December 5-e is bekerül majd a magyar történelembe
- az összeállítás teljes szövege

Böjthe Csaba atya, a Dévai Gyermekotthon vezetője:- Én azokhoz szeretnék szólni, akik nincsenek itt, akik talán azzal gondolkoznak, hogy nemmel szavazzanak, hogy talán el se menjenek erre a választásra. Nem könnyű igent mondani. Én emlékszem, mikor odahoztak egy nyolchónapos kislányt. Az édesanyja azt mondta, az állomásban lakik, és hogy ugye az nem alkalmas egy gyereknek. Itt hagyná nálunk... magányosan élő ferences szerzetes, hát most mit csináljak egy nyolchónapos kislánnyal? Ölbe veszem, elkezd sírni. Nem fog sírni, nézzem meg. S ölbe vettem, tényleg nem sírt. Azt mondja, na, akkor ő megy. Tizenhárom év távlatból úgy látom, hogy Isten mindent nagyon szépen megoldott. De tudom azt, hogy mai napig is, pedig most már ötszáz gyermeknek mondtam igent, nagyon nehéz kimondani azt, hogy igen. Én bízom az isteni gondviselésben, lesz valahol, ahol nekem jut kenyér, ott jut neked is.

- Freund Tamás agykutató professzor ároktemetésről beszélt. Komoly lesz most ez az összefogás?

Freund Tamás agykutató professzor:- Én úgy gondolom, hogy határon túl ebben a kérdésben abszolút egységes a nemzet, ezt kellene itthon is elérni. Egyben azt is megmutatná a világ számára, hogy a magyarság nem degradálható, önző, elmagányosodott ideális fogyasztó, manipulálható halmazává. Igenis képesek vagyunk az össznemzeti kérdésekben az összefogásra. Mint Bolyai-díjasok azért kaptunk külön megszólalási lehetőséget ezen a konferencián, mert hogyha Bolyai János, díjunk névadója ma élne, akkor ő is román állampolgár lenne. Most december 5-én arról is szavaznunk kellene, hogy a világ tudománytörténetének egyik legnagyobb matematikusa vajon megérdemelné-e a magyar állampolgárságot.

- Tolcsvay Béla énekmondó. Művészként sokat járt a határon túlra is. Mit érez ilyenkor, amikor ezeket az ellentéteket lehet tapasztalni hazánkban?

Tolcsvay Béla:- Apám Hátszegen született, Hunyad vármegyében. Huszonnégy órán belül el kellett hagyni a nagyapámnak a román fennhatóságú területet, mert nem volt hajlandó román nyelven tanítani a magyar történelmet. Két évig laktak vagonban a Déli Pályaudvaron. "A múltat végképp el kell törölni", énekeltük minden egyes ünnepségen, és az emberek agyában igenis kitörlődött a múlt. Trianon, az háromszor nemet jelent. Elvéreztették ezt a testet, aminek kezét, lábát levágták, de nem hiszek abban, hogy Magyarország a népek Krisztusa.

- Akkor ez az ön fogalmazásában igent jelent?

- Csakis igen, nincs más, mert a szégyen, az rajtam is ott lesz. Nem tudom, akkor hogy fogok szemébe nézni azon embereknek, akik nekem a meséket mondták, a dalokat, és Bartók, Kodály országában megőrizték hatalmas elnyomásban, szegénységben azokat az igaz gyöngyszemeket, amik engem azóta is vezetnek az utamon.

- Hevér Lóránt, szabadkai főiskolás, Gergely Előd Gellért pedig a Sapientia Egyetem csíkszeredai karának hallgatója. Mind a ketten a Kossuth Lajosról elnevezett, Mi a magyar ma? címmel megrendezett szónokverseny győztesei. Mi a magyar ma?

Hevér Lóránt:- Nehéz megmondani. Egyáltalán nem olyan egyszerű a magyarság, de sajnos leegyszerűsítették egy X-re, mert ennyi lesz a magyar december 5-e után. Vagy egy nem, vagy egy igen. Ha véletlenül negatív eredménye lesz ennek a népszavazásnak, otthon ülni fogunk, nézzük a televízióban a híradást, valószínűleg majd összeborulunk és az lesz az utolsó összeborulásunk? Utána már nemkívánatos személyek leszünk? Ezek a kérdések tombolnak bennem, és azt hiszem, hogy nem tudom kellőképpen lezárni ezt a gondolatmenetet, merthogy nem is én fogom lezárni.

Gergely Előd Gellért:- Azoknak, akik a határon túl élnek, amikor kijönnek Magyarországra, akkor döbbennek rá, hogy valójában magyarnak lenni lehet más is, mint szégyen, lehet más is, mint rejtegetett félelem. És az a szabadságérzés, ami az embernek a lelkében él, az nem bűn és nem egy természetellenes dolog.

- A Professzorok Batthyány Köre a kettős állampolgársággal kapcsolatban állásfoglalást adott ki ezen a konferencián. A csatlakozó személyiségek között van Gulyás Dénes operaénekes. Mi késztette önt erre a lépésre?

Gulyás Dénes:- Fel vagyok háborodva, hogy ez egyáltalán felmerül egy ilyen kérdés, hogy erről szavazzunk. Természetesnek kéne lenni, hogy visszakapják az állampolgárságot a határon túl élő magyar testvéreink, és nagyon értetlenül állok azok előtt az emberek előtt, akik azt mondják, hogy nem.

- Itt csupa olyan ember volt, aki egyetért a kettős állampolgársággal; akkor mi célja volt ennek a rendezvénynek?

Nárai Szabó Gábor, a Professzorok Batthyány Körének elnöke:- Tizenötmillió magyart akartunk megszólítani. Mi úgy gondoljuk, hogy akik itt voltak, azok szét tudják sugározni azt a hangulatot, azt az egyedülálló lelkesedést, ami itt tapasztalható volt. Itt most a szív és az ész együtt kell, hogy megerősítsen minket a magyarságunkban, és igennel szavazunk a kettős állampolgárságra.

- Ha ön felszólalt volna, mit mondott volna el?

Pálinkás József , a Professzorok Batthyány Körének alapító tagja:- Mindenkinek azzal a felelősséggel kell elmennie szavazni, hogy a magyarság történelméről ezt a napot fel fogják jegyezni. Nem lesz még egy alkalom, most kell dönteni arról, hogy magyar testvéreink előtt kinyitjuk-e Magyarország és Európa kapuját.

- Három évtizeddel ezelőtt jelent meg egy új kép és egy új hang a Magyar Televízióban és ez a Panoráma volt. Önök kezdtek foglalkozni először a határon túli magyarok kultúrájával, hagyományaival. Most ismét megszüntették a Panorámát. Ha még lenne műsor, miről szólna?

Chrudinák Alajos:- Arról, hogy mi az oka, hogy ide juthatott a magyar nemzet, hogy végül megalázó népszavazással kell dönteni az ügyről? Testvéreink szenvedtek, elnyomták őket, ráadásul az elmúlt hatvan évben semmit nem tettünk értük. A bolsevik rendszerek ugye az internacionalizmus, a jószomszédság, hagyták, hogy a magyarságot leépítsék, megtizedeljék. Arról is szólnak, hogy kik azok, akik ezt ellenzik, és miért ellenzik? Ők nem magyarok? Mert, ha magyarok lennének, akkor ennek örülnének, hiszen egy nagyobb közösség, egy sorsközösség alakul majd ki, amelyre majd támaszkodhat, ugye különösen az Európai Unióban, ahol regionális tervek vannak. De én bízom abban, hogy a magyarság rádöbben, a szavazás után egy új helyzet teremtődik. Igenis talpra fogunk állni. Ez egy új minőségét jelentik a magyar nemzeti gondolatnak.

Vennes Aranka

Forrás: Kossuth Rádió, 2004. november 28.