Surján László

Magyarok szégyene: vita az állampolgárság megadásáról

Emlékeztetőül: Moldávia minden román polgára kérheti és megkapja a román állampolgárságot. Nálunk viszont a parlamentben ma is folytatódott a süketek párbeszéde. Megkövetem nagyothalló polgártársaimat, de ez a szólás illik leginkább arra, ami most a kettős állampolgárság ügyében zajlik. A miniszterelnök napirend előtti felszólalása szerint a MÁÉRT múlt heti ülésének egyik tanulsága, hogy a határon túli szervezetek többsége több mint szerencsétlennek tartja, ahogy ez a kérdés fel van téve. Nem mondta meg viszont, hogy mi ebben a szerencsétlenség. Pedig világos: Felelős politikus nem kockáztatta volna, hogy NEM válasz szülessék, de még azt sem, hogy érvénytelen legyen a népszavazás, ahogy a legtöbb esetben szokott. Kár azonban ezen keseregni. Mivel a törvényben előírt számban sok-sok ezer magyar állampolgár úgy döntött, hogy legyen népszavazás, akkor nincs más teendő, mint elmenni és IGEN-nel szavazni. Nem jogos arról szólni, hogy felkészületlenek vagyunk. Régóta tudjuk, hogy előttünk van ez a népszavazás, mindenfajta alkotmánybírósági gátakkal való próbálkozás helyett fel lehetett volna készülni.

Egyébként érdemes átgondolni, hogy milyen kicsire zsugorodott az ún. állampolgári jog. A társadalombiztosítás mindkét ága biztosítási jogviszonyon alapul, tehát az állampolgárság megszerzésével nem jár automatikusan sem az egészségügyi ellátás, sem a nyugdíj. A szociális ellátásokat magyarországi lakóhelyhez köti a törvény, tehát ez sem automatikus. Ugyanez a helyzet - ráadásul kétharmados törvénybe foglaltan - a választójoggal is. Amikor a Fidesz elnöke útlevél megadásáról beszél, épp erre céloz: lényegében az útlevél megkapása az egyetlen kézzelfogható eredménye annak, ha egy román vagy szerb állampolgár magyar állampolgárságot is kap.

Gyurcsány parlamenti felszólalásában udvarolt egy kicsit a kétszázalékos MDF-nek, amikor közölte, az MDF álláspontját régóta ismeri, és azt is tudja, hogy a kormánypártok a kérdésre határozott nemet mondanak, de támogatják a kabinet Szülőföld programját. A miniszterelnök kijelentette, nem ismeri viszont a Fidesz álláspontját. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke elmondta, hogy a MÁÉRT ülésén Orbán Viktor kifejtette álláspontját. Mindkét népszavazási kérdésre igennel akarnak válaszolni. A kérdés valójában úgy szól, kaphat-e úgy állampolgárságot egy határon túli magyar, hogy nem települ át. Több állam is képes volt megadni ezt a lehetőséget, mégsem ment tönkre a gazdaságuk. Mitől is ment volna tönkre?

A mellébeszélés és a ködösítés jellemezte Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető felszólalását. Úgy vélte, "teljes állampolgárságot" senki nem mer adni, hiszen Orbán Viktor is útlevélről beszélt állampolgárság helyett. A fent kifejtettek alapján durva csúsztatás volt ez a hozzászólás is. Kuncze Gábor szabad demokrata pártelnök-frakcióvezető egyesek fülében talán jól csengő frázisokat mondott: a népszavazási kérdésre igennel felelők egy huszadik században keletkezett problémára akarnak egy huszadik századi választ adni, a huszonegyedik században.

A népszavazást elrendelők tükröt tartanak a politikusok és pártok elé. Némelyek most ébredtek rá, hogy semmi vonzó nincs az ábrázatukban. A rossz szokásoknak megfelelően a tükröt akarják összetörni, s nem veszik észre, hogy egyben nemzettársaik millióinak szívét törik ezzel össze. Az én szememben már a vita ténye is szégyen.

Surján László
a szerző európai parlamenti képviselő

Forrás: Erdélyi Napló, 2004. november 23.