Tőkés László

... nemzeti egységre jussanak
(Azóta megtudtuk: el is jutottak. Az MSZP és az SZDSZ nélkül)

A Magyar Állandó Értekezlet 2004. november 12-i ülése kapcsán a következőket tartom szükségesnek nyilatkozatba foglalni.

1. A Magyar Kormány hosszú kimaradás és hosszas halogatás után, a kényszerítő körülmények folytán hívta össze újból a MÁÉRT-ot. Az indokolatlan időhúzás már önmagában is teljes koncepció-nélküliségre vall a határon túli magyarsággal kapcsolatos kormánypolitika tekintetében.

Tabajdi Csaba EU-képviselő kérdésfelvetése helytálló: "Lesz-e helyzetteremtő politizálása Magyarországnak, vagy egy sodródó politizálás fogja jellemezni?" A Magyar Kormány sodródik. Se programja, se stratégiája nincsen a határon túli magyarok dolgában.

Ideje, hogy a MÁÉRT mostani ülése változtasson ezen a tarthatatlan helyzeten.

2. A "helyzetteremtő politizálás" vonatkozásában bizton megállapítható, hogy jelenleg: "helyzet van". A magyar állampolgárság határon túlra való kiterjesztésének a kérdése helyzetet teremtett. Súlyos politikai mulasztás, hogy a Magyar Kormány ezt a népszavazás által kikényszerített helyzetet szabotáló szándékú tétlenséggel kivárta, nem ment elébe, és ezáltal kiszámíthatatlan veszélynek tette ki az egész magyar nemzetet, elsősorban pedig a határon túlra szakadt magyar nemzetrészeket.

3. A kormánynak ebben a vétkes mulasztásában - többekkel együtt - cinkos szerepet vállalt az RMDSZ. Markó Béla elnök még nem is olyan régen váltig azt hangoztatta, hogy a kettős állampolgárság és az autonómia egymással összeférhetetlenek. Utóbb ezen csak szépíteni tud a szövetségi elnök azon nyilatkozata, melyben az MSZP-nek és az SZDSZ-nek a 2004. december 5-i népszavazással kapcsolatos álláspontját visszautasítja.

4. A tények azt bizonyítják, hogy a Markó-féle pártvezetőség mindvégig a Magyar Kormány elutasító magatartását támogatta, másfelől pedig a Román Kormánnyal "bensőséges" módon együttműködött abban, hogy a kettős állampolgárságot képviselő Magyar Polgári Szövetséget valósággal letörölje a politikai palettáról, az autonómia ügyét hordozó Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot és a Székely Nemzeti Tanácsot pedig ellehetetlenítse.

Ezek után merő választási kampánystratégiai fogásnak kell minősítenünk azt, hogy most az RMDSZ az - előbb megtagadott és egymással szemben kijátszott - autonómiával és kettős állampolgársággal demonstrál és próbál szavazatokat jelentő népszerűséget szerezni magának.

5. Mindezeket szem előtt tartva, most, a közelgő népszavazás küszöbén, a válságosra forduló nemzetpolitikai helyzet szorításában a Magyar Állandó Értekezlet vállán óriási felelősség nyugszik. Minden bizonnyal ezen az ülésen fog eldőlni, hogy a Magyar Kormány tovább sodródik-e a romló helyzettel és körülményekkel, s vele együtt kétes pártállású határon túli szövetségesei is tovább süllyednek a nemzeti önfeladás irányába, vagy pedig a népszavazás által előállott kényszerű helyzetet kihasználva és annak elébe menve, képesek lesznek nemzetstratégiai jelentőségű megegyezésre jutni a kettős állampolgárság és a közösségi önrendelkezés dolgában. A jelenlegi megosztó és önpusztító helyzetből talán egyedül ez az utóbbi jelenthetné a kivezető utat.

Nyolcvannégy esztendővel a ma is visszhangzó trianoni harangok megkondulása után a nemzeti lelkiismeret azt követeli meg a Magyar Állandó Értekezlet résztvevőitől, hogy politikájuk mostani kényszerpályájával szakítsanak, és a magyar állampolgárság, valamint az autonómia ügyében nemzeti egységre jussanak. Még ha a Magyar Kormány, illetve a kormánypártok erre nem is mutatnának hajlandóságot: a határon túli magyar képviseletek ez ügyben nem alkudhatnak.

Forrás: Erdélyi Napló, 2004. november 16.