| Karaffa
János
Önsorsrontás magyar módra
A nemzet mostani állapotának
eredeti okait
a nemzettesten belül kell keresnünk
Amikor visszatekintünk nemzetünk történelmi múltjára,
gyakran hajlamosak vagyunk közhelyszerű sirámokra. A
magyarság sorsának mostoha alakulásáért hajlamosak vagyunk
a külső körülményeket vagy az ellenség ármánykodását
okolni. Hej, ha nem jött volna a nyakunkra a tatár,
török vagy a muszka, ha nem rabolják el tőlünk az ország
nagy részét az "oláhok, rácok és csehek",
hol tarthatnánk már! – sóhajtanak fel ma is sokan elkeseredetten.
Pedig a magyar nemzet mostani állapotának eredeti okait
nem kívül kell keresnünk, sokkal inkább a nemzettesten
belül. Sokan vannak sorainkban, akik könnyen lemondanak
nyelvükről, hagyományainkról, akiknek nem fontos a magyar
szó, akiknek mit sem mond a magyar történelem. Ők a
közömbösek, akiknek mindegy, milyen iskolába járnak
gyerekeik, milyen nyelven írják nevüket, milyen nyelven
hallgathatják a templomban Isten igéjét. Sajnos, egyfajta
önkéntes asszimiláció jellemző sok felvidéki magyarra
is. Sokan önként mondanak le sok, a magyar kultúrához
kapcsolódó dologról, saját maguk segédkeznek a magyar
hagyományok felszámolásában. Szomorú példája ennek az
egyik, mintegy 85 százalékban magyarok által lakott
csallóközi kisvárosban történt eset, ahol a templom
mennyezetére festett magyar feliratot latinra cserélték.
Ezzel megtörtént az első lépés annak irányában, hogy
talán 20-25 év múlva már a "többségi nemzet"
nyelvén írott felirat legyen olvasható ott, ahol a templomot
építő magyar őseink évszázadokon át magyarul imádkoztak.
ĺme, egy apró, jelentéktelennek tűnő kompromisszum,
amely elindíthatja a nemzetvesztés lavináját?
Sajnos, úgy tűnik, Magyarország vezetői kilóra mérik
a magyarságot, azt számolgatják, mennyibe kerülünk majd
az országnak, ha megkapjuk a magyar állampolgárságot.
A lakosság legérzékenyebb pontjára tapintva hirdetik:
a határon túliak majd kiesznek benneteket a vagyonotokból,
elveszik a munkátokat, a nyugdíjatokat. Úgy állítanak
be bennünket, mint valamilyen kártékony, élősködő hordát,
amely alig várja, hogy pusztítani kezdje az ország vagyonát.
Bízzunk benne, hogy december ötödikén azok kerekednek
felül, akiknek fontos még a nemzeti összetartozás, akik
nem hajlandók eltemetni Szent István országát.
Karaffa János
a szerző római katolikus pap
Forrás: http://www.ujszo.com/clanok.asp?vyd=20041203&
rub=prnt21018013650&cl=110022
|
