Interjú
Duray Miklóssal
Duray: magyar állampolgárságot
a szülőföld elhagyása nélkül
- az interjú teljes szövege
- A kettős állampolgárságot ellenzők gyakran azzal
próbálnak érvelni, hogy tömegesen fognak a határon túli
magyarok hazánkba érkezni. Szlovákia az uniónak a tagja.
Valóban tömegesen jönnek-e a szlovákiai magyarok hazánkba?
Duray Miklós:- Azoknak szeretném elmagyarázni, akik
elhiszik ezt a butaságot, hogy a magyar ember szívesen
otthagyja a szülőföldjét és elmegy a bizonytalanba,
még akkor is, hogyha az Magyarország; ugyanis nagyon
sok olyan példát lehet felsorolni, mikor sokkal rosszabb
volt a helyzet, mint most. Tehát üldözték a Magyarországon
kívüli magyarokat. Például Felvidéken elhurcolták őket
kényszermunkára Csehországba. Akkor sem azt a megoldást
választották, hogy úgy menjenek el a szülőföldjükről,
hogy oda soha ne térhessenek vissza, hanem hagyták magukat
elhurcolni, és aztán visszaszöktek a szülőföldjükre
és ott bujkáltak mindaddig, amíg nem lehetett legalizálni
a visszatérésüket a szülőházukba, szülőfalujukba. A
tömeges menekülés a szülőföldről, az mindig valamilyen
különleges, általában háborús vagy a háborút követő
helyzetekhez kapcsolódik. 1919 után mind Erdélyből,
mind Felvidékről sokan elhagyták a szülőföldjüket. Tény
az, hogy a Ceausescu-féle falurombolás idején elég sokan
elmenekültek erdélyi magyarok. Tény az, hogy a Vajdaságból
is sokan menekültek akkor, amikor háború dúlt. Vagy
azt megelőzően elviselhetetlen helyzetben. De csak azért
nem hagyja ott a szülőföldjét a magyar ember, mert erre
van lehetősége. Mert van egy olyan útlevél a zsebében,
amivel mondjuk Romániából, Szerbiából vagy Szlovákiából
könnyen átjöhet Magyarországra, és itt maradhat. Aki
el akar jönni, az e nélkül is el fog jönni. Aki pedig
nem akar eljönni, azt hat pár ökörrel sem fogják tudni
elvontatni. Tehát üzenem mindazoknak, akik ebben a tévhitben
vannak, és mindazoknak, akik ezt a tévhitet riogatással
keltik Magyarországon: nemcsak hogy nincsen igazuk,
de megtévesztik az embereket. Az úgynevezett kettős
állampolgársággal kapcsolatban teljesen másról van szó.
Elsősorban arról, hogy 1920-ban, a Trianoni Békeszerződéssel
diktátumként vették el tőlünk a mindenkori Magyarország
állampolgárságát. Diktátummal fosztottak meg bennünket
a történelmi magyar hazától. Csupán egy jóvátétel jellegű
gesztus lenne az, hogyha a mindenkori Magyarországnak
az állampolgárságát bármelyik magyar úgy megkaphatná
könnyített eljárásban, hogy ne kellhessen elhagyni a
szülőföldjét. Ez az összetartozásnak egy további új
jelképe lenne.
- Tudomása szerint mióta Szlovákia tagja lett az
Európai Uniónak, többen érkeztek hazánkba vagy kevesebben
a szlovákiai magyarok?
- Sohasem volt jellemző, hogy nagymértékben települtek
volna el a felvidéki magyarok a szülőföldjükről. Viszont
az tény, hogy amióta Magyarország is meg Szlovákia is
az Európai Unió tagja, azóta többen jönnek dolgozni
Magyarországra. De csak a határ menti területeken. Tény
az, hogy csak oda mennek dolgozni, ahova hívják őket.
És nem ők mennek oda, hogy kiszorítsanak mást a munkahelyükről,
mert nincs munkaerő, mert a magyarországi munkaerő elvándorol
nyugat felé, mert ott jobbak a körülmények. Ezek általában
napi ingázók. Nagyon kevesen vannak olyanok, akik heti
ingázóként járnak Magyarországra dolgozni. Úgynevezett
áttelepülés, tehát a szülőföld elhagyása, az egyáltalán
nem függ össze azzal, hogy Szlovákia és Magyarország
is az unió tagjává vált. Hogyha valaki valóban el akar
jönni, akkor eljön. És az általában olyan emberek, akik
nagyon jól képzett emberek, iskolázott emberek, csak
azért jönnek el, mert Magyarországon több a lehetőség.
De ezek száma rendkívül alacsony. Összesen talán évi
négy-ötezer emberről lehet szó, akik költöznek ide vagy
oda, de nem lehet ebben olyan tendenciát kimutatni,
amely összefüggene egy szülőföld-elhagyási nagyobbfajta
szándékkal. Én személy szerint remélem, hogy túlsúlyban
lesz az igen szavazatoknak a száma. Az hogy érvényes
lesz-e a népszavazás, arra nem tudnék választ adni,
hiszen nagyon nehéz több millió embert elvinni népszavazás
alkalmával az urnákhoz. Viszont én remélem azt, hogy
megmozdul a nemzet. Meg kell hogy mozduljon, mert tudatosítani
kell azt, hogy mindenki önmagáról is szavaz.
Bunyevácz Zsuzsa
Forrás: Kossuth
Rádió, 2004. november 28.
|
