Asztalos Lajos

Szavazás a kettős állampolgárságról -
harangfélreveréssel kíséri az MSZP, az SZDSZ

Ismét elfogta a fene nagy aggódás az MSZP-s elvtársakat. No meg az SZDSZ-eseket is, hiszen egy követ fújnak. Mégpedig azért, mert, mint mondják, a határon túli magyaroknak adandó magyar állampolgárság beláthatatlan következményekkel jár. Ők tudják. Mindig is tudták. Például Kovács elvtárs, a kérdés nagy szakértője. 1997-ben, a magyar–román alapszerződés aláírása előtt kijelentette, nem hajlandó feláldozni a határon túli kétmillió magyarért Magyarország érdekeit. Amikor viszont szóba került a kettős állampolgárság, szerinte mi, határon inneni határon túliak, egyből megszaporodtunk: előbb három-, majd három és fél milliónyian lettünk. És akkor föltette a nagy kérdést: akik megkapják, hol adóznak, hol szavaznak, hol teljesítik majd katonai szolgálatukat?

Horn Gyula, a kérdés másik kiváló szakértője viszont arra volt kíváncsi, mi lesz a magyar egészségüggyel, amikor az immár magyar állampolgársághoz jutott határon túliak elözönlik a magyarországi egészségügyi intézményeket?

Szóval, elvtársak, rendkívül súlyos következményei lehetnek, mi több, lesznek, ha e kérdésben az innen határon túli, ott határon inneni magyar állampolgárok igennel szavaznak a december 5-i népszavazáson. Képzeljük el, amikor az IGEN után az erdélyi magyarság, csecsszopótól aggastyánig, munkástól földművesig, tanulótól tanárig, vállalkozótól parlamenti képviselőig, egy emberként szedi a sátorfáját, és elözönli Magyarországot. Mi lesz ennek a szegény sorsüldözte országnak az egészségügyével, munkaerőpiacával, oktatásügyével? Amint Gyurcsány elvtárs, az új miniszterelnök kérdezte. Persze nem mulasztotta el megadni a választ: egyszerűen összeroppan.

Szerencsére az MSZP-nek olyan szakemberei vannak, akik időben felhívják a figyelmet a leselkedő vészre. Mint 2001 decemberében a fő diplomata ("23 millió román fogja elözönleni Magyarországot"), a fő-fő pufajkás ("21 millió román özönli el Magyarországot"), a tolvajnyelvet kiválóan ismerő hölgyemény ("a Vatikán Prodistól és Strasbourgostól egész Európát le akarja nyúlni és be akarja kebelezni. Méghozzá elképesztő gyorsasággal és agresszivitással.").

Ilyen előzmények után mi várható? Világos, az egyenes folytatás. Előjött tehát az úttörő vezérből lett sipító szolgálatos, mert az is van nekik, s azt mondja, hogy a legutóbbi felmérés szerint a magyar állampolgárság birtokában minden harmadik 18 és 35 év közötti határon túli magyar Magyarországra telepedik. Ő tudja. Mert minden harmadik megmondta. De csak neki. Egyedül. És sipítozva szörnyen aggódik, mi lesz, ha Magyarország, a magyarság fájának törzse, az iszonyú tehertől összeroppan. Második Trianon, elvtársak! Ezért felhívja az MSZP rokonszenvezőit, december 5-én szavazzanak nemmel.

Igaz is, minek nekünk magyar állampolgárság? Hiszen mi nem magyarok vagyunk, hanem románok. Ezt már Kádár elvtárs idején megmondták az ott határon inneniek. Ők tudják. Mint például az a határőr, aki egy busz utasait emígy vette számba: Szabó János - román, Pálffy Márton - román, Kiss Péter - román, Strohschneider Patrick - magyar, Safranovics Rikarda - magyar stb.

Pedig már-már úgy nézett ki, hogy az MSZP élén bekövetkezett nemzedékváltással új szelek támadnak a baloldalon. Amint pengették, olyan, hogy most aztán Orbánék köthetik a felkötni valójukat. Itt van például az új elnök, Hiller István. Ő majd megmutatja. Egy alkalommal elmondta a Napkeltében, hogy évekkel ezelőtt Pozsgay Imre föltette neki a kérdést: tulajdonképpen mit keres ő ebben a… a társaságban. Mármint az MSZP-ben. Nos, Pozsgay erőst tévedett. Mert igenis van mit keresnie. Azok után, hogy a kettős állampolgárságról Kuncze Gáborral egyezkedve kijelentette, erre csakis nemmel kell szavazni.

Szóval Hiller elvtárs sem különb a Deákné vásznánál. Fiatalítás ide, nemzedékváltás oda, nem hagy fel a kádári hagyománnyal. Mert ennek az a lényege, hogy elvtársak, ne avatkozzunk a szomszédos országok belügyeibe, ne sértsük az ottani elvtársak érzékenységét. És a Magyar Szocialista Munkáspárt-cégtábla lecserélése ellenére emellett híven kitartanak. Mert felelős politikát kell folytatni. Bizony. Ezért herélték ki a magyar–román alapszerződést, ezért támadták a státustörvényt - ami nekik eszükbe se jutott -, ezért belezték ezt ki amint hatalomra jutottak, ezért szeretnek bennünket legalább úgy, mint ablakos a hátraesést, ezért mondta azt Medgyessy Péter, hogy az Orbán-kormány túlszeretett bennünket, ezért szeretnek bennünket kényszeredetten. Amúgy fogcsikorgatva. De ezt sem testvéri vagy rokoni összetartozásból. Csupán azért, mert az Antall- meg az Orbán-kormány után már nem táncolhatnak vissza teljes mértékben. Ahogy szívük szerint szeretnék.

És most kapóra jött a költségvetés - általuk előidézett - fokozódó hiánya: alaposan meg lehet nyirbálni a határon túliaknak juttatott támogatást. Főleg az Erdélyi Magyar Tudományegyetemét, amit ugyebár annak az izé… Orbán Viktornak köszönhetünk.

Úgy állunk tehát, hogy mindegy, ki van az MSZP és kormánya élén, Kovács László vagy Hiller István, Horn Gyula, Medgyessy Péter vagy Gyurcsány Ferenc, ki a fő inkvizítor, ki a fő pufajkás, ki a fiatal, ki az öreg. Mert egy a kutya a farkával. Persze, a sírig hű szövetségesekről, a szekértoló vagy talán éppenséggel -húzó SZDSZ-es elvtársakról se feledkezzünk meg. Ők is ugyanabban a csónakban eveznek.

Persze, szót sem szól egyetlen elvtárs sem arról, hogy a határon túliak döntő többsége megelégszik a magyar útlevéllel, és nem akar áttelepedni, hogy nem akarja lerohanni a magyar munkaerőpiacot, a magyar betegellátást, a magyar iskolákat. Különben is ezt törvényben lehet szabályozni. Harangfélreverés helyett erről tájékoztassák az elvtársak a magyar választókat!

Meg arról a "borzasztó veszélyről", ami sunyi módon eddig is "fenyegette" a szegény mostohaanyaországot: azt, hogy az a sok magyar orvos, mérnök, tanár, művész, kiváló szellemi és kétkezi munkás, egyszóval szakember, aki az utóbbi, mondjuk húsz évben a határon túlról a határon innenre telepedett, ugye, megveszekedett vasába sem került Magyarországnak.

Forrás: Szabadság, 2004. november 8.