MAGYAR
KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/12725. számú
törvényjavaslat
a Szülőföld Alapról
Előadó: Dr. Draskovics
Tibor
pénzügyminiszter
Budapest, 2004. november
2004. évi … törvény
a Szülőföld Alapról
Az Országgyűlés
- a szomszédos államokban élő magyarság szülőföldjén
való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú
kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása,
magyar nemzeti azonosságtudata megerősítésének céljából,
- a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében
foglalt, a határon kívül élő magyarokért viselt felelősségének
érvényesítésére a következő törvényt alkotja:
Az Alap célja, kedvezményezettjei
1. § (1) A Szülőföld Alap (a továbbiakban: Alap) elkülönített
állami pénzalap. Célja a határon túli magyarságnak a
szülőföldjén való - egyéni és közösségi - boldogulása,
anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának
megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való
sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében
támogatások nyújtása.
(2) Támogatás kedvezményezettje lehet:
a) a Horvát Köztársaságban, az Osztrák Köztársaságban,
Romániában, Szerbia és Montenegróban, a Szlovák Köztársaságban,
a Szlovén Köztársaságban vagy Ukrajnában (a továbbiakban:
szomszédos állam) életvitelszerűen tartózkodó, magát
magyarnak valló természetes személy, vagy az Alap céljait
a támogatásából tevékenyen elősegítő más személy (a
továbbiakban: magánszemély),
b) magyarországi vagy szomszédos államban lévő önkormányzat,
továbbá c) szomszédos állam területén működő azon szervezet,
amelynek Magyarországon vagy valamely szomszédos állam
területén van a székhelye.
(3) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik,
a (2) bekezdésben meghatározott magánszeméllyel együtt
élő házastárs és közös háztartásukban nevelt kiskorú
gyermek akkor is lehet kedvezményezett, ha nem vallja
magát magyar nemzetiségűnek.
(4) Nem jogosult az Alap támogatására politikai párt
tulajdonában álló (részesedésével működő) vállalkozás,
valamint bármely azon szervezet, amely közvetlen politikai
tevékenységet folytat.
2. § (1) E törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság
nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeivel összhangban,
továbbá a nemzetközi jog általánosan elismert elveinek
tiszteletben tartásával kell alkalmazni, különös tekintettel
az államok területi szuverenitásának, a szerződések
kötelező erejének és jóhiszemű végrehajtásának, az államok
közötti baráti kapcsolatoknak, valamint az emberi jogok
tiszteletben tartásának elvére, beleértve a hátrányos
megkülönböztetés tilalmának elvét is.
(2) E törvényben foglalt támogatások nem érintik a
hatályos jogszabályok által a világ bármely más részén
élő, magyar állampolgársággal nem rendelkező, magyar
nemzetiségű személyeknek jelenleg is biztosított kedvezményeket
és támogatásokat, s ugyancsak nem érintik a szomszédos
államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény
(a továbbiakban: kedvezménytörvény) alapján, e törvénytől
függetlenül nyújtott támogatásokat.
Az Alapból nyújtandó támogatások
lehetséges céljai
(a teljesíthető kiadások köre)
3. § Az Alapból az 1. § (2) bekezdésében felsorolt
alábbi kedvezményezettek a következő célok körébe tartozóan
igényelhetnek támogatást:
a) magánszemély:
aa) nevelés-oktatás, képzés, továbbképzés (ideértve
a kedvezménytörvény 14. §-ában foglalt támogatásokat
is), továbbá tankönyv- és taneszköz támogatás, felsőoktatási
ösztöndíj;
ab) szociális jellegű juttatások (rászorultsági
alapú jövedelem kiegészítések);
ac) a magyar kultúra és tudomány fejlesztésével,
megőrzésével, gyarapításával, megismerhetővé tételével
kapcsolatos célok;
b) köz- és felsőoktatási, tudományos kutatást-fejlesztést
végző intézmény; kulturális, tömegtájékoztatási (nyomtatott
és elektronikus sajtó), egyházi, szociális és egészségügyi
szervezet (ide értve a kedvezménytörvény 18. §-ában
említett szervezetet is, de kivéve a d) pont szerinti
vállalkozást), valamint önkormányzat:
alaptevékenységének (alapításának) megfelelő közfeladat
ellátása.
c) települési önkormányzat, azok társulása, szövetsége:
ca) az Európai Unió által is támogatott határmenti
program;
cb) magyarországi településsel közös infrastruktúra
kialakítása, így különösen kisebb utak építése, kommunális
célú támogatások, természetes adottságok fokozott
kihasználása, testvér-települési kapcsolatok kialakítása,
erősítése, az Unió külső határszakaszán a kishatárforgalom
feltételeinek megteremtése;
d) gazdasági tevékenységet üzletszerűen végző jogi
személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági
társaság (a továbbiakban: vállalkozás), ezen belül különösen
mikro-, kis- és közepes vállalkozás:
tevékenységének fejlesztése.
Az Alap pénzügyi forrásai
4. § (1) Az Alappal - e törvényben foglaltak figyelembe
vételével - a külügyminiszter (a továbbiakban: miniszter)
rendelkezik.
(2) Az Alap bevételei:
a) állampolgárságától, illetve lakhelyétől (székhelyétől)
függetlenül bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli
szervezet és természetes személy önkéntes befizetései,
adományai,
b) költségvetési támogatások,
c) egyéb bevételek.
(3) A jogi személyek, a jogi személyiség nélküli szervezetek
és természetes személyek Alap javára történő önkéntes
befizetései a kiemelkedően közhasznú szervezetek részére
juttatott adománynak minősülnek, és a társasági adóról,
illetve az osztalékadóról szóló törvényben, valamint
a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott
kedvezmények vehetők igénybe.
(4) A meghatározott céllal juttatott vagy feltételhez
kötött befizetések, adományok elfogadásáról a Tanács
(5. §) a miniszter jóváhagyásával dönt.
(5) Költségvetési támogatásként
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti befizetések,
adományok előző naptári évi összegével azonos rendszeres
támogatás,
b) eseti céltámogatás illeti meg az Alapot.
(6) Az Alap működtetésének kiadásait az Alap finanszírozza.
Az Alap működésének irányítása
5. § (1) A Tanács az Alap elvi irányító testülete.
(2) A Tanács tizenöt tagból áll. Hét tagját a miniszter
saját hatáskörben jelöli ki és bízza meg, illetve kéri
fel. A Tanács elnökét és további hét tagját a határon
túli magyar szervezetekkel folytatott egyeztetést követően
a miniszterelnök nevezi ki. Tagnak felkérhető, illetve
kinevezhető jelentős közéleti személy is.
6. § (1) A Kollégiumok a 3. §-ban illetve a Kormány
rendeletében meghatározott támogatási
célok alapján külön-külön megszervezett támogatási döntéshozó
testületek. A Kollégium döntései a miniszter jóváhagyásával
válnak érvényessé.
(2) Az öt, hét, vagy kilenc tagú Kollégiumot a Tanács
véleményének kikérésével a miniszter hozza létre és
szünteti meg. A Kollégiumok elnökeit a Kollégiumok tagjai
közül a Kollégium javaslata alapján és a Tanács egyetértésével
a miniszter jelöli ki.
7. § (1) A Tanács és a Kollégiumok tagjainak megbízatása
négy évre szól, annak lejártával a tagok legfeljebb
egy alkalommal újra jelölhetők.
(2) A Tanács tagja vagy a Tanács tagjának közeli hozzátartozója
nem lehet Kollégium tagja. 8. § A Tanács és a Kollégiumok
tagjait és elnökeit tevékenységükért díjazás nem illeti
meg, viszont jogosultak az Alap tevékenységével közvetlenül
összefüggő, igazolt utazási- és szállásköltségeik megtérítésére.
9. § (1) A Tanács, illetve a Kollégium tagjának megbízatása
megszűnik:
a) a megbízatás időtartamának lejártával,
b) amennyiben a kizárási (összeférhetetlenségi) okot
a miniszter által kitűzött megfelelő határidőn belül
nem szünteti meg,
c) amennyiben megbízatását kilencven napon túl nem
képes ellátni,
d) a megbízatásról történő lemondással,
e) a tag halálával.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott eseteken kívül
a Kollégium tagjának megbízatása megszűnik az adott
Kollégium megszűnésével is.
(3) A Tanács, illetve a Kollégium tagja és elnöke
megbízatásáról a miniszterelnökhöz (miniszterhez) címzett
írásbeli bejelentéssel mondhat le.
Az Alap működése
10. § (1) A támogatások legalább kilencven százaléka
nyilvános pályázat keretében, a fennmaradó támogatásrész
egységes elvek alapján meghatározott támogatási döntések
alapján nyerhető el.
(2) A pályázati felhívásokat a 11. § (2) bekezdése
szerinti internetes honlapon, és legalább két országos
napilapban (ide értve a szomszédos államban terjesztett
országos napilapot is) közzé kell tenni.
(3) Az Alap terhére támogatás vissza nem térítendő,
illetve részben vagy egészben visszatérítendő formában
nyújtható, amiről a támogatást megállapító határozatban
kell rendelkezni.
(4) A támogatási rendszer egészének koordinálása,
szabályszerű működése és nyilvánossága céljából a bevételekről,
a támogatás iránt benyújtott pályázatokról és a Tanács
(Kollégiumok)
Alappal kapcsolatos döntéseiről, a kiadásokról központi
nyilvántartást kell vezetni.
(5) A miniszter szükség szerint, de legalább évente
egyszer, április 30-ig tájékoztatja a Kormányt az Alap
előző évi tevékenységéről és működéséről, valamint e
törvény alkalmazásának tapasztalatairól. A beszámolót
honlapon nyilvánosságra kell hozni.
11. § (1) A Tanács és a Kollégiumok ülései általában
nyilvánosak. A zárt ülésen hozott határozatot is nyilvánosan
ki kell hirdetni.
(2) Az Alap működésének nyilvánosságát internetes
honlap is biztosítja. A honlapon közzé kell tenni a
Tanács és a Kollégiumok döntéseit, azok meghozatalától
(elfogadásától) számított 15 napon belül. A honlapon
hozzáférhetővé kell tenni továbbá az Alap működésével
kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat, az Alap és
kezelő szervének működésére vonatkozó valamennyi rendelkezést,
valamint a Tanács és a Kollégiumok tagjainak nevét.
A döntések nyilvánosságra hozataláról a Tanács, illetve
a Kollégium elnöke gondoskodik.
Záró rendelkezések
12. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon
lép hatályba azzal, hogy a 4. § (5) bekezdés a) pontjában
megjelölt hozzáadott támogatást első ízben a 2006. évi
állami költségvetésben kell előirányozni.
(2) Az e törvény hatálybalépését követően 90 napon
belül meg kell tartani a Tanács első ülését.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az Alap működésének, forrásai kezelésének és felhasználásának
részletes szabályait, a nyújtható támogatások rendező
elveit, valamint a támogatási szerződés kötelező tartalmi
elemeit, a vezetendő nyilvántartások tartalmát,
b) az e törvény szerinti vállalkozások fejlesztési
és más támogatásának céljait, feltételeit,
c) a Tanács és a Kollégiumok feladatainak és működésének
részletes szabályait rendeletben határozza meg.
(4) A Kormány felhatalmazást kap a Magyar Köztársaság
2005. évi költségvetéséről szóló törvényben határon
túli magyarok támogatására szolgáló fejezeti előirányzatok
átcsoportosítására az Alap javára.
(5) A 2005. évben az Alapból 500 millió forintot a
Külügyminisztérium fejezetben határon túli magyarok
programjainak támogatására szolgáló előirányzatokban
meghatározott célokra kell fordítani.
13. § E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozó:
a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott,
a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha-
és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá:
az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes,
a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint
a testvér házastársa.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Köztársaság Alkotmánya 6. § (3) bekezdése
szerint a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain
kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal
való kapcsolatuk ápolását.
A Magyar Köztársaság és a határon túli magyar közösségek
egyaránt abban érdekeltek, hogy a magyar nemzet polgárai
szülőföldjükön boldogulva legyenek részesei és gyarapítói
az egész Európára kiterjedő társadalmi és gazdasági
felvirágzásnak. A magyar nemzet polgárait, éljenek a
határokon belül vagy kívül, összekötik a közösen megélt
történelem, a nemzeti hagyományok, a magyar nyelv és
kultúra. A magukat magyarnak valló személyek jellemzője
az erős nemzeti azonosságtudat megléte, a magyar nyelvhez
és kultúrához való kötődés, valamint a kulturális, gazdasági
és családi kötelékek megtartása a Magyar Köztársasággal,
illetőleg annak állampolgáraival.
A törvény a határon túli magyarságnak a szülőföldjén
való anyagi és szellemi gyarapodását, az anyaországgal
bővülő és erősödő kapcsolattartást elősegítő programok
megvalósítására "Szülőföld Alap" elnevezéssel
pénzügyi forrás képzésére és felhasználási céljaira
tesz javaslatot.
A törvény hatálya a Magyar Köztársasággal közvetlenül
szomszédos hét államban életvitelszerűen tartózkodó,
magukat magyarnak valló személyekre, illetve a törvényben
megfogalmazott célok megvalósításában szerepet vállaló
személyekre, illetve olyan szervezetekre és önkormányzatokra
terjed ki, melyek székhelye Magyarországon vagy valamely
szomszédos ország területén van.
A törvény megteremti a nemzeti szolidaritás önkéntes
befizetésekben és adományokban megnyilvánuló kifejezésének
lehetőségét állampolgárságtól és lakóhelytől, illetve
telephelytől függetlenül bármely jogi személy, jogi
személyiség nélküli szervezet és természetes személy
számára, és a Magyar Köztársaság költségvetésében meghatározott
forrásokat is biztosít.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az 1. § (1) bekezdése meghatározza a Szülőföld Alap
jogállását: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
törvény (a továbbiakban: Áht.) IV. fejezete szerinti
elkülönített állami pénzalap. Az Áht. szerint: "54.
§ (1) Alapot létrehozni csak törvénnyel lehet, amelyben
meg kell határozni az alap rendeltetését, bevételi forrásait,
a teljesíthető kiadások körét, valamint az alappal való
rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelős minisztert."
A törvény céljaként az Alap rendeltetéseként meghatározza,
hogy az a határon túli magyarságnak (a szülőföldjén
való boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének
és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal
való sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése
érdekében) támogatások nyújtása.
A támogatás körébe tartozó juttatások nem járnak automatikusan,
azok iránt pályázat útján egyedi kérelmet kell benyújtania
az érintettnek. Ez a megoldás biztosítja, hogy az erre
feljogosítottak által kért támogatásokat az Alap támogatási
céljainak, illetve bevételeinek és az ország teherbíró
képességének figyelembevételével rangsorolni, illetőleg
differenciáltan kielégíteni lehessen.
A támogatások megszerzői a kedvezményezettek, akiknek
az első csoportját a szomszédos államban életvitelszerűen
tartózkodó, magát magyarnak valló természetes személy,
vagy az Alap céljait a támogatásából tevékenyen elősegítő
más személy képezheti.
Ezen kívül a kedvezményezettek további csoportjai:
a magyarországi vagy szomszédos államban lévő önkormányzat,
továbbá szomszédos állam területén működő azon szervezet,
amelynek Magyarországon vagy valamely szomszédos állam
területén van a székhelye.
A 2. §-hoz
E törvényt megelőzően, a határon túli magyarság rendszerszerű
támogatásának precedensét képezve a szomszédos államokban
élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (kedvezménytörvény)
lépett hatályba. Mivel e törvénnyel párhuzamosan támogatások
nyújtására ad módot, így szükséges elhatárolni, és e
törvénytől függetlenné tenni a másik jogszabály alapján
nyújtott támogatásokat.
A 3. §-hoz
A 3. §-ban a törvény célcsoportonként (a potenciális
kedvezményezettek szerint) elkülönítve, külön-külön
határozza meg az Alapból nyújtható lehetséges támogatási
jogcímeket, célokat ("az Alapból teljesíthető kiadások
körét").
Ez alapján négy kedvezményezetti célcsoportot különít
el a törvény, és e körökhöz rendeli külön-külön a támogatási
célokat.
A 4. §-hoz
Az Áht. 54. §-a alapján meghatározza a törvény, hogy
a külügyminiszter "a felhasználásért felelős miniszter".
Ez a törvény más rendelkezéseinek figyelembe vételével
történő rendelkezési jogot jelent. A támogatások felhasználásáról
való döntésekben két fontos testület kap szerepet.
Az Alap bevételi forrásai alapvetően két fő csoportba
sorolhatók. Egyrészt az állampolgárságától, illetve
lakhelyétől (székhelyétől) függetlenül bármely jogi
személy, jogi személyiség nélküli szervezet és természetes
személy önkéntes befizetéseket, adományokat juttathat
az Alapba. Másik csoportként az állami költségvetés
ugyancsak két alcsoportba osztható módon nyújthat támogatást:
egyrészt (az átmeneti rendelkezés alapján 2006-tól)
rendszeresen és kötelezően az önkéntes befizetések,
adományok előző naptári évi összegével azonos rendszeres
támogatást, másrészt eseti jelleggel, az Alap rendeltetésével
összhangban lévő céltámogatást.
A jogi személyek, a jogi személyiség nélküli szervezetek
és természetes személyek Alap javára történő önkéntes
befizetései a kiemelkedően közhasznú szervezetek részére
juttatott adománynak minősülnek. Ennek megfelelően a
társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben,
valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben
foglalt igazolás alapján, e törvényekben részletesen
szabályozott kedvezményezettség érvényesül.
Az 5-6. §-hoz
Az Alapból teljesíthető kiadások meghatározásában két
fontos testület kap szerepet. A döntési rendszert az
jellemzi, hogy a Tanács elvi irányítást gyakorol. A
Tanácsban az átfogó szabályozás történik, az általános
és szervezeti kérdéseket, valamint a támogatási stratégiai
jellegű döntéseket hozzák meg a Tanács tagjai.
A Kollégiumokban történik a rendelkezésre álló források
felhasználásának meghatározása. Így e testület hatáskörébe
tartozik a konkrét pályázatok tárgyainak meghatározása
és kiírása, a támogatási döntések meghozatala azzal,
hogy ezek érvényességének feltétele a miniszter jóváhagyása,
ami garantálja a döntés törvényességét, szabályszerűségét,
ügyrendnek és a pályázatnak való megfelelőségét.
A Tanács és a Kollégiumok működésének részletszabályait,
valamint a 3. §-ban általános jelleggel felsorolt támogatási
célok részletezését kormányrendelet szabályozza. A Kollégiumokat
a Tanács javaslatára a miniszter hozza létre és szünteti
meg.
A 7-9. §-hoz
A Tanács és a Kollégiumok tagjainak megbízatása kinevezésüktől
számított négy évre szól, annak lejártával a tagok legfeljebb
egy alkalommal újra jelölhetők.
A Kollégium tagja bárki lehet elvileg, kivéve a Tanács
tagjait és a Tanács tagjának közeli hozzátartozóját.
A tanácsi és a kollégiumi tagság (elnökség) társadalmi
jellegű, nagy közbizalmat megtestesítő és feltételező
megbízatás. Tevékenységükért díjazás nem illeti meg
őket, viszont a méltánytalan helyzetbe hozás, illetve
az indokolatlan nehézségek elkerülése miatt jogosultak
az Alap tevékenységével közvetlenül összefüggő, igazolt
utazási- és szállásköltségeik megtérítésére.
A 9. § határozza meg a megbízatások megszűnésének
eseteit, és főbb szabályait. E körben is a törvény végrehajtási
rendelete (kormányrendelet) határozza meg a részletszabályokat,
az eljárási kérdéseket.
A 10-11. §-hoz
Az Alap működését tekintve a nyilvánosság és a pályázati
úton történő támogatáselosztás alapelvként érvényesülnek.
Az elosztható pénzkeret 10 %-a fordítható csupán egységes
elvek alapján történő, előre nem tervezhető, nyomós
indokból adott kiadásokra.
A támogatási rendszer egészének koordinálása, szabályszerű
működése és nyilvánossága céljából a bevételekről, a
támogatás iránt benyújtott pályázatokról és a Tanács
(Kollégiumok) Alappal kapcsolatos döntéseiről, a kiadásokról
központi nyilvántartást kell vezetni.
Az Alapból nyújtott támogatások a közpénzek felhasználásával,
a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá
tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes
törvények módosításáról 2003. évi XXIV. törvény alapján
közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatnak minősülnek.
Az Alap működésének nyilvánosságát internetes honlap
is biztosítja.
A 12-13. §-hoz
A záró rendelkezésekbe kerültek a hatályba léptető,
az egyes átmeneti jellegű, a törvény gördülékeny, hatékony
bevezetését lehetővé tévő, a felhatalmazó és az értelmező
rendelkezések. A Tanács így a törvény elfogadását követően
ésszerű határidőn (90 nap) belül meg kell, hogy kezdje
működését.
A Kormány felhatalmazást kap, hogy végrehajtási rendeletében
szabályozza az Alap működésének, forrásai kezelésének
és felhasználásának részletes szabályait, a nyújtható
támogatások rendező elveit, valamint a támogatási szerződés
kötelező tartalmi elemeit, a vezetendő nyilvántartások
tartalmát, az e törvény szerinti vállalkozások fejlesztési
és más támogatásának céljait, feltételeit, valamint
a Tanács és a Kollégiumok feladatainak és működésének
részletes szabályait. Ezen kívül a Kormány felhatalmazást
kap meghatározott
2005. évi költségvetési előirányzatokra vonatkozó intézkedésekre,
végül a törvény egyszeri
elosztási döntést is tartalmaz.
|
