Ördög I. Béla

Borítékolt lépés

Régóta vajúdó kérdésben tartanak népszavazást, egy másik társaságában, december 5-én Magyarországon: legyen-e vagy sem kettős állampolgársága a külhoni magyarságnak?

A témát évek óta feszegeti a Magyarok Világszövetsége. Rögtön hozzá kell tenni, a vesztenivalóval nem rendelkező felszabadultságával, hiszen az MVSZ civil szervezet, amelynek nincs politikai felelősségvállalása. Márpedig ez a kérdés jóval súlyosabb következményekkel járhat holmi vitézkötéses népünnepélyi lelkesedésnél. Itt olyan tömeges, később jóvátehetetlen folyamat indulhat be, melynek csapdájába önként belesétálni végzetes hiba lenne. Kockázatának nagyságrendje vetekszik a trianoni traumáéval. Nem laboratóriumi kísérletről van szó, amit fiaskó esetén könnyű orvosolni, hanem élő nemzetrészek esetleges felszámolásáról, méghozzá a saját meggondolatlanságunkból. Fennáll annak a veszélye, hogy ami nem sikerült a funároknak és meciaroknak, azt éppenséggel mi visszük véghez. Olyan súlyos lépés a tét, amely akkor is balul sülhet el, ha annak menetét nem amatőrök, hanem a legfelkészültebb és legfelelősebben gondolkodó szakemberek dolgozzák ki. Ettől fél 1990 óta minden magyar kormány, ezért ódzkodnak egyaránt a bal-, közép vagy jobboldali beállítottságú politikusok a kategorikus döntéshozataltól.

A magyarországi szavazók nem tudják, tulajdonképpen miről van szó. ők legfeljebb érzelmi alapon mondanak majd igent vagy nemet. Sőt, maguk a politikusok sem tudnak biztosabbat annál, hogy ez a kérdés most már megérett a rendezésre. A vakvágányra futtatott státustörvény után ez a tervezett változat is első látásra inkább jelképes, gesztusértékű rendelkezésnek tűnik, amely főleg az Európai Unión kívül élő erdélyi, kárpátaljai és délvidéki magyarság önbizalmát, az anyaország részéről a mi megbecsülésünket erősítené. Már most sejthető, hogy ez a lépés kedvező szavazati eredmény nyomán sem jelentené a teljes körű magyar állampolgárság megadását. De hogy konkrétan mennyivel jelentene kevesebbet, azt csak az ide vonatkozó új törvény megalkotására kötelezett Országgyűlés várhatóan hosszadalmas vitasorozattal járó munkája döntheti el (a választójog, a sajátos adózási módszer stb. korlátozottságai odaát, illetve a megmaradásunkat szolgáló több védettség garantálása itthon). Tény, hogy erre nincs megszabott döntési határidő, tehát a kérdés megválaszolása akár 2007-ig is elhúzódhat, amikor - a mai jelekbőlítélve - Románia is EU-taggá válik, és amikor mi, felvidéki sorstársainkhoz hasonlóan, inkább a lelki támogatás eszközét érezhetjük majd új státusunkban..

A december 5-i népszavazás a "dupla vagy semmi" kategorizálás helyett inkább a profi sakkjátékban használatos borítékolt lépés jelzővel illethető: folytatás valamikor a jövőben. És ennek tudatában már a referendum valamivel barátságosabb ismeretlennek mutatkozik.

Forrás: Szabadság, 2004. november 2.