Bányai György

Népszavazási légtornászat

Mi legyen a sorsa a határon túli magyaroknak? Miként érinti kedvezményes állampolgársághoz jutásuk őket és az itthoniakat? Őszinték-e az igenek? Hazafiatlanok-e a nemek? Szerzőnk a politika világában bolyongott, a véleményhatárok mentén.

Az MDF reagált leggyorsabban. Kis párt, légies mozgás. Ők már a népszavazási kezdeményezés előtt ott álltak a startvonalon. Jó másfél esztendeje a fórum frakciója - Csapody Miklós javaslatára, aki utóbb saját indítványát visszavonta - előállt a parlamentben egy törvényjavaslattal, amely (bizonyos kritériumok teljesülése esetében) áttelepülés nélkül megadta volna a honi állampolgárságot minden külföldinek, aki bizonyítani tudja, hogy van magyar felmenője. Az Országgyűlés tárgysorozatba vette... és nem tűzte napirendre.

Az MDF szakadófélben levő, de ebben még egységes képviselőcsoportja a Magyarok Világszövetsége által indított aláírásgyűjtés sikere után, ez év nyarán ismét a törvényhozók figyelmébe ajánlotta korábbi javaslatát. Hiába.

Nem lehet mondani, hogy az ellenzék másik, nagyobbik pártját hidegen hagyta volna az ügy. A népszavazási aláíróívek a polgári körök körében is tetszést arattak. Ám a javaslat napirendre vételét a Fidesz-MPSZ sem eredetileg, sem annak ismételt felvetésekor nem támogatta.

Amúgy is furcsán lépegetett a Fidesz. Többen emlegetik mostanában Orbán Viktor még kormányfőként kifejtett tusnádfürdői jogi értekezését. (A kettős állampolgárság sajnos kivihetetlen, átláthatatlan bonyodalmakkal járna.) Kuncze Gábor sem hagyta szó nélkül, utalt rá egyik televíziónyilatkozatában. Meg is jegyezte a rá jellemző malíciával, amikor azt a kérdést kapta, vajon miért nem gondolt a parlament arra, hogy ebben az ügyben népszavazás lesz egyszer: "Nyilván egyrészt nem akarták a felek idejekorán elkezdeni élezni ezt a problémát, másrészt, én azt gondolom, hogy a Fidesznek is el kellett döntenie, ezen a héten mi az álláspontja."

Néhányan emlékeztettek arra, hogy a Fidesz annak idején már elhátrált a kettős állampolgárság elől. Jött helyette a státustörvény, amelyet a vele koalícióban kormányzó MDF is megszavazott. Ekképp ironizált felette az örök renitens Csapody: "A hegyek egeret szültek, kicsit szegényesen van felöltöztetve, de legalább jó irányba fut..."

Pedig a státustörvényt akkor a szocialisták is elfogadták, megszavazták, hogy aztán - kormányra kerülvén - azonmód módosítsák. Sasszéztak ők is eleget.

A gyümölcs mára beérett. Tengernyi következetlenség, elvtelen számítás együttes "eredménye" a mai helyzet. A népszavazás szomorú dilemmája: mennyiben érzelmi, s mennyiben racionális döntés a határon túli magyarok állampolgárrá fogadása? A legnagyobb vihart az kavarta, hogy a szocialista párt váratlanul elővette a számológépet. Azt kérdezték: vajon elbírná-e a költségvetés és a magyar gazdaság az áttelepülők számának ugrásszerű növekedését? A nyolcszázezer magyarigazolvánnyal rendelkezőt alapul véve ötszázkétmilliárd forintot kalkuláltak. Lett is felzúdulás. Az MSZP-ben is többen felszisszentek, Szili Katalin pedig nyilvánosan is érzékeltette: nemcsak egyetlen vélemény létezik soraikban.

A Fidesz szerint a szocialisták kilóra mérik a magyart. Amúgy pedig: becsületes érzelmű magyar az ilyesmire csak igennel szavaz, mondta hetykén az exminiszterelnök. Orbán később azzal mosta ki magát a dologból, hogy ő ezt önmagára nézve állapította meg, nem akart másokat durván minősíteni. Kövér László viszont nem ingadozott. Azt mondta a parlamentben a rá jellemző keresetlenséggel: "Ez a kormány a törvényeket is lábbal tiporva alantas, uszító kampányt folytat a határon túli magyarsággal szemben."

Érdekes közjáték a múltból: nem volt mindig tökéletes a harmónia a Magyarok Világszövetsége és a Fidesz között, amely még 2000-ben - Csoóriék zajos távozása után - a "politikai no name" Patrubány Miklós ellenében az akkor még kormányfői tanácsadóként egzisztáló Boross Péter megválasztását erőltette az "összmagyarokra". És mivel rosszul reagáltak, elvonással büntette őket. Van, aki Orbán Viktornak 2000 végén, a harmadik Máérten elhangzott beszédét is emlegeti. Akkor a kormányfő beszámolt arról, hogy a parlament nem szavazta meg a világszövetségnek szánt pénzösszeget. Annyit sem, amennyit az előző évben kapott, "sőt semennyit sem". Majd beszédesebbé vált: "Szeretném világossá tenni, hogy egy belső megosztottságtól terhelt, összehangolt nemzetstratégiába illeszkedni képtelen világszövetség olyan biztonsági, nemzetpolitikai, nemzetstratégiai kockázat, amelyet nem tudok vállalni."

Azóta változott a helyzet. Mert bármit mondott egykor Orbán, ma már egy csapatban játszanak. A határon túli szervezetek vezetői pedig arra kérték a "csonkamagyar" szavazókat: voksoljanak igennel. Közös nyilatkozat - a kormánypártok ellenkező álláspontja miatt - nem is született a mostani Magyar Állandó Értekezleten.

"A két nagy párt túlságosan fél", "egyfolytában lövöldöznek egymásra". Csakhogy "a célpontok mozognak", mert mindkettő változtatja harcálláspontját. A szocialisták például beköszöntek a minapi Máértre a húszmilliárdos Szülőföld-programmal. Nem lehetett elutasítani. S mert a Fidesz nem tudta lejáratni a szocikat, inkább fölrobbantotta a Máértot, megegyezés helyett" - állítja az egyik bennfentes.

A szocialisták azonmód indítványozták kormányuknak: alkossa meg a "nemzetpolgár" intézményét. A nemzet kifejezés előtérbe tolásával most az MSZP egyenlített a "hazafias" játszmában. Sőt, bátran visszatámadott, felsorolván tizenhétféle szociális juttatást - a gyestől a szociális segélyig -, amely járulékfizetés nélkül megillet bármely magyar állampolgárt, nem beszélve a más országban szerzett jogosultság alapján Magyarországon folyósítandó nyugdíjról. Aztán Lendvai Ildikó levelet írt Áder Jánosnak, amelyben egyebek mellett aziránt is érdeklődött: ha a szocialisták aggályai ellenére a fiatal demokraták "semmiféle problémát nem látnak a határon túli magyarság állampolgárságának biztosításában, mi akadályozta meg önöket abban, hogy kormányzásuk idején ezt kezdeményezzék?".

Szóval, ha már állampolgárság, azt nem lehet összevissza variálni - állítják a szocialisták. Az SZDSZ is így gondolja. És álságosnak tartja a Fidesz álláspontját, amely csupán útlevelet adna teljes jogú állampolgárság helyett. Márpedig csak egyforma jogosultságokkal és kötelezettségekkel rendelkezhet minden állampolgár, egy új szabályozás alapján is.

A Duna Televízióban Dávid Ibolya, az MDF elnöke is kijelentette: csakis egyféle állampolgárság, útlevél létezik. Nem lehet másodrendű a honosított. A Magyar Demokrata Fórum igenre buzdít - a saját, korábban már előterjesztett javaslatát alapul véve.

Sarkalatos pont. Hisz az MDF, a Fidesz és az MSZP - igaz, meglehetősen különböző jövőbeli verziókkal és magyarázatokkal - kifejezetten arra ösztökéli a határon túliakat, hogy ne mozduljanak. Úgy jöjjenek, hogy maradnak. Az SZDSZ pedig - miközben a szülőföldön boldogulást is fontosnak tartja - azt mondja: ne Magyarországon határozza meg valaki, miként döntsön az odaát élő. Ami a népszavazást illeti, amondók: rossz kérdésre nem lehet jó választ adni.

Csapody Miklós egy tévéinterjúban azt találta mondani: "Akadt valaki, aki mindnyájunkat felültetett egy hullámvasútra. Most tehát nem arról kell vitatkozni, hogy a hullámvasút le- vagy fölmegy-e, hanem hogy ki tudunk-e ebből keveredni." Nagy kérdés.

Korábban a népszavazás sikeréhez a voksolók ötven százalékának és legalább még egy főnek az érvényes szavazata szükségeltetett. Az uniós népszavazásnál tapasztalt gyér érdeklődés tapasztalatai után ez a küszöbérték megváltozott. A december 5-i népszavazás már akkor eredményesnek tekintendő, ha a feltett kérdésre az összes választásra jogosultnak legalább a negyede azonos módon válaszol.

Ha ez az igenek többségét hozza, úgy az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia arról, miként igazolja valaki a magyarságát. Erre szolgál a magyarigazolvány. Az RMDSZ felmérése szerint a fiatalok körében nagy az elvándorlási kedv - főként a 800 ezer, magyarigazolvánnyal rendelkező erdélyi körében.

A magyarországi politikai jogokat (választójog, választhatóság), a szociális ellátásra és az ingyenes közoktatásra való jogosultságot a kettős állampolgár csak itteni lakóhellyel szerezheti meg. A letelepedés juttatásokhoz kötődik. Ilyen a nyugdíj, a szociális és egészségügyi ellátás, az oktatás, az adózás, a foglalkoztatás.

"Ha ugyanazt a személyt egy időben legalább két állam egyaránt saját állampolgárának tekinti, kettős (vagy többes) állampolgárságról beszélünk... amelyet eredeti vagy származékos úton lehet megszerezni." (Forrás: Magyarország.hu.)

Előbbihez tartozik a születés, amelyet vérségi vagy területi származás szerint állapítanak meg. Ekkor a gyermek a szülő állampolgárságát örökli. A területi elv alkalmazásakor a születési helyet veszik figyelembe. (Kanadában, az Egyesült Államokban.) Származás révén kapnak kettős állampolgárságot, akik eredeti állampolgárságukat új hazájukban megtartják. A kettős állampolgárságot az országok többsége ismeri és elismeri, de "nem szereti". Ukrajnában azokat, akik máshol szereztek állampolgárságot, megfosztják az ukrán állampolgárságtól. Kettős állampolgárság az unióban is létezik. Magyarországon ennek feltétele a letelepedési engedély. A megelőző nyolc évben bejelentett lakóhely, a folyamatos megélhetés és itt-tartózkodás igazolása (is) kell a sikeres állampolgári vizsgához.

Jelenleg 8442 határon túli (főként magyar) gyermek tanul itthoni iskolában. Ennek feltétele a szülők magyarországi letelepedése. Ma Ausztria, Szlovákia és Szlovénia tanulói részesülhetnek magyar oktatásban. A többi határon túl élő diák ösztöndíjjal tanul nálunk.

A kettős állampolgárok szabadon vállalhatnak munkát, munkanélküliként nyilvántartásba vehetők.

A népszavazást kezdeményező Magyarok Világszövetsége a kettős állampolgárság megadásával a külhoni, áttelepülés nélküli állampolgárság megszerzését támogatná.

A kedvezményes honosítást a jelenlegi állampolgársági törvény megengedi, feltétele egy év Magyarországon eltöltött idő, a lakhatás és a megélhetés igazolása.

Forrás: 168 Óra, 2004. november 25.