Patrubány Miklós:

Feketén fehéren a kettős állampolgárságról

Balázs D. Attila: "Tisztelt Választópolgár!

Immár 12 éve, hogy sikerült magyar állampolgárságot szereznem. Az állampolgárság elnyerésének megalázó viszontagságait nap mint nap átélő honfitársaink nevében kérem, IGEN szavazatával adja vissza mindazon magyaroknak azt a jogot, amitől a XX. század megfosztotta őket. Meggyőződésem, hogy ez nem politikai hovatartozás kérdése. Itt az a kérdés, Ön érez-e valami közösséget a külhoni magyarokkal, vagy azokat nem tartja egyenrangúnak saját magával. Erre fehéren feketén kell válaszolnia. Igen, vagy nem." (erdely.lap.hu banner)

Folyik a kampány a kettős állampolgárság mellett, illetve most már ellen is. Sok ember gondolkodás nélkül odarakná az ikszet az igen mellé december ötödikén, mint az Erdély.lap.hu szerkesztője, de a magyar nép másik fele, mint például Aczél Endre, egyszerű európai egérútként aposztrofálja a határon túli magyarok kettős állampolgárságának megszerzését (Népszabadság, 2004. szeptember 16.), amit személye szerint nem támogat. Az Anyaország lakosságának egy tetemes hányada információk áradatát igényli a miértről, a hogyanról és a hogyan továbbról.

Patrubány Miklós MVSZ-elnököt, román állampolgárt (!), Budapesten, a Magyarok Világszövetségének Semmelweis utcai székházában faggattam ezekről a kérdésekről.

- Hétfőn mutatták be a www.kettősállampolgárság.hu honlapot, amely vélhetően választ ad a kormánypártok azon kijelentésére, hogy a magyar társadalom nincs jól tájékoztatva a kettős állampolgárság kérdésében. Ennek ellenére az ön szájából szeretném hallani, hogy nekem, mint jelen esetben Budapesten tanuló határon túli magyarnak, milyen kedvezményeim lesznek, illetve mik nem fognak megilletni, ha megkapom a magyar állampolgárságot?

- Mi egy teljes körű magyar állampolgárságot céloztunk meg. Az elmúlt 8 évben már tettünk a magyar politikum számára kompromisszumos ajánlatokat a külhoni magyar állampolgárság fogalmának a megalkotásával és törvénytervezet formájában való megjelenítésével kapcsolatban. Miután ezt mind elutasította a már említett politikum, a mostani népszavazási indítványunk egy teljes körű állampolgárságról szól. Ennek dacára én nem tudom megmondani, hogy milyen jogok fogják megilletni a külföldön élő magyar állampolgárokat, ha ez a népszavazás sikerül, mert akkor kezdődik igazán az a folyamat, amelyet eddig a magyar nagypolitika mindvégig halogatott, ugyanis már 1990-ben létre kellett volna hozni a magyar-magyar integráció intézményeit. Erre volt hivatott az Antall-kormány által létrehozott Határon Túli Magyarok Irodája nevű intézet, de ez megrekedt a határon túliság fogalmánál. Majd ebből az Irodából lett a Határon Túli Magyarok Hivatala, magasabb fizetésekkel, magasabb állami tisztségekkel, de ez az intézmény sem lépett az integráció irányában. Ha a nevét is megváltoztatták volna Magyar-Magyar Integrációs Irodává, akkor előbbre lennénk. Mi 1996 óta mondtuk, a magyarok negyedik Világkongresszusa óta, hogy még Magyarország EU-csatlakozása előtt meg kell adni az állampolgárságot a határon túli magyaroknak, nehogy újból vasfüggöny ereszkedjék le magyar és magyar közé a Kárpát-medencében. Meghallgatásunkra nem került sor, a vasfüggöny leereszkedett 2004. május elsejével, Magyarország európai uniós csatlakozásával.

Nos, miután ez a munka nem egy nap feladata, mert törvények sorát kell megváltoztatni, hogy ez az integráció semmiféle hátrányt ne jelentsen, ezért most nem tudjuk pontosan megjövendölni, hogy a magyar országgyűlés ezt milyen ütemben és hogyan fogja végrehajtani. Tény az, hogy egy ügydöntő és kötelező népszavazás eredményét végre kell hajtania. Tehát amennyiben december ötödikén ez a népszavazás sikeres lesz, akkor ezt a munkát haladéktalanul el kell kezdenie a törvényhozásnak. A dolgok mai állása szerint, tehát ha csak az állampolgársági törvényt változtatnák meg, és a többi törvényhez nem nyúlnának, akkor ez azt jelentené, hogy Magyarországon jogosultságai csak azoknak születnek, akik magyarországi lakhellyel rendelkeznek és magyarországi adófizetők. Éppen ezért javasoltuk mi a Külhoni Magyar Adóalap létrehozását. Ebbe azok a magyarok fizetnének be, akik Magyarországon adófizető kötelezettséggel bírnak, tehát akik itt szerzik a jövedelmüket. A külhoni magyarok ebből az alapból részesülnének. A magyar állam jelenleg, ha mindent összevetünk, vagyis a státustörvényt, az Erdélyi Magyar Egyetemet, a külföldi ösztöndíjakat, akkor összesen nem nyújt 20 milliárd forintnyi támogatást a határon túli magyaroknak egy évben. Ha ez a külhoni magyar adóalap létrejön, akkor már az első évben 50 milliárd forintra nő ez a pénzösszeg, mert kb. ennyit tesznek ki a Magyarországon hivatalosan munkát vállaló külhoni magyarok befizetései.

- Vagyis visszafordítanák a határon túli magyarokra az általuk leadózott jövedelmet?

- Nyilván. Ezt a különbözetet feléli a magyar költségvetés. Látjuk, hogy nem is a magyar állam támogatja a határon túli magyarokat ma sem, hanem fordítva, a határon túliak többet fizetnek be, mint amennyit összesen visszafizet a magyar állam számukra. Egy ilyen külhoni magyar adóalapban ez is láthatóvá válna.

- Ma reggel járt önnél az osztrák ORF (Österreichischer Rundfunk) televízió és rádió. Hogy látják a külföldiek, jelen esetben az osztrákok a kettős állampolgárság ügyét? Hogyan vélekednek róla az ORF riporterei?

- Elég értetlenül fogadják a magyar nemzet egységtörekvését. Körülbelül ugyanazokat a szólamokat pufogtatták kérdés formájában, amelyeket a kormányzati pártok mondtak, hogy nem félünk-e a történelmi területek kiürülésétől, nem félünk-e a magyarországi adórendszer túlzott leterhelésétől. Mint ismeretes, jobboldali és baloldali félelmek egyaránt léteznek, ami az elvándorlás kérdéskörét illeti. A jobboldal részéről általában azt emlegetik, hogy milyen baj lesz, hogyha kiürül a történelmi magyar szállásterület, a baloldali félelmek pedig arról beszélnek, hogy micsoda terheket jelent majd ez az országra. Az ORF kérdéseiből is ez a félelemsorozat sugárzott. Nehezen tudtam velük megértetni, hogy gyakorlatilag ez egy lélektani jóvátétel, egy lelki hiánypótlás, ami tulajdonképpen messzemenően megerősítené otthonmaradásukban az elcsatolt területeken élő magyarokat, de az Újvilágba elszármazott magyaroknak is nagyon fontos támasz lenne.

Hétfőn hallhattunk, illetve láthattunk egy telefoninterjút, a TV2 Mokka című műsorában, a Szabadkáról Magyarországra menekített Sötét család fejével. Mellékesen magam is szereplője voltam ennek a műsornak. Az interjú nagyon tanulságos volt, hiszen Havas Henrik ismétlődő kérdéseire elmondta a családfő, hogy nagyon jól beilleszkedtek, nagy szeretettel fogadják őket, de amikor rátért a riporter a kettős állampolgárság kérdéskörére, akkor elmondta, hogy bizony, ha meglett volna a magyar állampolgársága, akkor lehet, hogy soha nem kellett volna elhagyniuk szülőföldjüket. Ezt értetlenkedve fogadta Havas, mire azt felelte az interjúalany, hogy ha magyar állampolgár lett volna, akkor valószínűleg elmarad a megveretése és a megfenyegetésük. Hogy miért? Azért, mert ha tudják, hogy egy védtelen emberrel állnak szemben, akkor rárontanak, de ha tudják, hogy egy állam áll a védtelen ember háta mögött, akkor százszor meggondolják a vele szembeni atrocitást. Tehát íme, a magyar állampolgárság hitet és erőt ad a kisebbségi lét elviseléséhez.

- Tehát a kettős állampolgárság egyfajta védelmet is kíván nyújtani az utódállamokkal, Romániával, Szerbia Montenegróval szemben?

- Igen, egy közjogi támaszt ad mindenképpen, ami erőforrás a kisebbségi lét elviseléséhez. Mert így érdemesebb beruházni, érdemesebb az otthont, a szülőföldet fejleszteni, ha tudja az a magyar ember, hogy Magyarország, amelynek a mai meglétéhez őseinek vére, verejtéke és adófizetése is hozzátartozik, elismeri az ő magyarságát, és hogy itt neki ebből fakadó jogai vannak.

- Mi haszna származik a magyar állampolgárságból annak a több százezer erdélyi magyarnak, aki sem Magyarországra nem akar költözni, sem nem utazik majd külföldre, azon kívül, hogy megadatik talán nekik az a biztonság, amely elejét vette volna a délvidéki magyarveréseknek?

- A Transindex olvasói számára ismétlem, hogy aki kisebbségben élt és él, az ugyebár pontosan tudja, hogy mik az elvárásai, és mit érez egy kisebbségi magyar Magyarországgal szemben. Pontosan tudja, mennyire rosszul esik, ha a határon átjön, és azt mondják neki, hogy román, vagy ha a határt átlépi, és megkérdezik tőle, hogy hol tanult meg ilyen jól magyarul. Voltaképpen ennek a tarthatatlan állapotnak a felszámolása mindenki számára elégtételt jelenthet, és hogyha messzebbre mennék, akkor azt mondanám, hogy a jövőkép alakulásában is döntő szerepet játszhat azok számára, akik nem akarnak Magyarországra utazni és áttelepedni, akik nem akarnak az Európai Unióba utazni. Gyakran értesülünk arról Észak- és Dél-Amerikából, Ausztráliából, hogy micsoda megrázkódtatás az elcsatolt területekről odaérkező magyarok számára, hogy ott is románok, szlovákok és szerbek maradnak, hiszen az illető államok hatóságai sosem ismerik el az ő magyar mivoltukat, csupán a származási országuk alapján ítélik meg őket.

- Ha racionálisan gondolkodunk, vajon miért félnek az anyaországi magyarok a magyar állampolgárság megadása kapcsán az erdélyi vagy az kárpátaljai magyaroktól?

- Ők szenvedő alanyai egy súlyos, megtévesztő politikának, amelyik helyenként bűncselekménnyel ér föl. Az, amit egynémely MSZP-s politikus megengedett magának a múlt héten, mint például Lendvai Ildikó, aki a magyarországi társadalombiztosítási rendszer összeomlásával fenyegetőzött, kimeríti a Büntető Törvénykönyv (BT) néhány paragrafusát. A jogászok vele kapcsolatban a 270-es paragrafust emlegetik, vagyis a közveszéllyel való fenyegetést.

A magyar emberek azért félnek, mert most is nehezen élnek. Hivatalos statisztikai adatok szerint több millióra rúg azoknak a száma, akik egy számított szegénységi küszöb alatt élnek, és ők valóban féltik saját életüket a további nehézségektől. Miközben minden évben arról vitatkoznak, hogy évente hány száz milliárdba kerülnek állítólag a külföldi magyarok, aközben senki nem kérdezi meg, hogy miért kell minden évben 1000 milliárd forintos kamatot fizetnie Magyarországnak. Kinek, miért és meddig kell még fizetni? Ezt a kérdést nem juttatják el a magyar adófizetőkhöz, jóllehet tízszer nagyobb összegről van itt szó.

Az az oldal, mely azzal riogat, hogy mekkora pénzbe fog kerülni a külhoni magyarok állampolgársága, 15 éve mondja, hogy a demokrácia nem pénz kérdése. A népszavazás is a demokrácia alapintézménye, a magyar nemzet egységének a helyreállítása pedig a demokrácián is túlmutató.

- A magyar lakosság mekkora hányada kell igennel szavazzon ahhoz, hogy megkaphassuk a magyar állampolgárságot?

- Akkor eredményes a népszavazás, hogy ha a választójoggal rendelkező állampolgárok egynegyede plusz egy fő igennel válaszol, és az igenek száma nagyobb, mint a nemek száma. Ez azt jelenti, hogy 8 millió szavazati joggal rendelkező magyar állampolgár közül, ha két millió plusz egy ember igennel szavaz, akkor ez a népszavazás eredményre juttatta azt a dilemmát, amit a politikum képtelen volt 15 év alatt megoldani és meg sem mert ragadni.

Azoknak a politikai erőknek pedig, akik támogatták a kettős állampolgárság intézményét, de az elmúlt napokban azzal hozakodtak elő, hogy a népszavazás kérdését felelőtlenségnek tartják, azoknak innen üzenjük, hogy a népszavazás nem holmi felelőtlenség, hanem a nép felségjogának gyakorlása. De ezen túl, míg az országgyűlésben kétharmados többség kell egy törvénynek az elfogadásához, és mint azt láthatjuk, a baloldali pártoknak eszük ágában sincs egy ilyen törvényt támogatni, ezért még hosszú ideig az országgyűlésben lehetetlen volna egy ilyen típusú törvényt hozni. Miközben a kettős állampolgárság kérdése egy kétharmados parlamenti többséggel lehetetlenség, aközben népszavazással csupán egy negyedrésznyi hozzájárulással el lehet dönteni a kérdést. Ennek fényében mi nem jártunk el felelőtlenül, mert 8 év munka után az utolsó lehetséges lépésként határoztunk a népszavazás mellett.

- Mihez kezd az MVSZ, ha nem jön össze a szükséges kétmillió igen szavazat?

- A Magyarok Világszövetsége úgy áll ehhez a kérdéshez, mint az Európai Unió hívei, akik valamelyik országot nem tudják beléptetni a EU-ba. Mint a norvég vagy a svájci EU-pártiak. Ők is azt vallják, addig fogják népszavaztatni az országot, ameddig beadja a derekát, és belép az Európai Unióba. Mi is azt valljuk, hogy addig fogjuk népszavaztatni Magyarországot, míg beadja a derekát, és befogadja a külföldi magyarokat.

Forrás: Erdélyi Napló, 2004. november 30.