Kabók Erika

A HTMSZF megkerülhetetlen lesz

A határon túli magyar szervezet által létrehozott testülettel számolni kell - A legújabb kedvezményekről megkezdődött az egyeztetés, de erre a szabadkai összejövetel résztvevőit még nem hívták

Egy héttel ezelőtt Szabadkán a határon túli magyar szervezetek, valamint a nyugati és a tengerentúli magyaraság képviselői történelmi lépést tettek az anyaország határain kívül élő magyarok egyesítésére: létrehoztak egy szervezetet, amely a kisebbségben élő magyarok gondja mellett a nemzetet érintő kérdésekben is véleményt kíván mondani. Az új szervezet partneri viszonyt kíván kiépíteni a mindenkori magyar kormánnyal, s igényt tart arra, hogy a kisebbségeket érintő kérdésekben kikérjék véleményét. Kasza Józsefet, a VMSZ elnökét, a szabadkai összejövetel kezedeményezőjét a rendkívül nagy visszahngot kiváltott találkozó hozadékáról kérdeztük, illetve budapesti útjának céljáról faggattuk.

A határon túli magyar vezetők nagy része úgy értékelte, hogy megérett a helyzet a határon kívüli magyarok egyesítésére. Ön szerint milyen hozadéka van a Szabadkai Kezdeményezés néven megtartott nemzetközi megbeszélésnek?

- Korai lenne még értékelni. Egy azonban biztos: nagyon fontos, hogy a határon túli magyar szervezetek egy asztalhoz tudtak ülni, és tárgyilagos, célratörő munkát tudtak végezni. Rendkívül fontos kérdésekben, viszonylag rövid idő alatt, eljutottunk a közös határozatokig. Mivel a legutóbbi Máérten nem született közös határozat, én úgy vélem, ha semmi más hozadéka nem is lesz ennek az összejövetelnek, már az is nagy eredmény, hogy itt szót értettünk. Az is biztos, hogy ennek a szabadkai összejövetelnek lesz folytatása, hogy a jövőben ezzel a testülettel számolni kell, s úgy gondolom ez a legtöbb, amit elérhettünk.

Többen kiemelték, hogy az a testület alakult meg Szabadkán, amelyet a Határon Túli Magyarok Hivatalának kellett volna megalakítani. Van annak üzenetértéke, hogy éppen Szabadkán hívták össze ezt az ülést?

- Én nem kívánok ennek külön jelentőséget tulajdonítani. Az ötlet 2004. december 5-én éjjel vetődött fel. Bugár Bélával, az MKP elnökével beszéltük meg, hogy szükség lenne egy találkozóra. Ezt követően én hívtam meg a határon túli legitim magyar szervezetek képviselőit, s ezért tartottuk Szabadkán. Természetesen olyan prózai oka is volt a szervezésnek, mint a vízum. A határon túli magyarok nagy részének Szerbiába utazáskor nem kell vízum. Csak a kárpátaljaiaknak kellett vízumot beszerezni, ha pedig mi utaztunk volna, akkor bárhová megyünk, mindenhová beutazási engedélyre lett volna szükségünk. Ebből is kitűnik, hogy pillanatnyilag ott tart a határon kívüli magyarság, hogy ellehetetlenült az egymás közötti kommunikáció.

A zárónyilatkozatba bekerült, hogy Vajdaság és Kárpátalja a jövőben pozitív diszkriminációban részesüljön, mind az anyaországi támogatásokat illetően, mind a politikai megítélés kérdésében. Kinek a kezdeményezésére történt ez?

- Már a legutóbbi Máért ülésen megfogalmazódott ez a kérés, és a résztvevők akkor ezt már támogatták. Ez a két régió ugyanis fényévnyire van az Európai Uniótól: akár a politikai színteret, akár a gazdasági felkészültséget tekintjük. Kárpátalján talán az új demokratikus hatalom változást jelenthet, de esetünkben Szerbia nap mint nap egyre távolabb kerül a csatlakozástól. Ezért van szükségünk a megkülönböztetésre, a kiemelt támogatásra, legyen az anyagi vagy erkölcsi támogatás, odafigyelés.

A Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma levelet intézett Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökhöz. Miért tartották fontosnak, hogy azon felül, hogy a megfogalmazott zárónyilatkozatot eljuttaják a magyar kormánynak, még névre szóló levelet intézzenek a köztársasági elnökhöz?

- Mádl Ferenc köztársasági elnök a legmagasabb közjogi méltóság Magyarországon. Azért kérjük külön közbenjárását, mert a kettős állampolgárság kapcsán, már több ízben is, volt megoldási javaslata. S az első pillanattól kezdve a határon kívüli magyaraság kérését természetesnek és megoldahatónak mondta. Nyomatéknak szántuk ezt a levelet, s bízunk a pozitív hozzáállásában, hogy tekintélyével oda tud hatni, hogy kérésünk mielőbb napirendre kerüljön a magyar parlamentben.

A levelet csak megfogalmazták a szabadkai ülésen, mikor juttaják el a Magyar Köztársaság elnökének?

- Csütörtökön, január 13-án utazom Budapestre, s Bugár Bélával együtt pénteken találkozunk Mádl Ferenccel, majd ugyanezt a levelet átadjuk Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének. Bugár Béla, az MKP elnöke és jómagam, a Határon Túli Magyar Szervezetek felhatalmazott képviselőiként kértük Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnököt is, hogy fogadjon bennünket, erre a találkozóra csütörtökön délután kerül sor. Somogyi Ferenc külügyminiszterrrel is csütörtökön találkozunk, másnap délután pedig az én kezdeményezésemre Orbán Viktorral, a Fidesz MPSZ elnökével tartunk megbeszélést.
A magyar kormány illetékesei bejelentették, megkezdik a határon kívüliekkel az egyeztető tárgyalásokat, a Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök által bejelentett legújabb kedvezményekről. Ön kapott-e meghívást, a fentiekből ugyanis úgy érzem, hogy a jelzett találkozó nem a szóban forgó egyeztetés lesz.- Azt tudom, hogy kezdődik a négypárti egyeztetés, viszont én nem kaptam erre meghívást. Azt gondoltuk, hogy a magyar parlamentben folytatott megbeszélésre majd mi, határon kívüliek is kapunk meghívást, de nem így történt.

Ha mégis sor kerül az egyeztetésre, akkor a VMSZ milyen álláspontot képvisel majd ezen a megbeszélésen?

- Semmilyen egyedi, vagy külön álláspont nincs. A szabadkai tanácskozás zárónyilatkozata jelenti a tárgyalási alapot. Én évek óta azt szorgalmazom, hogy üljünk egy asztalhoz, beszéljük meg, hogy mit lehet tenni, melyik az az út, amelyen elérhetővé válik a határon kívüli magyarok számára a kettős állampolgárság. Meggyőződésem, ha nem lett volna Kovács László egykori külügyminiszter részéről az a felesleges időhúzás, amit valamennyien tapasztaltunk, akkor most nem alakult volna ki ekkora feszültség az anyaország meg a határon túli magyarok között. Nekem meggyőződésem, hogy csak párbeszéddel juthatunk előbbre. Nem követelőzik a határon kívüli magyaraság, viszont szeretnénk, ha a mi érveinket is figyelembe vennék az anyaországban, azokban a kérdésekben, amelyek minket érintenek. Én nagyon remélem, hogy a Szabadkán megkezdett folyamat nem áll le, s ha nem is születnek hamarosan végleges döntések, azért részeredményekre, áthidaló megoldásokra számíthatunk. Viszont egyértelműen kimondtuk ugyanitt, hogy a határon kívüli magyarság nem mond le a kettős állampolgárságról. Erről szükségesnek tartjuk a további tárgyalásokat.

A legújabb kedvezmények kapcsán összeül a HTMSZF?- A HTMSZF évente kétszer ül össze, illetve minden olyan esetben, amikor erre szükség mutatkozik. Ha közös álláspontok kialakítására lesz szükség, akkor minden bizonnyal. Ha előbb nem, akkor az áprilisra tervezett Máért ülés előtt lesz egy összejövetel, amelyen vagy azt vitatjuk meg, ami az ülés napirendjén szerepel, vagy arról beszélünk, miért nem hívták össze, és mit tegyünk. Nem nyugodhatunk bele ugyanis, hogy mint a múltban, 1,5 évig ne legyen Máért ülés.

Milyen politikai visszhangja van a szabadkai összejövetelnek?

Vegyes reagálások érkeztek a VMSZ irodájába, attól függően, melyik párt mondta el véleményét. A meglátások annyira különböznek, amennyire megosztott a magyar politikai színtér. Azonban még a kettős állampolgárságot nem támogatók is pozitívan értékelték a szervezet megalakulását, s minden reakcióból kitűnt, hogy ezzel a testülettel a jövőben számolni kell. A világ minden részéről érkeztek hozzánk vélemények, s ezek nagy része támogató jellegű, illetve üzenet, hogy figyelik és várják a folytatást. Én bízom benne, hogy rendeződik majd az észak- és dél-amerikai, valamint a nyugat-európai szervezetek helyzete, s legitim képviselőt tudnak majd küldeni a következő tanácskozásra.

Forrás: Magyar Szó, 2005. január 13.