Önmagát minősíti a nemzet...

Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes a népszavazásról

Ügydöntő népszavazás lesz december 5-én Magyarországon a határon túli magyarok kettős állampolgárságának kérdéséről. Hogyan tekint erre a politikai eseményre Csáky Pál, mint felvidéki magyar polgár, mint a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke és mint a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese?

- Őszintén szólva nem tartom szerencsésnek, hogy a kérdés, amelyben a lehető legteljesebb nemzeti egyetértés volna kívánatos, belpolitikai csatározások tárgyává vált, azok kimenetelének kiszolgáltatottja lett. Hogy mégis így alakult a helyzet, azt remélem, hogy a magyar politikai erők és az ország polgárai nagyvonalúsággal, történelmi felelősségérzettel és egészséges lelkülettel tekintik ezt a kérdést, felmérve valódi jelentőségét, felülemelkedve a kisszerű aggodalmaskodáson. A felvetett kérdésre választ kell adni. És csak az igen lehet az érdemi válasz. Egy esetleges érvénytelen vagy negatív eredményű népszavazás nagyon rossz üzenet lenne a határon túli magyarság számára.

- Meggyőződésem - mondja Csáky Pál -, hogy a határon túli magyarok elsöprő többsége nem vár semmi olyan kedvezményt, amely súlyos többletterheket róna Magyarország adófizető polgáraira. Az igenlő válasz elsősorban óriási erkölcsi támogatást jelentene számunkra. A magyar útlevél, az anyaországgal való együttműködés lehetőségeinek bővülése - mindezeket konkrét törvényeknek kellene majd szabályoznia - nagy bátorítást és segítséget nyújtana ahhoz, hogy a határon túli magyarság megmaradhasson szülőföldjén.

Kell ehhez a kettős állampolgárság?

- Az európai uniós országok esetében nem feltétlenül. Örömmel látom például, hogy a magyar-szlovák határ mentén egyre több együttműködési forma alakul ki, és nemcsak kulturális, hanem gazdasági téren is. De sokkal nehezebb ez - akár szlovákiai, akár magyarországi oldalról - például Kárpátalja felé. És Magyarországnak három további olyan szomszédja is van, amely nem tagja az EU-nak, és ahol jelentős számú magyar él.

Magyarország előző külügyminisztere már a kedvezménytörvény kezdeményezésekor huszonhárommillió román munkakereső beözönlésével riogatta a magyarországi közvéleményt...

- Nem a Magyarországra való áttelepülés a megoldás. Minden felelős, határon túli magyar politikus azért dolgozik, hogy a kisebbségi helyzetbe került közösségek megmaradhassanak a szülőföldjükön, normális életfeltételek között és nemzeti identitásukat megőrizve. És a nemzetközi dokumentumokkal egybehangzóan valljuk, hogy a rólunk való gondoskodás elsősorban annak az államnak kötelessége, amelynek adófizető polgárai vagyunk.

Ön politikus, tudnia kell az ellenfél fejével is gondolkodni. Mit gondol, akik ellenzik, miért ellenzik a határon kívülre szorult magyarok kettős állampolgárságát?

- Két dolgot merek megfogalmazni innen, Pozsonyból. Az egyik az, hogy meglepte őket a kezdeményezés, nem gondolták végig, hogy melyik válaszból mi következhet, szóval kissé elhamarkodottan reagáltak rá. A másik lehetőség, amelyre gondolni sem szeretnék, hogy belpolitikai megfontolások állnak a háttérben: a 2002-es választások során kiderült, hogy az emberek riogatásával szavazatokat lehet szerezni...

A szlovák politikai közvélemény miképpen vélekedik az itteni magyarok esetleges kettős állampolgárságáról?

- A politika szintjén legfeljebb néhány olyan vélemény fogalmazódott meg, hogy "Magyarországon már megint készül valami", a sajtóban is inkább csak hírt adtak róla. Azt mondhatom, nem kavarta fel az ügy a szlovákiai közvéleményt. Már csak azért sem, mert Szlovákiának igen sok polgára már rendelkezik "második állampolgársággal". Körülbelül hetvenezer ember él itt például, akinek cseh állampolgársága is van.

Ha Magyarországon december 5-én megszavazzák a kettős állampolgárságot, az változtat-e valamit az itteni magyarok helyzetén?

- Nem sokat. De ha érvényes népszavazás nemet mondana a kettős állampolgárság ügyére, az nagyon nagy csalódást jelentene. Arculcsapása volna a határokon kívül rekedt több millió magyarnak, akik évtizedek óta abban a reménységben éltek, hogy fontosak, hogy ők is értéket jelentenek az anyaország számára. Ebben a hitükben csalnák meg őket azok, akik nemet akarnak mondani a szavazáson, vagy erre biztatnak másokat.

A magyar igazolványt negyvenhatezren váltották ki Szlovákiában. Fel lehet-e becsülni most, hogy hányan kérelmeznék a magyar állampolgárságot is?

- Szerintem nem túl sokan. Mivel mi is európai uniós tagok vagyunk, a szlovákiai magyarok számára a kettős állampolgárság nem igazán súlyos kérdés. Mi ezt az ügyet elsősorban a nem uniós országokban élő magyar közösségeket illetően tartjuk rendkívül fontosnak, és az irántuk érzett szolidaritásból támogatjuk.

Legutóbbi beszélgetésünk során, két évvel ezelőtt azt is megkérdeztem Öntől, van-e már magyar igazolványa. Azt válaszolta, hogy már beadta az igénylését. Azóta megkapta? És igényelni fogja-e a kettős állampolgárságot is?

- Két hónappal később megkaptam. Családom minden tagja rendelkezik ezzel az okmánnyal. Az állampolgárságot is kérni fogom, anélkül, hogy bármiféle anyagi jellegű kedvezményt remélnék ettől. Számunkra ez érzelmi kérdés, annak megerősítése, ami mindenki előtt nyilvánvaló: hogy ennek az országnak lojális polgáraként ugyan, de magyarok vagyunk.

Ha jól értem a szavait: Ön szerint komoly megmérettetése lesz ez a népszavazás a magyar társadalomnak, politikának, közéletnek, hogy tud-e, hajlandó-e érett, megfontolt döntést hozni...

- Súlyos következményekkel járhat, ha napi belpolitikai érdekek, presztízskérdések vagy kisszerű, anyagias aggodalmaskodások visszatartanák a nemzetet attól, hogy kinyilvánítsa ragaszkodását és szolidaritását a határon túlra került magyarok iránt. Mert ez a szavazás lényegében erről szól. Hogy mindez "mibe fog kerülni", az attól függ, milyen jogokat társítanak majd a kettős állampolgársághoz. Ha a választópolgárok igent mondtak, csak azután kell majd erről döntenie a magyar parlamentnek. Meg vagyok róla győződve, hogy az országgyűlés képviselői a realitások talaján álló döntést hoznak majd.

Csak legyen miről dönteni...

Kipke Tamás

Forrás: Új Ember, 2004. november 28.