Csík Rita

Postán is lehetne állampolgárságot kérni

Avarkeszi Dezső kormánymegbízott szerint van lehetőség a letelepedési és állampolgársági eljárások egyszerűsítésére.

Állampolgársági vizsga helyett legyen csak beszélgetés, ahol kiderülhet, hogy a kérelmező beszél magyarul, az ügyintézés gyorsítására a kérelmeket postán lehessen beküldeni, a tartózkodási- és munkavállalási engedélyeket pedig "egy ablaknál" intéznék - többek közt ezeknek a változtatásoknak a lehetőségét is vizsgálja Avarkeszi Dezső kormánymegbízott. A letelepedési és állampolgársági eljárások egyszerűsítésével megbízott szocialista politikusnak március 31-ig kell benyújtania a kormányfőnek az ügyintézést gyorsító javaslatait. Utána június 30-ig figyelemmel kell kísérnie, hogy a hivatalok felkészültek-e az új szabályok alkalmazására. A héten a határon túli magyarok szervezeteivel egyeztetett és az is felmerült, hogy megvizsgálják a cirill betűs nevek átírására alkalmazott szabályokat. Egyebek között erről is beszélt Avarkeszi Dezső a lapunknak adott interjúban.

- Amióta a határon túli magyarok kettős állampolgárságának ügye a közfigyelem előterébe került, mindenkinek van egy története arról, hogy barátai, ismerősei hány évet vártak, mire megkapták az áhított személyit. Sikerült már kiderítenie, miért kell akár több évet várnia a kérelmezőknek?

- A folyamat azzal kezdődik, hogy egy határon túli magyar elhatározza: áttelepül. A vége pedig, amikor leteszi az állampolgársági esküt. Közben a folyamat különböző "állomásai", hogy tartózkodási vízumot kell szereznie, azután letelepedési engedély, majd a törvényben előírt várakozási idő után nyújthatja be a honosítási kérelmét. Mindezt összeadva: az állampolgárság megszerzése valóban hosszú évekig tart. Amire mi most Gyurcsány Ferenc kormányfő megbízása alapján koncentrálunk, az elsősorban az utolsó szakasz, a letelepedéstől az állampolgárság megszerzéséig tartó időszak. A törvény szerint a magyar származású kérelmezők egy évi itt tartózkodás után beadhatják kérelmüket. A belügyminiszternek ezután 21 hónapja van arra, hogy felterjessze a kérelmet a köztársasági elnökhöz.

- Csaknem két év kell az akták tologatására?

- A törvény írja elő ezt az időtartamot, bár ha összeadjuk a különféle kérelmek, igazolások hatósági ügyintézéséhez szükséges időt, akkor is hasonló eredményre jutunk. A folyamatnak vannak olyan időigényes elemei, amelyeket az ország biztonsága miatt nem lehet lerövidíteni vagy kiiktatni.

- Kiderült-e már, hogy miért húzódik el gyakran a kérelmek elbírálása?

- Ugyanazokat az adatokat, dokumentumokat a kérelmezőnek több, egymásra épülő eljárásban újra és újra be kell szereznie. Új születési anyakönyvi kivonatot, a lakhatást, megélhetést igazoló iratot kell beadni a tartózkodási engedély kérésekor, a letelepedéskor és az állampolgársági kérelem benyújtásakor. De elhúzza az ügyeket az is, hogy sokszor maguk a kérelmezők is hiányosan adják be az iratokat. A munkavállalási célból Magyarországra érkezőknek a dolgát nehezíti, hogy a jogszabályok nincsenek tökéletesen összehangolva. Míg a munkavállalási engedély egy évre szól, a tartózkodási, letelepedési engedély több évre is kiadható - ám az előbbi megszorítás miatt ennek nem lenne értelme. A fölösleges utánjárást, várakozást az eljárások egy részénél az egyablakos ügyintézés bevezetésével lehet majd kiküszöbölni. Ehhez több jogszabályt és rendelkezést kell megváltoztatni. Felmerül annak a lehetősége, hogy már a külképviseleteken be lehessen adni a munkavállalási engedély iránti kérelmet és a tartózkodási engedély-kérelmet. Ehhez az kell, hogy az "ügyfél" a munkavállaló legyen, ma ugyanis a munkáltató indítja útnak a munkavállalással kapcsolatos iratokat. A magyarországi tartózkodás idején az engedély meghosszabbítása, a letelepedési kérelem benyújtása, munkavállalási engedély, "tajszám", adószám, lakcímigazolvány mind elintézhető lenne egyetlen ablaknál.

- Sokak szerint az igazi utánjárás akkor kezdődik, amikor valaki leteszi az állampolgári esküt. Magyarrá válva új iratokra van szüksége, mehet ismét a hivatalokba.

- Szeretném, ha el tudnánk érni, hogy az állampolgári eskü letételekor az új magyar polgár ne csak az esküokmányt kapja meg, hanem egy csomagot is, amiben megtalálja az új személyijét, a személyi számát, lakcímigazolványát és minden olyan iratot, aminek elkészítéséhez a kérelem benyújtásakor csatolt dokumentumokban elegendő adat áll rendelkezésre. Az a hét minisztérium, amely részt vesz az eljárás egyszerűsítésében, a napokban juttatja el hozzám elképzeléseit. A tárcáktól azt kértem, két változatot dolgozzanak ki, az egyik a csak törvénymódosítással megoldható könnyítéseket tartalmazza. A két legfontosabb - az állampolgársági illetve a külföldiek beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos - törvény kétharmados jogszabály. A jelenlegi politikai atmoszféra azonban nem kedvez a kétharmados szabályok módosításának. A másik megoldás-változatba olyan javaslatok kerülnek, amelyek kormányrendeletek és belső előírások felülvizsgálatával egyszerűsíthetik az eljárást.

-Az új közigazgatási eljárási törvény szerint ha egy polgárról egy hatóság nyilvántart már egy adatot, azt a másik hivatal már nem kérheti a el újra tőle. Ilyen megoldással nem lehetne gyorsítani az ügyintézést az állampolgársági ügyekben?

- Az államigazgatási eljárásról szóló törvény, illetve az új közigazgatási eljárásról az ősszel hatályba lépő jogszabály előírásai nem vonatkoznak az állampolgársági ügyekre, sőt az idegenrendészeti ügyekre is csak megszorításokkal. De szeretném elérni, hogy ezen változtassunk. A már említett egyik kétharmados törvény módosításával lehetővé válna, hogy azt a dokumentumot - például a születési anyakönyvi kivonatot -, amely az eljárásban nem változik, ne lehessen újra elkérni egy "rokon" eljárásban. Törvénymódosítás hiányában azzal tudunk segíteni, ha az eredeti dokumentumokat visszaadjuk, s amikor például a letelepedő már állampolgárságért folyamodik, nem kell újra beszereznie.

- Sokan buknak el azon, hogy nem tudják igazolni a magyarországi megélhetést, mert a hivatalok szerint erre nem elég a minimálbér.

- Jogos a határon túli magyarok felvetése, hogy a megélhetés bizonyításánál vegyék figyelembe a külföldön meglévő vagyont. Ma nem így történik. Az utóbbi néhány napban - a határon túli szervezetek képviselőivel folytatott szakértői egyeztetéseken - nemcsak ez, hanem a névhasználat, névátírás is szóba került. Felvetették, hogy ahol nem latin betűt használnak, ott gondot jelent a magyar nevek cirill betűs átírása. Így lesz Ukrajnában egy Szabóból Sabov. Az idegenrendészeti eljárásban a magyar hatóságnak ragaszkodnia kell az ukrán hivatalos iratokban szereplő névhez. Sok külhoni magyar pedig hiába szeretné, hogy születési helyként új irataiba a település történelmi, magyar név kerüljön be, erre nincs mód, ha csak - mint a szerbeknél - nem teszik közzé a hivatalos közlönyben a város mindkét nevet.

- Az eljárás másik "rettegett" része az állampolgársági vizsga. A magyarok közül sokan indokolatlanul nehéznek érzik, másokat sért, hogy vizsgáztatják őket abból, jól beszélnek-e magyarul.

- Valóban sokan félnek a vizsgától, megalázónak tartják. A kormány legfontosabb nemzetpolitikai célja a határon túli magyarok szülőföldön való boldogulásának segítése. De ezt nem elrettentéssel, adminisztratív eszközökkel kell elérni. Szeretnénk, ha minél több magyar a szülőföldjén boldogulhatna, de aki már eldöntötte, hogy jön, annak tényleg könnyítsük meg ezt a folyamatot. Azt szeretném, hogy ez a vizsga a lehető legegyszerűbb legyen. Egy beszélgetés, amelyen kiderülne, hogy a kérelmező tényleg érti a nyelvet, az államszervezet ismeretéből pedig nem kérnénk többet számon, mint amennyit az itt született magyaroktól a közoktatásban megkövetelünk. Terveink szerint a jelenleg 28000 forintos vizsgadíjat egy csekély összegű illeték válthatja fel.

Forrás: Népszava, 2005. február 4.