Simon Judit

Kérdések a nagy témáról

Mi tagadás, jól felkavarta a vizet a kettős állampolgárságról szóló népszavazás. Vitázik, sőt veszekszik már mindenki mindenkivel: ellenfelek és barátok feszülnek egymásnak, jó esetben érvekkel, rossz esetben szitkokkal. Fújhatja a tüzet ismét magyar a magyarra, van témája a közbeszédnek, kormánynak és ellenzéknek. Támad a Fidesz, magyaráz az MSZP, rosszul érzik magukat a határon túliak, és glóriával övezi magát az MVSZ. Utóbbi végre hallathat magáról, foglalkozik vele a sajtó. Azonban ha kicsit is elvonatkoztatunk a napi csatározásoktól, akkor nemcsak azt hallgatjuk, hogy mivel érvel a kormány, és mivel az ellenzék, még azt sem, hogy mit számolt ki Patrubány, hanem - ha nem túl fárasztó - két kérdésen is elgondolkodhatunk. Azon, hogy a kettős állampolgárságról szóló népszavazás elhomályosította az eddigi nagy témát, az autonómiát. Most, hogy az RMDSZ ismét zászlajára tűzte az önrendelkezés kérdését, az eddig ezért harsányan kiállók szépen "elfelejtették" az ügyet. A Fidesz politikusai, akik Budapesten, a Székelyföldön, de még Brüsszelben is az erdélyi magyarság számára az autonómiát kiáltották ki az egyetlen üdvözítő útnak, már szinte szót sem ejtenek róla. Eddig ez volt a legmegfelelőbb számukra, hogy akár érvek nélkül is támadhassák a kormányt. Az, hogy a belpolitikai csatározások mennyit ártanak az erdélyi magyaroknak, mindig mellékes. Hogy ez menynyire így van, az is bizonyítja, hogy lekerült az ellenzéki párt "műsoráról" az autonómia, mert előjött egy céljai számára megfelelőbb: a határon túliak magyar állampolgársága. A nagyobbik ellenzéki párt "bespájzolta" az autonómiakérdést rosszabb időkre, s most tobzódik az állampolgárság vitájában. Csak az a baj, hogy nehéz elhinni annak a Fidesznek, hogy őszintén szeretné, ha mi is Magyarország állampolgárai lennénk, amelyik, amikor kormányon volt, és többségben a parlamentben, nem tett semmit ez ügyben. Akkor számára nem volt időszerű. Akkor úgyis hatalmon voltak, minek vették volna a törvénymódosítások nyűgét a nyakukba. Még a Medgyessy-kormány idejében is inkább az autonómiát szorgalmazták, mint a kettős állampolgárságot. Mert ugye akkor megnyugtatóak voltak a közvélemény-kutatási adatok. Gyurcsány érkeztével viszont már nem annyira megnyugtatóak, jöhet hát újra valami biztos téma: a határon túli magyarság. Ebben a kérdésben könnyen lehet elkiáltani: aki nemet mond, az nem magyar. Könnyebben lehet ezzel kampányolni, mint az egészségüggyel. Arról ugyanis többet tudnak a magyarországi szavazópolgárok, mint a határon túliak gondjairól. Továbbá azon is el lehet töprengeni, hogy a kért, követelt magyar állampolgárságot milyennek is szeretnénk mi határon túli magyarok. Hányan és miért települnének át, és hányan jelentkeznének be valamelyik rokonhoz, ismerőshöz, hogy állandó lakhely birtokában szavazhassanak. Nem pénzről van ez esetben szó, hanem befolyásolási lehetőségről. Mert amennyire a magyarországiak nincsenek tisztában a határon túli gondokkal, majdnem annyira tájékozatlanok vagy félretájékoztatottak az erdélyi magyarok a magyar belpolitikát illetően. A nagyobbik ellenzéki pártnak tehát most, hogy emelkedik a nagyobbik kormánypárt ázsiója, jól jönnének a határon túli szavazatok. A jelenlegi magyar törvények szerint nincs kétféle állampolgárság, első- és másodrangú. Talán az egész világon nincs olyan ország, melyben az állampolgárok egyik része választhat és választható, a másik része viszont csak útlevelet kap - jelképesen. Az sem biztos, hogy mi erdélyi magyarok boldogok lennénk attól, hogy az anyaországban is megkülönböztetettek lennénk, másodrangúak. Mindezeket tudja a Fidesz. Nem is ágál a teljes jogú állampolgárság ellen. Kellenének a szavazatok.

A másik kérdés, amin el kellene gondolkodni, a kedvezménytörvény. Ugyanis a magyar állampolgárokat nem illeti meg az oktatási-nevelési támogatás, az oktatók támogatása, s ingyen múzeum- és könyvtárlátogatás sem. Az az erdélyi magyar család, amelyik valóban nem kíván áttelepülni, minek örülne jobban: egy útlevélnek, vagy annak az összegnek, amelyből megvásárolhatja gyermekeinek a tanfelszerelést. Egyet lehet érteni azzal, hogy a magyar kormány és a kormánypártok rosszul kommunikálnak, de azzal is, amit Gyurcsány miniszterelnök mondott: a kettős állampolgárság kérdése nem fehér és nem fekete, nem lehet határozott igennel vagy nemmel válaszolni a feltett kérdésre. Mérlegelni kell, mi és kinek használ többet.

Forrás: Erdélyi Riport, 2004. november 18.