Fey László

Igen is meg nem is

"Valamit hozzál is, de nem is" - ilyen próbáknak kellett megfelelnie a mesebeli szegény ember okos lányának; hasonló ellentmondások előtt áll az, aki a "kettős állampolgársággal" kapcsolatos követelményeknek - követeléseknek akarna megfelelni. Mert amióta Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének székelyharisnyás elnöke ezt a bolhát elültette az emberek fülébe, a határokon kívüli magyarok nagy többsége magyar állampolgárságot is szeretne kapni. A vita akörül forog, hogy milyen lenne ez az állampolgárság, milyen jogokkal és kötelezettségekkel járna. Az elképzelések széles skálán mozognak, és egymással ellentétes, egymást kizáró elképzeléseket tartalmaznak.

Egyesek szerint az ilyen magyar állampolgárságnak inkább szimbolikus szerepe volna, a magyar kultúrnemzet határok felett átívelő egyesítését jelképezné. Ami nem zárja ki azt, hogy a szimbólumokról szónokolók valójában anyagi előnyökre törekednek. Ezzel szemben mások teljes jogú állampolgárságot követelnek, mert csak ez fejezné ki azt, hogy nincs "másodrendű" magyar.

Orbán Viktor szerint például a határon túli magyarok nem követelnek magyarországi szavazati jogot. Nem tudná, hogy Erdélyben éppen a Fidesz szimpatizánsai lépnek fel ilyen igénnyel, talán nem is csak a saját fejük szerint?

Patrubány és Orbán Viktor azt állítja, hogy a határon túliaknak juttatott állampolgárság egy fillérjébe sem kerülne a magyarországi adófizetőnek. Ez viszont azt jelenti, hogy az semmi előnnyel nem járna, mert a semmiből semmi sem lesz. Ugyanakkor a Fidesz más vezetői - és más alkalommal maga Orbán is - azt nyilatkozzák, hogy ezt a kérdést nem pénzügyi, hanem erkölcsi szempontból kell nézni, az anyaországnak áldozatot is kell vállalnia. Mellesleg megjegyezve: a rosszul megfogalmazott, teljesen fölösleges, csak feltűnéskeltésre szolgáló december 5-i népszavazás költsége 3 milliárd forint, ezen felül Patrubány 1 milliárd forintot követelt propagandacélokra. Összehasonlításképpen: a SAPIENTIA - Erdélyi Magyar Tudományegyetem egy évi támogatása 2 milliárd forint.

Patrubány és Orbán azt is állítja, hogy az áttelepülő magyarok még hasznot is hoznának Magyarország számára. Ők persze a munkaképesekre gondolnak, az eltartottakra nem. Ezzel kapcsolatban egyesek azt állítják, hogy a kettős állampolgárság elősegítené az otthonmaradást, mások szerint inkább a kivándorlást ösztönözné. Egy felmérés szerint az erdélyi magyarok 17%-a telepedne át, ha megkönnyítenék az állampolgárság megszerzését. Ez a szám nagyobb is lehet, mert bár most valaki nem is gondol a kivándorlásra, de ha rokonai, ismerősei elmennek, ő is hajlamos lesz őket követni.

A kettős állampolgárság bonyodalmakhoz vezethet. Ha valaki megszerzi a magyar állampolgárságot, akkor elveszíti a kedvezménytörvény által biztosított előnyöket, juttatásokat, hacsak nem lesz ez az állampolgárság mégis más, mint a szokványos, tehát azzal nem egyenértékű.

A kettős állampolgárság követelése ellentétben áll az autonómia-törekvéseinkkel is. Eddig az volt a jelszó, hogy szülőföldünkön való megmaradásunk feltétele az autonómia, ezen belül a Székelyföld területi autonómiája. Az is világos, hogy ez csak akkor valósulhat meg, ha a többségi nemzet is elfogadja. Erre eddig nem sok hajlandóságot tapasztaltunk, bár valamelyes elmozdulás észlelhető. De még nagyobb ellenállással számolhatnánk, ha a Székelyföld lakosságának többsége egyben Magyarország állampolgára is lenne.

Egyes elképzelések szerint a kettős állampolgárság legfontosabb, és könnyen megvalósítható eleme egy magyar útlevél, amivel a határon túli magyar is szabadon utazhat az Európai Unió területén. De mit szólna az EU, ha a nemrég csatlakozott Magyarország a hátsó ajtón akarná beengedni azoknak az országoknak az állampolgárait, akiknek egyelőre még nincs bejárásuk (Szerbia, Ukrajna).

Sokáig lehetne még sorolni azokat az alkotmányjogi és nemzetközi jogi kérdéseket, amelyek ebben a kérdésben tisztázásra szorulnak. Ehhez több eddigi törvény és valószínűleg az alkotmány megváltoztatása is szükséges lesz. Minden felelős tényező elismeri, hogy az erre vonatkozó népszavazás nem volt átgondolva és előkészítve, meggondolatlan és felelőtlen intézkedés volt. Megismétlődtek a kedvezménytörvény első változatával kapcsolatos bonyodalmak. Újból a voluntarista politika nyilvánult meg: mi elhatározunk valamit, és nem törődünk mások véleményével. Márpedig a kettős állampolgárság is mindig csak nemzetközi megállapodások alapján valósítható meg. Egyáltalán nem biztos, hogy a kettős állampolgárság a legjobb mód arra nézve, hogy a határon túli magyarok a szülőföldjükön boldoguljanak. Mi több, lehet, hogy erre a célra egyáltalán nem is alkalmas, a népszavazás zsákutcába vezet, más megoldást kell keresni.

Az akció, persze, elérte valódi célját: az MVSZ, és személyesen Patrubány Miklós a figyelem középpontjába került, az egyszerű emberek lelkesednek érte, a nagy hazafi dicsfénye lebeg feje felett. A Fidesz tovább mélyítheti a magyarságot megosztó árkokat, szembeállíthatja az anyaországiakat a határon túliakkal, rámutathat, ki a jó magyar és az idegenszívű, nemzetáruló, rossz magyar. Tombol a demagógia, a manipuláció és a gyűlölködés.

A népszavazás eredményétől függetlenül, ez a kérdés még sok csatározás és nemzetközi konfliktus forrása lesz.

Forrás: Romániai Magyar Szó, 2004. november 25.