról?

- A délvidéki magyarság szülőföldön való maradásának átfogó intézkedéseit három alapkérdésben határozhatjuk meg: a kettős állampolgárság, teljes jogi alappal, emellett a szülőföldön maradás stratégiai programja az anyaország részéről, ami alatt anyagi támogatást értünk a szülőföldön való minél könnyebb boldogulás érdekében, valamint a teljes körű autonómia megvalósítása. Valószínűleg ehhez hasonló követelései vannak a többi határon kívüli közösségeknek is. A magyar kormány ezeket a tényleges problémákat megkerüli. Az tény, hogy a magyarok a világ minden táján egy nemzethez tartoznak. A programot nevezhetjük ahogy akarjuk, de ebben az esetben a nemzetpolgárság fogalma, amely most vetődött fel a külhoni útlevéllel együtt, arra irányul, hogy ezt a problémát ismét szőnyeg alá söpörjük, a megoldását elodázzuk. Nem értem, hogy más nemzetek miért nem alkalmaztak ilyen filozófiai és jogi fejtegetést, hanem egyszerűen egy nemzethez tartoznak az anyaországon kívüliek is, a kettős állampolgárság kérdését egyszerűen megoldották.

- A vajdasági magyarok hogyan tudnák kivenni részüket a szerbiai privatizációból? Az ehhez szükséges anyagiakat honnan tudnánk előteremteni?

- A vajdasági magyarok sehogy sem vesznek részt a privatizációs folyamatban. Ezt a kérdést többször felvetettük magyarországi tárgyalásainkon. A különböző kormányok különböző választ adtak. Az alaphozzáállás az volt, hogy a miloševići korszak alatt nem lehet nagyobb mértékben támogatni bennünket, hiszen ezzel a miloševići rezsimet támogatnák. Komolyabb, erőteljesebb támogatást a Délvidéken nem kaptunk Milošević bukása után sem. Ennek köszönhetően rendre kimaradunk az olyan intézkedésekből, amelyek elősegítették volna a magyarországi vállalkozói szféra szerepvállalását a Szerbia és Montenegró-i privatizációban. Az a kevés vállalkozó, aki befektetett az országban különböző diszkriminatív nehézségbe ütközött. A délvidéki magyarságnak pedig nem volt kellő tőkéje, hogy felvegye a versenyt a szerb és külföldi tőkével rendelkező csoportosulásokkal. Így történhet meg, hogy most már nem lépésről lépésre szorítanak ki bennünket, hanem hétmérföldes léptekkel kerülünk nap mint nap távolabb a munkahelyektől és vállalkozásoktól. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a Corvinus Rt., amely arra volt hivatott, hogy serkentse a magyarországi vállalkozók szerepvállalását a privatizációban, ez idáig eredménytelenül tevékenykedett. Most pedig sikerült megtalálniuk azt a kétes gazdasági múlttal rendelkező vállalkozót, akin keresztül a perlezi birtok pénzelését helyezték kilátásba.

A határon túli közösségek magyarországi anyagi támogatásáról léteznek-e kimutatások?

- Nem rendelkezünk átfogó kimutatásokkal, hiszen a határon túli magyarság támogatása több csatornán keresztül történik. Nincs egy áttekinthető rendszer. Sok esetben egyéni kapcsolatok alapján történik az elbírálás, így sokszor megkérdőjelezhető a befektetések célszerűsége.

A KILÁTÁSTALANSÁG VESZÉLYE

- A Magyarok Világszövetségének aláírásgyűjtésére különbözőképp reagáltak a határon túli szervezetek, pártok. A népszavazás közeledtével hogyan tekint erre a kérdésre?

- A kérdést nem úgy kell megközelíteni, hogy az aláírásgyűjtés jó-e vagy sem. A kettős állampolgárság kérdése már körülbelül 10 éve jelen van a közéletben, politikában. Különböző pártok, szervezetek felvetették már e kérdést a kilencvenes évek derekán. A VMSZ a kérdést akkor karolta fel, amikor megteremtette a szerbiai alkalmazását. Azóta pártunk erőteljesen dolgozott a kérdés megoldásán. A VMSZ-nek két komoly nézeteltérése van az MVSZ-szel. Az egyik ok az, hogy az MVSZ a mai napig nem tudta legálissá tenni délvidéki leágazását. Idestova már 10 éve nem vette fel soraiba azt a mintegy 300-400 kérelmezőt, aki csatlakozni szeretne. Annak ellenére, hogy többször tárgyaltunk erről a volt és jelenlegi MVSZ- vezetőséggel, még csak válaszra sem méltatták a kérelmezőket. A másik kérdés, amit nem tisztáztunk, hogy milyen felelősséget tud vállalni az MVSZ egy esetleges eredménytelen népszavazás esetén, ami több évtizedre elodázná a kérdés megoldását. Az ilyen végkifejlet a délvidéki magyarság teljes felszámolásához vezethet. A népszavazás pozitívuma, hogy felkorbácsolta a kedélyeket, így Magyarországon is egyre többen hallatják hangjukat és próbálnak segítő kezet nyújtani a határon kívül rekedt nemzettársaiknak. Az biztos, hogy többé már nem söpörhetjük szőnyeg alá a kérdést, és remélem a magyarországi választópolgárok nem ülnek fel a riogatásoknak, és számunkra pozitívan döntenek. A Délvidék esetében teljes bizonyossággal állíthatom, hogy a kettős állampolgárság bevezetése nem jelentené a szülőföld elhagyását. Sőt, fékező erővel hatna a pozitív döntés. A kettős állampolgárság nélkülözése az, ami serkenti a fiatalok elvándorlását, de nem Magyarországra, hanem a világ különböző pontjaira. Csak bírálni tudom Gyurcsány Ferenc kijelentését, miszerint nehéz magyarnak lenni. Mi ezt jobban tudjuk, mint ő, de elmondhatjuk, hogy minden nehézség ellenére büszkébbek vagyunk nemzeti hovatartozásunkra, és sokkal jobban védjük önazonosságunkat, történelmünket és kultúránkat, mint sok anyaországi politikus. Mondhatnám azt, hogy a határon túli magyarság védőbástyája a magyar nemzetnek. Ha Magyarország ezt veszni hagyja, az egész nemzetet előbb-utóbb kilátástalan helyzetbe sodorja.

BÍZNAK A SIKERBEN

- A VMSZ hogyan veszi ki részét a kettős állampolgárságot népszerűsítő kampányból?

- A rendelkezésre álló eszközökből fogunk kampányolni. A napokban szórólapokat osztunk az ide érkező magyarországi turistáknak, de részt veszünk a magyarországi nagygyűléseken is. Személy szerint Szegeden és Makón szólalok fel, Dudás Károly, a VMSZ elnökségi tagja Veszprémbe látogat. Emellett aktivistáink is kiveszik részüket az anyaországi kampányból. Természetesen a területeinkről elszármazottaktól is elvárjuk, hogy megtegyék a környezetükre való ráhatást. Álljanak ki a kettős állampolgárságért. Azért, amellyel ők már rendelkeznek.

- Milyen eredményre számít december ötödikén?

- Sok álmatlan éjszakám lesz addig, de nagyon remélem, hogy a szocialista és szabad demokrata NEM ellenkező hatást vált ki a magyarországi választópolgároknál, és nagyobb számban vesznek részt a népszavazáson, mint azt az előzetes felmérések mutatják, és nem mondanak le az önhibájukon határon kívül rekedt nemzettársaikról.

Vígi Zoltán

Forrás: Magyar Szó, 2004. november 20.