Németh Endre

Ellenérvek

Bauer Tamás tíz érvet hozott föl, hogy miért szavazzunk nemmel, jó lelkiismerettel a kettős állampolgárságra. Ehhez a tíz érvhez szólnék hozzá, olyanformán, hogy dőlt betűvel kiemeltem a szerző érveinek lényegét és utána megjegyzéseket fűznék hozzájuk.

1. A trianoni békeszerződés egyes elemeinek egyoldalú megváltoztatása

A trianoni békeszerződés igazságtalan volt. Sok millió embert taszított kisebbségi "sorsba" és fosztott meg magyar állampolgárságától megkérdezése és beleegyezése nélkül. A világ legtermészetesebb dolga, hogy törvényes és békés eszközökkel megpróbálunk javítani a magyar kisebbség helyzetén. És mellesleg ez minden demokrata kötelessége is.

2/a Nem trendi a kettős állampolgárság

A politikai döntéshozóknak nem kizárólag nemzetközi trendek alapján kell tájékozódniuk, hanem a jó és az igazságosság szempontjait is figyelembe illene venniük néha. A demokrácia sem volt mindig uralkodó nemzetközi gyakorlat, mégis helyeselhetjük, hogy elterjedt. Nem is olyan túl régen Európa nagyobbik felét (pl. a demokratikus hagyományok terén mintának beállított Németországot) még totalitárius államok uralták.

Ráadásul Bauer Tamás tévesen állítja, hogy a kettős állampolgárság nem létező fogalom demokratikus keretek között. Annyi igaz, hogy ott elterjedtebb gyakorlat a kettős állampolgárság, ahol nagyobb számban élnek kisebbségek. Miután igen kevés francia él Franciaországon kívül, Franciaország határai mentén francia volta miatt hátrányos helyzetben, nem túl meglepő, hogy ott nem is foglalkoznak a kérdéssel.

2/b A kettős állampolgárság burkolt revíziós célokat szolgál

Ez a dolgozat mélypontja. Bauer Tamás egy jól kitapintható szellemi hagyományt követ, és a szokásos áthallásos technikával dolgozik (román revízióval példálózik). Valószínűleg a számára nem tetsző legjámborabb elképzeléseket is képes lenne összefüggésbe hozni a baloldali mitológia közismert démonaival. (Az erdélyi magyarok kilencven százaléka és legitim politikai szervezeteik is támogatják a kezdeményezést.)

2/c Az állam és a területi elv

Bauer Tamás szerint íróasztalon tollal és papírral is lehet politikai közösségeket alkotni. Nem lehet. A politikai közösségek léte vagy nem léte nem térképészeti kérdés.

A modern demokrácia nemzetállamokban fejlődött ki, és jelenleg is ez a demokratikus politikai létezés legfőbb kerete. A nemzetállamokban a politikai lojalitás egyik fontos forrása a kulturális identitás.

3. A kisebbségi kérdéseket nem az állampolgárság kiterjesztése orvosolja

A kisebbségek problémáinak kezelésére a jog három területen kínál lehetőséget. A nemzetközi jog - beleértve az Európai Unió joggyakorlatát - jelenleg még gyenge a kisebbségi jogok érvényesítésében, nem tudja kezelni a kisebbségi problémákat (lásd Észak-Írország).

Többség és kisebbség együttélésére a legszebb mintákat valóban Dél-Tirolban és a finnországi svédek esetében láthatunk. Azonban Bauer Tamás szemérmesen hallgat arról, hogy az általa felhozott ideális együttélési formák területi autonómiát jelentenek. (Mellesleg a dél-tiroli területi autonómia kivívásához komoly konfliktusokon át és az osztrák kormányok következetes támogatásán keresztül vezetett az út. Az autonómia láthatóan betöltötte célját: pl. megállt az asszimiláció a német ajkú kisebbség körében.) Romániában azonban nem is olyan régen még rendőri zaklatásoknak voltak kitéve azok, akik egyáltalán megfogalmazták a székelyföldi autonómia gondolatát.

Ha a nemzetközi jog nem védi megfelelően a kisebbségeket, és a környező államok hallani sem akarnak a területi autonómiáról, akkor egyetlen lehetőség van arra, hogy a kisebbségek nagyobb biztonságban érezzék magukat. Az anyaországnak kell lépnie.

4. Veszélyes a határon túli magyarokra a kettős állampolgárság

Bízzuk az egyénre annak eldöntését, hogy szeretne-e magyar állampolgár lenni, vállalja-e a magyar állampolgársággal járó esetleges kockázatokat.

5. Legyen könnyebb megszerezni a magyar állampolgárságot egy áttelepült magyarnak

A jelenlegi gyakorlat az - egy teljesen konkrét példát mutatva -, hogy egy erdélyi magyarnak, akinek a felmenői magyar állampolgárok voltak, magyar állampolgár a férje, két magyar állampolgárságú gyermeke van, öt évet kell várnia arra, hogy megkapja a magyar állampolgárságot.

6. Elköltözhet a határon túli magyar értelmiség

Semmilyen kommunitárius cél nem foszthat meg senkit attól a jogától, hogy odaköltözzön, ahová akar, és ott éljen, ahol akar. Ezen az alapon Magyarországnak sem kellett volna belépnie az EU-ba, mert így fokozottan fennáll a versenyképes tudással rendelkező értelmiségiek elvándorlása.

7. Gazdaságilag megterhelő lehet és átalakulhatnak a politikai erőviszonyok

Azt, hogy az állampolgárság milyen jogosítványokkal jár majd, a parlament határozza meg. Amíg nincs még törvénytervezet sem, fölösleges légből kapott számokkal riogatni az állampolgárokat. A riogatás érvrendszere mindenesetre ismerős. Nyugaton az EU bővítését ellenzők pontosan ezekkel az érvekkel próbálták távol tartani Magyarországot az Európai Unióhoz való csatlakozástól.

8. A szülőföldön boldogulás

Magyarország lakóinak több mint fele elhagyta szülőföldjét. Nem lenne elegáns, ha egy ilyen mobilis ország lakói biztatnának arra másokat, hogy éljenek egész életükben ott, ahol születtek. Ezen az alapon kárhoztatnunk kellene Arany Jánost, Ady Endrét, Kosztolányi Dezsőt, Bartók Bélát és Márai Sándort, mert átlépték a mai határokat és elköltöztek szülőföldjükről? Ennyi erővel Gyurcsány Ferencnek Pápán, Orbán Viktornak pedig Alcsútdobozon lenne a helye.

9. Fel kellene oldani a vízumkényszert a délvidéki és a kárpátaljai magyarok részére

Igen.

10. Pénzzel, eszközökkel és szakemberekkel kell segíteni a határon túl magyarokat

Jellegzetes technokrata érvelés. Bauer Tamás nem érti, hogy a politikában fontosak az ünnepek, a hagyományok, a szimbólumok, fontos a közös jövőkép, a közös múlt. Nem érzékeli, hogy a politikai közösséget a bizalom és a szolidaritás tartja össze.

A dolgozat végkövetkeztetése is elhibázott. A területi autonómia valóban alternatívája lehetne a kettős állampolgárságnak, de ezt a szomszédos országok kivétel nélkül határozottan elutasítják. A jobboldal nemzetpolitikája pedig elsősorban abban különbözik a baloldalétól, hogy a jobboldali kormányok nem paternalista módon próbáltak dönteni a határon túli magyarok ügyében, mint a baloldali rezsimek (lásd Horn Gyula és a magyar-román-alapszerződés a magyar kisebbséget érintő részeit), hanem felnőttként és partnerként kezelték a legitim határon túli magyar politikai szervezeteket (lásd MÁÉRT).

Forrás: Élet és Irodalom, 2004. november 26.