Magyar nemzetpolgárság: állampolgárság helyett útlevél

Január 5-én Szabadkán gyűltek össze a Magyar Állandó Értekezlet határon túli tagszervezetei, hogy megtárgyalják a tavaly decemberi, a kettős állampolgárságról szóló sikertelen népszavazás után kialakult helyzetet.

Ezzel egyidőben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy öt pontos javaslatot mutatott be, melynek célja a határon túli magyarok helyzetének javítása.

A BBC kerekasztalbeszélgetésén Avarkeszi Dezső, a Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselője, kormánymegbízott, Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke és Dudás Károly, a Vajdasági Magyarok Szövetsége alapító elnökségének tagja, a szabadkai találkozó egyik szervezője vett részt.

BBC: A Magyar Helsinki Bizottság kiadott egy közleményt a kabinet tervezett intézkedései kapcsán, amelyben úgy fogalmaz: a kormány kivitelezhetetlen álmegoldásokkal hitegeti a közvéleményt és a határon túli szervezeteket. Avarkeszi Dezsőnek kormánymegbízottként mi erről a véleménye?

Avarkeszi Dezső: A honosítással kapcsolatos kérdéskörre tudok reagálni, hiszen a kormány múlt hét szerdán ennek a rendszernek a megváltoztatásával bízott meg. Örülök, hogy a Magyar Helsinki Bizottság elismeri, hogy a kedvezményes honosítás szabályainak áttekintése, a honosítási eljárás felgyorsítása és emberségesebbé tétele pozitív fejlemény lenne. Azon dolgozunk, hogy az első félévben ez meg is valósuljon. Azon határon túli magyarok számára, akik elhatározzák, hogy Magyarországon szeretnének élni, és magyar állampolgárok kívánnak lenni, meg fogjuk könnyíteni a helyzetét.

BBC: A közlemény úgy fogalmaz, hogy kivitelezhetetlen álmegoldásokkal hitegeti a közvéleményt a kormány. Például a gyorsított honosítás Ön szerint mennyiben kivitelezhetetlen?

Avarkeszi Dezső: Semmiképpen nem kivitelezhetetlen. Egymásra épülő folyamatokról van szó. Meg kívánjuk vizsgálni az eljárást, onnantól, hogy egy külföldön élő magyar származású, magyar állampolgárságú felmenőkkel rendelkező személy elhatározza, hogy Magyarországra kíván jönni, odáig, hogy vagy le teszi az állampolgársági esküt és ezzel állampolgár lesz, vagy valamilyen okból elutasítják a kérelmét. Ez jelenleg egy nagyon hosszú folyamat, hiszen attól kezdve, hogy Magyarországon lakik, egy év után kérheti ugyan a honosítást, vagyis a magyar állampolgárságot, de szakértők szerint ez ma még egy kb. három éves folyamat. Úgy gondoljuk, hogy ezt legalább egy évre le lehetne csökkenteni. Meg fogjuk vizsgálni, hogy hol kell jogszabályt módosítani, hogy jelenleg a különböző hatóságok milyen dokumentumokat, iratokat kérnek a kérelmezőktől. Már most, az első átvizsgálás után úgy látjuk, hogy vannak olyan dokumentumok, amit többször is elkérnek. Ez felesleges és nyilván lehet rajta változtatni. Vannak nagyon hosszú határidők, amik szintén feleslegesek. Megvizsgáljuk azt is, hogy a formanyomtatványokat hol lehet egyszerűsíteni, hogy megfelelően képzettek-e az ügyintézők, és hogy a tervezeteken, hatáskörökön kell-e változtatni. Terveink szerint március 31-ig letesszük azokat a jogszabálytervezeteket, amelyek ezt a változtatást lehetővé teszik. Így lesz még három hónap a felkészülésre: arra, hogy június 30-ig ez a rendszer működőképessé váljon, és 2006-ban már sokkal egyszerűbb feltételek alapján történhessenek a honosítások.

BBC: Ezekről a problémákról korábban nem lehetett tudni? Miért kellett megvárni azt, hogy egy ilyen feszült helyzet alakuljon ki?

Avarkeszi Dezső: Amikor a népszavazás kérdése felmerült, kiderült, hogy sok mindent át kell tekinteni. Nekem akkor mondták el ügyvéd barátaim, hogy a saját praxisukból is látják, hogy itt biztos, hogy lehet és kell is tenni valamit. Valószínű, hogy a jelenlegi és az előző kormány is foglalkozhatott volna korábban is ezzel a problémával, hiszen az állampolgárság kérdésével például foglalkoztak. A magyar származású, magyar állampolgárságú felmenőkkel rendelkező határon túliaknak jelenleg is kedvezményes a helyzetük, hiszen másoknak nyolc évet kell várni. Nyolc év állandó magyarországi tartózkodás szükséges ahhoz, hogy valaki kérje az állampolgárságot, míg a magyaroknak ehhez csak egy év kell. Ennek ellenére még van mit javítani.

BBC: A szabadkai csúcs zárónyilatkozatában egyfelől úgy fogalmaztak a résztvevők, hogy elítélik a magyar politikai élet azon szereplőit, akik nemmel való szavazásra buzdítottak. A következő öt pontban már úgy fogalmaznak, hogy elvárják, hogy a magyar országgyűlés alkosson törvényt a kettős állampolgárságról. Ez a két kijelentés így együtt mennyire tűnik politikus megfogalmazásnak? Durai Miklóst kérdezem.

Duray Miklós: A szabadkai konferencia mindazon határon túli szervezeteknek a gyűlése volt, amelyek részt vettek a Magyar Állandó Értekezleten is. Tulajdonképpen Szabadkán is ugyanarra a megegyezésre jutottak, ugyanazokat az elveket vallották, amiket a Magyar Állandó Értekezleten november 12-én. A kettős állampolgárságot, pontosabban a határon túli magyarok magyar állampolgárságát törvénnyel kell megadni vagy visszaadni nekik. Tehát erről az elvről – mert ez elvi kérdésnek kell tekinteni -, nem tettek le a magyar szervezetek, és feltételezhetően a jövőben sem fogják azt feladni. Nyilvánvaló, hogy mindegyik magyar kormány irányában ezt az igény be fogják nyújtani. Tehát függetlenül attól, hogy a jelenlegi magyar kormány ezt elutasítja, az igényt fenntartjuk.

BBC: A vajdasági magyarok belátható időn belül aligha lesznek az Európai Unió tagjai, így számukra különösen fontos lenne valamiféle megoldás. A nyilatkozatok alapján úgy tűnik, hogy a magyar kormány nem híve a kettős állampolgárságnak. A honosítás felgyorsítását például elfogadható megoldásnak tartják?

Dudás Károly: Kasza elnök úr Gyurcsány miniszterelnök úrral való tárgyalásán udvariasan meghallgatta a miniszterelnök úr előterjesztését, de nyilvánvaló, hogy a kedvezményes honosítás semmit nem old meg a délvidéki magyarság számára. Nekünk itthon van dolgunk a szülőföldünkön, a legfontosabb feladatunk az autonómia építése, és ehhez nyújtott volna óriási segítséget a magyar állampolgárság elnyerése. Biztonságot, szabad mozgást.

Avarkeszi Dezső: Ezen a tárgyaláson a magyar kormányt hárman képviseltük: a miniszterelnök úr, a gazdasági miniszter úr és jómagam. Szerencsére azért több történt ezen a megbeszélésen, mint az udvarias meghallgatás. Mindketten ismerjük a másik fél álláspontját, megkaptuk Kasza József úrtól és Bugár Béla úrtól ennek a bizonyos szabadkai értekezletnek a nyilatkozatát. Tudomásul vesszük azt, hogy a határon túli magyar szervezetek a kettős állampolgárság ügyében ezt az álláspontot képviselik. Kifejtettük a kettős állampolgársággal kapcsolatban a kormány álláspontját is. Elmondtuk, hogy a kormánynak elvi álláspontja az, hogy minden lehetséges eszközzel segíteni kell azt, hogy a határon túli magyarok a szülőföldjükön boldoguljanak. Továbbá azt szeretnénk minden lehetséges eszközzel elérni, hogy a határok átlépése sokkal könnyebb legyen a határon túli magyaroknak. Ezt célozza a nemzeti vízum, illetve egy útlevél. Azt is szeretnénk, hogy amennyiben ez lehetséges, ne csak a magyar határt léphessék át könnyebben, hanem az uniós határokat is. A kedvezményes honosítás pedig azoknak segít, akik eldöntötték, hogy Magyarországon akarnak letelepedni. Hozzátenném, hogy nagyon örültünk annak, hogy Kasza Jószef úr és Bugár Béla úr is kifejezte azt a szándékát, hogy tárgyalni kell erről az öt pontos javaslatról és a miniszterelnök úrral megállapodtak abban, hogy még januárban szakértői szintű tárgyalásokat folytatunk.

BBC: Dudás Károlyt kérdezem, hogy a schengeni határok mennyire nehezítik majd meg a kapcsolattartást az anyaországgal az Önök számára?

Dudás Károly: Egyértelműen megnehezítik. Egyébként most a Vajdasági Magyar Szövetség tanácsülésén vagyok, a hétvégén pedig a Magyar Kultúra Napján a Kárpát-medencei Civil Szervezetek ülésén veszek részt Zentán, ahol pontosan erről beszélünk, hogy vajon hogyan tudnak azok segíteni a legnehezebb helyzetben lévő nemzetrészeknek, tehát jelesül a kárpátaljaiaknak és a délvidékieknek, akik már az Európai Unió határain belül vannak. Azt gondolom, ez nagyon fontos kérdés. Mi az első pillanatban üdvözöltük anyaországunk Európai Uniós csatlakozását, ugyanakkor elmondtuk azt, hogy az, hogy mi kívülrekedünk, még súlyosabb helyzetbe sodorja a délvidéki és a kárpátaljai magyarságot. Örömmel tölt el bennünket ugyanakkor, hogy ilyen nagy fokú szolidaritás nyilvánul meg irántunk a felvidékiek, muravidékiek illetve Szlovénia részéről, akik már bent vannak. Én nagyon bízom abban, amit Avarkeszi úr elmondott. Hiszen mi nem a kedvezményes honosításban vagyunk érdekeltek, hanem abban, hogy a szülőföldünkön tudjunk boldogulni. És ez csak úgy lehetséges, ha biztosítva van számunkra a szabad kapcsolattartás nem csak az anyaország-beli magyarokkal, hanem a Kárpát-medencei és a nyugati magyarsággal is. Ebben tud a magyar kormány valós segítséget nyújtani. Minden olyan ügyben tárgyalunk, ami a közösség megmaradását és szülőföldjén maradását segíti elő, de egyértelműen olyan a hangulata és a lelkiállapota a délvidéki magyarságnak, hogy a szülőföldön való boldogulás elképzelhetetlen a magyar állampolgárság elnyerése nélkül.

BBC: Szlovákia már csatlakozott az Európai Unióhoz. A szlovákiai magyarok számára a kormány öt pontos javaslatából Önök szerint melyik a legfontosabb kitétel?

Dudás Károly: Sajnálattal kell közölnöm, hogy Magyarország kormányától nem kaptuk meg ezt az öt pontos javaslatot. Tehát nem tudunk róla nyilatkozni. Nem értjük egészen, hogy mi ennek az oka, hiszen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök személyesen ígérte meg Bugár Bélának múlt héten csütörtökön, hogy azonnal küldik. Csak hírügynökségi jelentésekből ismerjük a javaslat tartalmát.

Avarkeszi Dezső: Kasza elnök úr jelezte, hogy ők megkapták az öt pontos javaslatot, adminisztrációs hiba lehetett, hogy Önökhöz nem érkezett meg. Ezúton elnézést kérünk, és pótolni fogjuk a mulasztást.

BBC: Bár Avarkeszi úr nem ennek a pontnak a felelőse, de talán meg tudja nekünk világítani az öt pont közül a nemzeti vízumról szólót. Ezt március 31-ig kívánja a kormány bevezetni, és mindazok kérelmezhetik, akik oktatási, egészségügyi, munkavállalási céllal hosszabb időt Magyarországon töltenek. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy ezt a vízumot a környező országokból bárki igényelheti. Etnikai alapon lehet majd a vízumot megkapni?

Avarkeszi Dezső: Amikor bármilyen vízum vagy útlevél kérdéssel foglalkozunk, akkor nagyon érzékenyen figyelnünk kell arra, hogy az Európai Uniós elveknek megfeleljenek a szabályaink és ne sértsük meg a diszkrimináció tartalmát. Nagy valószínűséggel nemzeti vízumot sem tudunk etnikai alapon adni, úgy, hogy ezt az EU ne kifogásolná. Erre utalhatott a miniszterelnök úr. Egyébként a külügyminisztérium fogja a részletes szabályokat kidolgozni. A január végére tervezett szakértői megbeszélésen valamennyi pont legfontosabb szabályait már a határon túli magyar szervezetek elé tudjuk tárni és kikérjük a véleményüket. Úgy gondolom, hogy a vízum kérdésében is lesz már olyan állapotban az előterjesztés, hogy értelmes eszmecserét tudjunk folytatni róla.

Dudás Károly: Gyurcsány Ferenc az elmúlt napokban tett nyilatkozatai alapján úgy gondolom, hogy egy fogalomzavar szövevényébe keveredett a kormányfő. Ugyanis ő a nemzeti vízumon azt érti, amit az EU-ban értenek nemzetin. Azaz olyan magyarországi vízumra gondol, amelynek nincsen uniós kihatása: Magyarországra enged belépést, de azon túl nem. A nemzet fogalmát nem a magyar értelmezés szerint használja, hanem úgy, ahogy az angol szóhasználatban az Európai Unió. Ez így teljesen mást jelent.

Avarkeszi Dezső: Egyetértek azzal, amit elnök úr mondott. Itt két különböző intézményről és reményeink szerint két külön lehetőségről van szó. A nemzeti vízum valóban a Magyarországra való minél könnyebb belépést teszi lehetővé. Az Igazságügyi Minisztérium megbízást kapott a külhoni nemzetpolgárság közjogi fogalmának kidolgozására, a Külügyminisztérium pedig azt vizsgálja, hogy milyen speciális útlevéllel lehetne a nemzetpolgárokat ellátni. Ez egy nagyon nehéz feladat. Figyelemmel kell lennünk az EU szabályaira, de legjobb tudásunk szerint azt próbáljuk elérni, hogy a magyar határ átlépése könnyebb legyen, és az EU-ban való mozgás is lehetséges legyen.

Dudás Károly: Mivel az állampolgárság kiterjesztése pillanatnyilag megfeneklett, most ezzel a ponttal foglalkoznak. Csak nem világos az, hogy hogyan lehet olyan személyeknek magyarországi útlevelet adni, akiknek nincs magyar jogi státuszuk.

Avarkeszi Dezső: Megpróbáljuk kidolgozni a nemzetpolgárság intézményét. Hasonlóra talán van példa Európában. Érdemes megvizsgálni, hogy ezt máshol hogy tudták megoldani. Például a 90-es években a Spanyol Királyság útlevelet adott a Nemzetközi Brigádok akkor még élő tagjainak. Nem tudom pontosan, hogy mik voltak az elvek, illetve milyen jogi megoldásokat találtak, de ennek érdemes utánanézni.

BBC: Arra fel van készülve a magyar kormány, hogy ha a nemzeti vízum bevezetése nem etnikai alapon történik, akkor ez kb. 80 millió embert érinthet adott esetben, akik a környező országokban élnek?

Avarkeszi Dezső: Elvben nagyon sok embert érinthet, de nem szabad ilyen tágan, milliókban gondolkodnunk. Itt arról van szó, aki egészségügyi, kulturális, oktatási, családdal kapcsolatos célból jönne. Ez nyilván nem érint tízmilliókat.

BBC: A miniszterelnök tegnap a román kormányfővel tartott megbeszélését követően azt mondta, hogy ez munkavállalásra is érvényes. Más. Az elmúlt tizenöt évben nem született hosszabb távú koncepció a határon túli magyarok helyzetének a megoldására. Ez mennyire a mindenkori magyar kormányok kudarca?

Avarkeszi Dezső: Ez mindenképpen a mindenkori magyar kormányok kudarca. Voltak bizonyos előrelépések valamennyi kormány időszakában a nemzetstratégia kérdéseiben. Rosszul feltett kérdésre adott valószínűleg többségében rossz válaszok világítottak rá arra, hogy ezekkel a kérdésekkel felelősségteljesebben kell foglalkoznunk. Nem is beszélve a krízisről, ami főleg a határon túl élő magyarok lelkében, de a Magyarországon élő magyarok lelkében is kialakult. Ez szintén égetővé tette a problémát.

Duray Miklós: 1990 óta nyomon követem a nemzetpolitika összes állomását. Az a meggyőződésem, hogy nemzetpolitikai kérdésekben mindig akkor sikerült egy-egy lépést megtenni az egész nemzetre vonatkozóan, hogyha a felelős magyar politikai vezetés illetve a határon túli magyarok felelős szervezetei leültek tárgyalni, és közösen találtak megoldást. Ha nem történt ilyen találkozás, akkor sohasem lehetett előbbrejutni.

Dudás Károly: Mi nagy türelemmel vártunk az elmúlt másfél évtizedben és mindig tekintettel voltunk anyaországunkra és nem próbáltuk semmiképpen akadályozni az EU-ba való bejutását. Viszont jelen pillanatban Horvátország és Szerbia jóval érzékenyebb helyzetben van, mint a Magyar Köztársaság. Ők mégis minden huzavona nélkül kiterjesztették a horvát illetve szerb állampolgárságot minden határon túli honfitársukra, pedig ugyanolyan körültekintéssel kell viszonyulniuk Európához, hiszen ők még nem tudtak csatlakozni. Náluk felülkerekedett a nemzet egésze iránt érzett magasfokú felelősség.

Duray Miklós: Hasonló a helyzet Szlovákiában is. A szlovákiai honosítás illetve az állampolgárság megszerzése minden olyan egyén számára, aki a „külföldi szlovák” státuszát megszerezte, az gyakorlatilag automatikusan 30 napon belül megszerzi a szlovák állampolgárságot. Etnikai alapon egyértelműen megadják ezt a lehetőséget.

BBC: Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma néven Önök Szabadkán létrehoztak egy szövetséget. Ez mennyire lehet egy hosszabb távú együttműködés kezdete?

Dudás Károly: Mi mindenképpen azt szeretnénk, hogy hosszútávú együttműködés legyen. Kényszerhelyzetben voltunk. Amennyiben a MÁÉRT összejött volna idejében, és nem halogatták volna különböző ürügyekkel a gyűlést, akkor e fórum létrehozására nem került volna sor. Az elmúlt tizenöt évben fölnőtt a határon túli magyarok közösségének egy nagykorú, politikailag képzett rétege, és nagyon fontos, hogy a saját ügyeinkről egymás között tudjunk beszélni. Bízom abban, hogy a közeljövőben az anyaországgal is sor kerül majd ügyeink hatékony megvitatására.

Forrás: BBCHungarian.com, 2005. január 21.