Kiss Péter kancelláriaminiszter pénzről és perspektíváról
Szép szavak vagy igazak

A Szülőföld Alapból idén kétszer 250 millió - az Új Kézfogás Közalapítvány közreműködésével - a mikro- és kisvállalkozások támogatását szolgálja a határon túl. Ugyanerre hivatott a 25 milliárd forintos hitelprogram, mely a tőkeexportot bátorítaná. Mindez az Új Kézfogás Közalapítvánnyal kapcsolatosan olyan időszakban hangzott el, amikor feszültségektől terhelt a viszony a határon túli magyarság és a magyarországi politika között a kettős állampolgárságról szóló népszavazás eredménytelensége miatt. Simon Judit és Stanik István kérdéseire Kiss Péter kancelláriaminiszter válaszolt.

Hol tart most a magyar-magyar viszony, érvényes-e az a megállapítás, mely egy szlovákiai lapban jelent meg: a forradalom elbukott, következik a kiegyezés?

Ez a tárgyalás és a bejelentés is arról szól, hogy a kormány komolyan veszi a Szülőföld programot, ez nem csak kampányígéret volt. Komolyan gondoljuk, hogy az európai csatlakozás által kell megteremteni a Kárpát-medencei magyarság számára az európai boldogulás lehetőségét, azt, hogy ki-ki ott lehessen európai, ott éljen európai életkörülmények között, ahol megszületett. Ehhez viszont szükséges, hogy a kormány megkülönböztetett támogatásokat nyújtson mindaddig, míg egy-egy ország nem lép a felzárkózási szakaszba és nem veheti igénybe az európai forrásokat. Hiszen egyes térségek már az EU részei, mások csatlakozási időpontot kaptak, és vannak olyan régiók, melyek csak perspektívával rendelkeznek, mint a Vajdaság és Kárpátalja. A Szülőföld program 25 milliárdos vállalkozástámogatási hitelprogramja a magyar vállalkozásoknak nyújt lehetőséget, hogy ezekben a térségekben munkahelyet, megélhetést teremtsenek. Ezen túl a direkt támogatások körét is emeljük. Az Új Kézfogás Közalapítvány a Szülőföld programot támogató legsikeresebb alapítványunk lehet. Eddig is azt tette, amit most országos programmá bővítünk, hiszen sok százmillió forinttal támogatta a határon túli munkahelyteremtést azzal, hogy az ott élő vállalkozókat támogatta. Most kétszer 250 millió forinttal kiegészítjük támogatási programját. Ez nem hitel, hanem az induláshoz szükséges tőketámogatás a mikro- és kisvállalkozások számára. Ennek a közalapítványnak a léte mutatja, hogy ez a program rendkívül hatékony támogatási forma, hiszen az ÚKK támogatásainak köszönhetően eddig közel 14 ezer munkahely létesült. Abban állapodtunk meg, hogy a Corvinus Rt. kétmilliárd forinttal bővülő keretét az ITDH és az Új Kézfogás Közalapítvány együttműködésével ebben az irányban hasznosítsák. A kormány a második félévre újabb 250 millióval megtoldja a támogatási összeget.

Új kezdeményezés a Szülőföld Alap, amelyről csak februárban szavaz az Országgyűlés. Mit tartalmaz ez a tervezet, illetve igaz-e, hogy ebbe az alapba a már meglévő támogatási pénzeket vonják össze?

Ez különálló összeg, és ha az ellenzék hozzájárult volna, akkor már meglenne a törvény, januártól életbe léphetne. Egy szavazás van hátra, ugyanis a módosító indítványokról már döntöttünk, és ha a Fidesz beleegyezett volna, akkor december 20-án lezárul a szavazás. Nem értem, miért nem támogatta az ellenzék, hiszen ez az alap az eredeti tervhez képest is tovább bővült. Az eredeti terv szerint az alap egymilliárd forinttal indul, s ez nem öszszevont forrás, hanem különálló pénz, új támogatási forrás. Az alap bővülhet az állampolgárok felajánlásával, amit leírhatnak az adójukból, valamint felajánlhatják adójuk egy százalékát az alap javára.

Milyen célokra használható a Szülőföld Alap? Milyen feltételekkel lehet hozzájutni?

Amint az alap létrejön, a kormány kiadja a rendeletet, hogy a határon túli magyar szervezetek és a magyar kormány képviselőiből létrejöjjön egy grémium. Az alap leginkább a határon túli magyarság szociális, oktatási, felsőoktatási, képzési, kulturális intézményeinek, hálózatainak a támogatására irányul, olyan épített és szellemi infrastruktúra kialakítására, amely alkalmassá teszi a határon túli magyarságot, hogy sikerrel induljon az európai felzárkózási versenyben. Hiszen ha tanulnak, megtanulnak pályázatot írni, ha a szervezetek felkészülnek a csatlakozásra, akkor könnyebben vehetik a rajtot.

Egyszóval milliárdokkal növekszik a határon túli magyarságnak szánt támogatás. Noha a határon túli politika nem vehető meg pénzen, nem forintosítható, de azokat a célokat szolgálja, amelyekről nem általánosságban kell beszélni: megélhetés, munkahely, szabadság, nemzet. Szerintünk a múltra, arra, amit Trianon jelent, olyan választ adunk a 21. században, amely a jövőre nézve is garancia: ez a békés nemzeti újraegyesítés az európai uniós csatlakozás eszközével. Ha a magyarság a szülőföldjén európai életkörülmények között élhet, akkor teljesülhet ama vágyunk, hogy európai módon lehessen élni a Kárpát-medencében. És az sem elhanyagolható szempont, hogy az Unión belül megszűnnek a trianoni határok.

Készül a kedvezményes honosítási törvény. Mikorra várható ennek az életbelépése?

Meggondolásunk szerint két kérdést kell megoldani: ki-ki ott lehessen európai és magyar, ahol született, és meg kell könnyítenünk a magyar-magyar kapcsolatokat. Ehhez kell a kedvezményes honosítás, útlevél, azaz olyan úti okmány, amelyet az Unió is elfogad, az adott szomszédos országok is elfogadják. Ez leginkább Kárpátalját és a Vajdaságot érinti. Kértem az Új Kézfogás Közalapítványtól, hogy amikor differenciált határon túli politikát alakítunk ki, akkor oda kell figyelni arra, hogy azok számára szükségesek a speciális megoldások, akik számára csupán távlati perspektíva a csatlakozás, nem várható az elkövetkező négy-öt évben. Más helyzetben vannak az erdélyi magyarok, akik már meghatározott csatlakozási időponttal rendelkeznek. A felvidéki magyarság esetében pedig már nem is vetődik fel az úti okmány kérdése, hiszen ők személyi igazolvánnyal utaznak az Unió országaiba, így Magyarországra is.

Általános vélekedés szerint ugyan jó és szükséges a Szülőföld Alap, a tőkeexport támogatása, de a valódi megoldás a kettős állampolgárság. Milyen ellenérvvel tudná meggyőzni a most csalódottakat?

A legjobb ellenérv az lesz, amit tapasztalni fognak, hiszen minden jelszónál többet ér a valóság. A valóság pedig az, hogy a családok zömének valóban megváltoztatja az életét, hogy Magyarország felzárkózik az Unióhoz. Ha a magyar nemzeti politikának az a célja, hogy a határon túli magyarok is gyorsan felzárkózhassanak, akkor segítsünk abban, hogy Románia mihamarabb az EU tagja legyen, mert ez légiesíti a határokat, élhetőbb, szabad életet teremt. Becstelenség lenne pótmegoldásokat adni. Azokat a kérdéseket, amelyek a magyar-magyar kapcsolatokat az átmeneti időszakban is könnyítik, meg kell oldani. De azt mondani, hogy kapsz egy papírt és ettől európai életet élsz, helytelen volna. Ezért a kormány fenntartja azt az álláspontját - mert ezt fogja igazolni az idő -, hogy leginkább az európai csatlakozás jelenti a választ a nemzeti kihívásra is. Trianonnak, ha kicsit történetileg nézzük, van egy mára szóló tanulsága: tartósan nemzeti érdeket érvényesíteni akkor lehet, ha egyébként ez a nemzetközi közösség szándékainak és érdekeinek megfelelő. Most van itt ez a pillanat. Ezért helytelen erről elterelni a figyelmet mással. Nem jelenti azt, hogy nem kell foglalkozni az úti okmányra, a magyar-magyar kapcsolatokra vonatkozó jogos elvárásokkal, de nem szabad, hogy elterelje a figyelmünket az igazi megoldásról, az integrációról. Részint Magyarország sikere, mert ez vonzza Szerbiát és Ukrajnát, hogy ezt az utat kell követni, másrészt Románia gyors csatlakozása és Horvátország csatlakozási tárgyalásainak megkezdése adja a perspektívát, hogy ott is így lehet majd élni. Lehet szebb szavakat mondani, de igazabbakat nem.

Forrás: Erdélyi Riport, 2005. január 6.