Peszke Károly

Feltörő emlékek aktualitása, avagy kettős állampolgárság - IGEN!

Remélem, sokan olvassák a Szabadságot a világhálón, így írásom üzenete eljut azokhoz, akiket érint. A napokban Magyarországon jártam, Budapesten akadt elintézni való problémám. Nem túl hosszú az út Kolozsvártól Budapestig, de rossz állapota miatt hosszú órákat vesz igénybe. A vándornak van ideje gondolkodni. Én nosztalgiával gondoltam 1991 júniusára, amikor fáradtan, gyalog léptem át a román–magyar határt. De csak az érdekelt, hogy végre ott vagyok. Szabadon, Magyarországon, kevesebb, mint kétezer forinttal a zsebemben. Új élet várt rám. Azt hittem, úgy fogadnak, mint magyar testvért, de tévedtem. Az önérzetes pesti Senkiszky-ek, Lustanovics-ok (akik "igazi" magyar nevét talán le sem tudom írni) tagadhatatlan kolozsvári kiejtésem miatt azonnal kiszúrtak, mint idegent. Ők kérdezték tőlem: "Ó, te román vagy?", "Hogy beszélsz ilyen jól magyarul?" Másodrendűnek éreztem magam, de kitartóan, ambícióval kezdtem el dolgozni. Megismertem egy gyergyóremetei lányt, aki később feleségem lett, és belőle még több energiát merítettem. ő is túlélte mindazt a megalázást, amit én is. Sikeres vállalkozást nyitottunk, és a "másodrendű magyar" munkahelyeket teremtett, és főnöke lett "felsőbbrendű" magyaroknak.

A rádiót hallgatom. A Rádió C.-n (roma adás), Petőfin, stb. a kettős állampolgárságról vitáznak. Úristen, az anyaországiak bevették az MSZP-s maszlagot! A kommunisták - MSZP - pofátlanul győzködik az atyafiakat: "Nem"-mel kell szavazni, különben itt a világvége, tömeges külhoni áttelepülés várható. Rosszabb lesz, mint a sáskajárás, vége szép Magyarhonnak! A szemfényvesztés az egészben csak az, hogy a miniszterelnök csapata hamis számokat használt a félretájékoztatás érdekében. Szóval, hogy ennyibe meg annyiba kerül ha ..., munkanélküliség, infláció meg miegymás. Ez propaganda. A jól megtanult, bevált, hamisítatlan módszer szerint.

A Fidesz józan, realistán gondolkodó politikusai emberfeletti erővel próbálják megvalósítani a lehetetlent, felébreszteni a nemzeti érzelmeket, tudatosítani az állampolgárok felelősségét minden magyarért a világon. És mégis ők azok, akik a legjobban szégyellni fogják magukat, ha nem sikerül kinyitni a sok betokosodott, elavultan gondolkodó ember szemét, szívét!

Egy erdélyi vagy külhoni magyar, ha áttelepül, kétszer annyit dolgozik és termel, mint egy anyaországi. Nem fog a külhoni magyarság sorban állni a határnál, ha magyar útlevél van a zsebében. Mert lesz kék okmánya, az biztos, ez már csak idő kérdése. Aki eddig nem hagyta el szülőföldjét, már nem fog tömegesen útra kelni. Én öt éve Kanadában élő román–magyar állampolgár vagyok. Van magyar útlevelem, teljes jogú magyar állampolgárságom, és mégsem élek Magyarországon. Egyszer visszajövök még, de Erdélybe. Az autonóm Erdélybe. Mert a gyökerektől elszakadni nem lehet és nem is szabad, legfönnebb csak ideiglenesen.

Erdély egy dinamikusan fejlődő régió. Gazdaságilag már most eléri Magyarország potenciálját, szellemileg viszont sokkal többet nyújt. A kettős állampolgárság elégtétel a Trianon óta ért megkülönböztetések enyhítésére! Azért van szükségünk rá, hogy bárhol a világon - nem feltétlenül Magyarországon - büszkék lehessünk magyarságunkra, magyar útlevéllel. Sokan fogunk visszajönni Kanadából, Németországból, Magyarországról haza Erdélybe befektetni, munkát teremteni, erősítve az itthonmaradás lehetőségeit, esélyeit. Megjósolok egy olyan folyamatot, hogy pár éven belül, amikor Erdély erős és szép lesz, törzsgyökeres anyaországiak fognak erdélyi tartózkodási engedélyt kunyerálni!

Ezekkel a gondolatokkal érkezem Budapestre.

Forrás: Szabadság (Kolozsvár), 2004. december 3.