Ambrus Attila

Két választás Magyarországon

Ügydöntő népszavazás lesz Magyarországon arról, hogy kapjanak-e magyar állampolgárságot a határon túli magyarok. A Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett referendumon arra a kérdésre kell válaszolniuk a magyarországiaknak, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyar igazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolják. Sikeres népszavazás, igenlés esetén a magyar állampolgárság biztosítása az utódállamokban élő magyarok számára kötelező lesz. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás azonban Magyarországon népszerűtlen, a javaslat pedig nem rendelkezik komoly támogatással. Félő, hogy a kezdeményezés el fog bukni, s ez azt is jelenti, hogy jogszerűen többé fel sem lehet vetni. Harrach Gábor politológus már 1999-ben jelezte, a kettős állampolgárság megítélésében a legnagyobb gondot az anyaország egyes politikai erőinek, illetve a sajtó tekintélyes részének a hozzáállása jelenti. Elég visszagondolni arra, hogy 1990 és 1994 között egyes magyarországi lapok a România Mare hangnemével vetélkedő stílusban támadtak minden olyan kezdeményezést és megnyilvánulást, amely a határon túli magyarság érdekeit szolgálta. Mindez máig nyomot hagyott a kádári érában tudatlanságban tartott, belső kohéziójában, a határon túli magyarság iránti szolidaritásában meggyengült anyaországi magyarságban. Sokan ma is helyeslik, hogy Kádár János hajdan elrendelte: „Mindenki ott legyen lojális állampolgár, ahova a trianoni döntés besorolta.” A Rákosi-Kádár rezsim az anyaország határain kívülre kényszerített magyarokat valójában leírta, végleges beolvadásra ítélte, s elhitette, hogy ők románmagyarok, szerbmagyarok, ukránmagyarok, szlovákmagyarok. A románmagyarokból aztán egyszerűen románok lettek, akik 23 milliónyian - az MSZP vezető politikusai szerint - már a magyar igazolvány megszerzésével is felvérteztettek az anyaország lerohanására, a magyarok munkahelyeinek elorzására stb. A riasztás két és fél éve történt, s ha a riadalom kissé alább is hagyott, számos magyarországi számára a kettős állampolgárság biztosítása a határon túli magyarok számára nem a nemzetegyesítést jelenti, hanem azt, hogy az egyre szűkösebb költségvetésen többen osztoznak majd. Kívánja-e felvilágosítani a magyar állampolgárt a kormány, a magyarországi média a kettős állampolgárság valós kérdéséről, előnyeiről és hátrányairól vagy engedi tovább gyengülni, netán tovább gyengíti a nemzeti szolidaritást? Ez a két választás Magyarországon. E választás kimenetele számunkra egyáltalán nem biztató, ám ez akár jövőnket is szolgálja. Könnyen kiderülhet, hogy magyarok csak Romániában lehetünk, mert Magyarországon még mindig és talán örökre románok vagyunk.

Forrás: Brassói Lapok, 2004. szeptember 24.